Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-21 / 42. szám

U. ZI Szeged 2 millió 200 ezer pengőt fizetett be a transzferalapba Mozgalom a transzferalapba befizetett városi pénzek felszabadítása érdekében (A Délmagyarország munkatársától.') A valuiakorlátozások és a devizazárlat életbeléptetése óta - mint ismeretes — a város is az úgynevezett transzferalapba fizeti be külföldi tartozásainak esedékes részleteit és kamatait. Annyi pénz gyűlt már össze ebben az alapban, hogy a kormány a Népszövetség hozzájárulásával — mint ismeretes — ötvenmilliót vett belőle kölcsön. Mint Debrecenből jelentik, érdekes mozgalmat indítottak a transzferalapba befizetett városi pénzek felszabadítása érdekében. Dr. Vásárg István debreceni polgármester memorandumot terjesztett fel a miniszterelnökhöz, valamint a kormány illetékes tagjaihoz és kérte, hogy a város által befizetett összegeket a kormány szabadítsa fel, illetve bocsássa Debr&oen rendelkezésére, mert a városnak igen nagy szüksége lenne háztartási egyensúlyának helyreállítása céljából a tekintélyesre növekedett összegre. A felterjesztésben a polgármester rámutatott arra, hogy a transzferalapba befizetett összegek más céloktól vonattak el és ennek folytán nemcsak a város háztartásának egyensúlya ingott meg, hanem a ma legfontosabb és legégetőbb r b émája: a mnnkanélkiiliség kérdése is «Atonyra jrtott. Rámutatott a debreceni polgármester arra is, hogy a külföldi törlesztéseknek a transzferalapba való befizetésére azért kellett más rendeltetésű összegeket felhasználni, mert azok a bev' telek, amelyek a törlesztésre szolgáltak, vagy teljesen elmaradtak é« pedig kormányrendelkezés folytán, vagy pedig annyira csökkentek, hogy a törlesztésre elégtelenek lettek. A felterjesztésben vígul a polgármester 1,254.000 penjrő felszabadításét kérte, mivel Debrecen ennyit fizetett be a transzferalapba. A felterjesztés ügyében döntés még nem történt de hir szerint már más oldalról is hasonló értelemben történt akció azirányban, hogy a polgármester terve megvalósuljon. A debreceni polgármester akciójától függetlenül, de azonos elgondolástól vezéreltetve, néhány nap előtt dr. Györki Imre Debrecen országgyűlési képviselője kérésére a pénzügyminiszter összehivatta a képviselőház pénzügyi bizottságát és itt a debreceni képviselő több pénzügyi javaslatot terjesztett elő. E javaslatok között szerepelt a polgármester azon terve is, hogy a transzfer alapba befizetett összegek a városnak adassanak vissza, a transzferalapba való további befizetés kötelezettsége alól a város mentesüljön. A visszaadott összegekből a városnak munkaalkalmakat teremtő hasznos bombázásokat kellene végeznie. Imrédy Béla pénzügyminiszter a gondolatot helyesnek találta és kijelentette, hogy az ügy kedvező elintézése érdekében a tárgyalásokat megindítja. A debreceni példával kapcsolatban érdeklődtünk dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél. hogy Szeged csatlakozik-e a mozgalomhoz tekintetlel arra, hogy itt is hiányzik a transzferalapba befizetett pénz. sőt ennek a félévenkint esedékes tekintélyes összegnek a befizetése állandóan nagyobb és nagyobb nehézségekbe ütközik. MOZI Széchenyi Kedden Belvárosi „ Korzó Keddtől Anny Ondra KIRI Szünet! — A transzferalapba befizetett városi pénzek felszabadítása érdekében indított mozgalom — mondotta a polgármester — tulajdonképen Szegedről Indiát ki. A mi kezdeményezésünkre foglalkozott ezzel a kérdéssel annakidején a Városok Kongresszusa, amelynek ülésén a városok országgyűlési képviselői is résztvettek. Az ülésen én terjesztettem elő a javaslatot és a kongresszus annak alapján felterjesztést is intézett a kormányhoz, kérve a transzferalapba befizetett összegek visszafizetését, illetve kölcsönadását. A felterjesztésre még választ sem kaptunk. Feleslegesnek tartom, hogy most Szeged külön is lépéseket tegyen ebben az ügyben, mert a hiábavaló futkosást céltalannak látom. Elmondta a polgármester, hogy Szeged eddig kOrfllbeltlI 2,200.000 pengőt fizetett be a transzferalapba, 1,600.000 pengőt a Speyer-kölcsönök törlesztésére és kamatára, 600.000 pengőt pedig a Magyar—Olasz Banktól felvett külföldi kölcsön törlesztésére. Évente ez a két kölcsön 1,400.000 pengővel terheli a várost, 800.000 pengővel a Speyer-kölcsön, 600.000 pengővel pedig a Magyar-Olasz Bank kölcsöne. Ezeknek a kölcsönöknek a biztosítására a várt» a forgalmiadórészesedésből és a kereseti adóból származó jövedelmét kötötte le. Ezek a jövedelmek az utóbbi időben annyira lecsökkentek, hogy már a részleteket és a kamatokat sem fedezik és igy félévenkint a városnak más jövedelmeiből kell pótolnia a* egyre nagyobb hiányt Megtörtént már, hogy a városnak nem volt miből pótolnia a hiányzó összegeket és igy Szeged helyzetét is nagyon megkönnyítené, ha — legalább átmeneti időre — megszabadulna a transzferalap növelésének kötelezettségétől. nélmagyarors&ÖQ le öles önhön yvtár 9000 kSíeí. Régi és ii/ Könyvelt nagy választéka. EapelőfiszetöKnek nagy Redveszmény. Lilikéné és Rullkayné drámai vallomása Rullhay százados éleiéről és haláláról — Kedden folytatják a Litíkéné tagadja, hogy lelöífe volna a századost főtárgyalás! TtlMDÉRUJJAHra előfizetést elfogadok és a* 'ajándék-akciót azonnal tobojuUtteo. Kéjimcnkafonalak: szónyeg-. horgoló- és kótSionalak lova olosón, nagy választékban. — Fóy Margit. Kígyó ucca 5. «. 208 Budapest, február 20. A budapesti törvényszék Szemák-tanácsa hétfőn kezdte tárgyalni Littke Kálmánné bűnperét óriási érdeklődés mellett. Az ügyészség szerint Littkéné zsebkendőbe kötött revolverrel megölte Ruttkay Gábor koronaőr századost szándékosan, előre megfontoltan. Jóval 9 óra előtt megérkezett Littkéné a törvényszékre. Nem ideges, nem elfogódott. Kilenc óra után Ruttkay Gáborné érkezett, a tragikus körülmények között elhunyt Ruttkay Gábor felesége. A tárgyalás megnyitása után felolvasták a vádiratot, amely szerint május 27-én a lakásáról eltávozó Ruttkay Gábor századost megölte aként, hogy a századost jobboldali halántékon lőtte pisztollyal, ugy, hogy Ruttkay Gábor egy óra múlva meghalt — Littke Kálmánnénak Ruttkay Gábor koronaőr századossal való megismerkedésére vonatkozó körülményeket, ismeretségük mikéntjét és mibenlétét fogja tisztázni a bíróság és erre az időre »Art tárgyalást rendel el, — enunciálja ezután Szarnák tanácselnök. A zárt tárgyalás félóráig tartott. — Barátságban váltak el az urától? — kérdezte a nyilt tárgyaláson az elnök. — Igen. — Miért? — Mert ő egy másik asszonyt akart elvenni. — Amikor maga a Szent János-téri lakásba költözött, ettől kezdve sokai voltak együtt Ruttkayval? — Sokat. Állandóan együtt jártunk társaságokba. Ruttkay engem mindenhová bevezetett — Tett önnek Ruttkay házassági Ígéretet? — Igen, többször is mondotta nekem, hogy nagyon rossz házaséletet él és enqem akar elvenni feleségül. — Ismerte maga Ruttkay pénzviszonyait? — Igen. Sokat beszélt n^kem az adósságéiról és egy barátja előtt ls mondotta nekem, hogy nem tudja felhajtani a szükséges pénzt * — Tett ön szívességeket Ruitkaynak? Littkéné egy pillanatra megzavarodik, tanácstalanul néz az elnök szemébe, azután halkan kijelenti: — Igen. Először 1923-ban segítettem Ruttkay Gáboron. Felutaztam Bécsbe, magammal vittem az ékszereket, zálogba csaptam és a pénzt neki adtam. — És milyen címen adta ezeket? Ajándék, vagy kölcsön? — Kölcsön adtam. Ezután a Ruttkay Gábornak adott ezer pengős kölcsön körülményeiről faggatta a tanácselnök. Hogyan tudott, miből tudott adni, hogyan volt pénze? — Emlékszik a sértettnek olyan kijelentéseire, hogy öngyilkosságot fog elkövetni? — kérdezi ezután az elnök. Littkéné elég határozottan és érthetően jelenti ki: — Igen, sokszor mondta, hogy öngyilkos lesz. Littkéné hivatkozik arra, hogy Stefaics Pál alispán és Németh Lajos tábornok felesége előtt is tett Ruttkay hasonló kijelentéseket. Ezután elmondotta, hogy két-három nappal az eset előtt is beszélt Ruttkay öngyilkosságról. — 1931-ben fenyegetőzött először Ruttkay - folytatta vallomását —, hogy agyonlövi magát, mert nem tud kibújni adósságaiból és mert boldogtalan a családi élete, tízután azt állította, hogy Ruttkayné 80 ezer pengő végkielégítés ellenében hajlandónak nyilatkozott a válásra. 'A revolvert apjától kapta és még Ruttkay tanította meg a fegyver kezelésére. Május 10-én azzal jött hozzá Ruttkay, hogy most már semmi sem s>e sit, mert nem birja az életet, az adóssáaoint.