Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-19 / 41. szám

at. 19 Mtítmti umi n. 10. s ncmczfcm at rrelmann Plihsa han. Példátlan volt erkölcsi bátorsága az eltevcledett tömeggel szemben. Erkölcsi bátorság kell ahhoz, — mondá — hogy az ember ne kövesse azoknak a példáját, akik elcsüggedve és lemondással telve az elkeseredésnek engedik át magukat. De aki a közéletben megmarad, annak is erkölcsi bátorság kell megáliania azon a helyen, ahol sem a hatalommal együtt való járásnak óvakodó kényelme, sem az udvari kegv malasztjai kilátásban nincsenek, sem annak a zajos népszerűségnek a babérjai, amelynek értékét csak az becsüli nagyra, aki még nem tapasztalta mulandó voltat. Legyen az országban egy csoportja a közférfiáknak, akiknek nyakát meg nem hajtja sem a néma meghódolás, sem a belső elkeseredés és akiket a szélsőségek felé nem ragad a leverő állapotok reményölő szomorúsága. Gyűlölte a szélsőségeket. Mikor a torzak torz célokra törtek, vallotta, hogy ugy a csendes, mint a lármás zsidófalásnak ellensége. Mint miniszter közjogi állásunk biztosításán fáradozott, de legmaradandóbb betűkkel akkor véste be nevét áldó emlékezésünk táblájába, mikor az erzsébevárosi áldozatok temetésén fölhangzott a nemzet venerábilis veteránjának bűvölő szava. Fölhangzott harcos tetemrehivása, fölbúgott megrázón, riasztón, itéletesen, mint a viharvert, hullámbafulló hajónak rémült tülkölése. Követelte harsányan, hogv a nemzetgyilkoló gyűlölet helyébe keljen csiráztató erőre a szeretetnek letaposott vetése, tűnjön el a megtör latlan bűnök szégvenes. orv kora, szűnjön meg az erőszak fokozódó irtózata. A háború kitörése után Belgiumból Hollandiába kényszerült. A véletlen Schevenjngen tengeri fürdőjében lakályos zsidó szállóba vezette a menekülőt. A patriarkális megjelenésűt a gazda tisztelettel fogadta és mindjárt megmutatta neki a vendégek szerény zsinagógáját. A vendég megnézte, mondván, hogy látott már zsinagógát, de ő reggelenkint más oltár elé szokott járulni. Elfogadta a fölajánlott szerény lakosztályt és Keyl vendéglős ma is büszkén mutatja vendégkönyvében „Gráf Albert Appenvi" aláírását. VI. Az öt adomány párhuzama gondolkodóba ejt, de meg is félemlít bennünket. Félünk, hogy á hatodik is beválik: Nem kelt föl több E

róíéta, olyan mint Mózes, Izraelben. Mikor el föl hozzáfogható, nyomába lépő, véle fölérő bölcs népünk szemkörénT Félelmünkben mint élő valósághoz ragaszkodunk megdicsőülő emlékéhez, mint a régi Izrael ragaszkodott a sírjarejlő próféta emlékezetéhez, mintha még mindig élvéje szolgálná élő Istenét. Amit ő mondott Kossuth végtisztességéről, az ötlik ma eszünkbe: Egy gyászoló nemzet érzései szólalnak meg a részvét komolyságával eltelt világ előtt. Mintha róla szólana, amit Kossuthról mond: A magyarság világtörténelmi hivatása ép úgv, mint nemzeti fejlődése az ő nevében szimbólumot talál. Ez a titka a nemzetek részvételének, ez a mértéke a mi kegyeletünknek és bálánknak. És megismétlődött, amit Kossuth temetéséről mondott; A temetési menet nagyszerűségében mindent fölülmúlt, amit tömegtüntetés dolgában valaha láttam. Ugyanígy szólott ma délelőtt a túlélők számláihatatlan tömege Ap ponyi Albert temetésén. * I Határunkon túl születtél, határunktól távol húnvtál el, de határtalanúl szeretted hazádat. És komor ,sötét, fájó gyászt váltott ki hazr ' szerte húnvtod híre, mint a régi genfi bús 1 a királyné kiszenvedtének megrenditő híre! Varázslatos egyéniséged varázsa hívta egybe gyászkíséretül az egész hazát. Szentebb e föld. honunk áldott alapja. Mióta, nagv sziv, benne nyűgoszoli Szentebb a múltak ezredévi lapja, Mióta, nagy név, hozzátartozol! Megdicsőülés volt a Te temetésed. Legyen részed hivő hited szerint megdicsőülés az örökélet derűiében! Amen. A Délmagyarország takarékossági akevófa Párizsban, Genfben, ahol tetőztek a soknyelvű, ragyogó szónok fényes diadalai. A kifejezés könnyűsége, az eszmelánrolat átlátszó elrendezése, az érveknek fokozatosság szerint való csoportosítása, a csírázó, még lappangó ellenvetések megelőző cáfolata — ezekben látta ő maga beszédeinek jellegzetes tulajdonságait. Természetemmé vált — mondá — a beszédet szerves egységként alkotni meg. De rögtönzött is tudásának gazdag tárházából anélkül, hogv a gondolat mélysége vagv az előadás előkelősége kárát vallotta volna. Gazdag szellemének univerzalitása és a kulturált volta a népszövetség előtt érvényesült leglenyűgözőbben. Nemzetközi testület, de még korántsem pártatlan ar^opág a népszövetség. Lámpalázzal léptem. így szólott, elsőizben eléjük. Csak harmadik beszédem olvasztotta el a gyanakvás iégkérget. az teremtette meg a kevésbé fojtó légkört. Szónoki pályám legnehezebb föladatát sikerült ott megoldanom. És most, mikor elnémult e hang, meecsendttjülc újból figyelő fülünkben. Csodás hangszeren játszott csodás szónoklása. Orgonabugású, mélyzengésű hang volt, hordozásában hegedűnek ezűstfonású, mélyhangú búrján kelő méla dallamot véltél hallani. A meleg alaphangnak elbűvölő hajlású, zenés csengésű áradásat, apadását némán élvezők. Művészi tökéllyel vibrált benne a hangzók zenéje. A muzsikának rajongó imádata zendült meg hangja hordásában^ Igv rótta le báláját a zenei értésért és a zene révén éldelt sok boldogító gyönyörűs gért. Beszédalkotása a széles ecsetű festés ' volba ható művészi ihletével hatott a hallgatóra. És a művészi forma a gondolatok mélységének mcltó meze volt, Művészet volt, ahogy mondá. bölcseség volt, amit monda. Útmutató mestere volt és módszermutató mintája a szókimondó szónoki művészetnek. Zengő anyanyelvünkön túl és a kedvelte latintól eltekintve négv világnyelven szólt művészi mesteriséggel. Élt a német és francia, az angol és olasz nyelv gazdagságával és fölfigyelt reá Európa, fölfigyelt a népek szővetséf

e. A kivételes férfiúnak szava hazá jának érdeét közvetlen hatással behízelegte az idegen, olykor ellenérzés-vezette közférfiak szivébe. Varázslatos hatása volt a varázsos egyéniségnek. FV. A negvedik párhuzam: Mint a búcsúzó Mózes a Nebó hegy csúcsáról, felhőtörő, villámvágta sziklaoromról, társtalan magányból látta az ígéret egcsz földjét, úgv látta ő hazáját s a külső országokat. Kortársait túlélte. Az egyivásúak, küzdőtársak kidőltek mellőle. Áz utódlók messze lemaradtak az ő eszménvi magaslatáról. Egyedül maradott magábanálló ssiklacsucsán— de látta onnan azegésrnek kénét. Nem részletek tömkelegét, pártok útvesztőt. nyüzsgő versengését .hatalomra kerülök változatos sorát. Látta idelenn a démoni önös érdel ha isza versenvpoklál!, a fölfogás kicsinyessegét. a hazafias önmegtagadás ijesztő ritkulását. A versengő pártérdek ködén túlemelkedve, a haza sorsát magas nézőnontból felölelő, öszszefoglaló látás adatott nékie. Prófétai státusférfiúvá nőtt a maga különállásában, messze kilátó hegycsúcson való megálltában. Vázsonví beszédeinek gyű jterrén véhez írott elismerő előszavában igv hangzik önvallomása: Minden államférfiúi munkának jellemvonásai: a létező állapotok és létföltételek, a nemzeti érdek folytonos figvelése. eligazodás a gyakorlati "országlás szövevényes követeléseiben, t-ormányzati érzék és a nemzeti érzés kultusza. Ez az aronosultsá? a nemzeti összlélekkel vált valóra Apponvi Albertben. Igazságkereső lelke fiatal korában Eötvös Lórántot, a tudóst irigvlé. A tiszta igazság a közéletben — mondá — olyan, mint n tiszta arany, amely tudvalevőleg az érmeforgalomra csak bizonyos nemtelen ércvegvülés által v;>!ik alkalmassá. Mindig kétséges, hány százalékos ötvözet mellett érdemli még meg az arany nevét. Ép úgv kétséges, hány százalékos alk" mellett marad még igazság a forgalomképessé envhe«ztett közéleti eszme. V. Közvetlen vet le az Úrtól Mózes az égi subáimat. Isteni sugalom reilék Apponvi Albert lelkiismeretének ébresztő szavában, mikor Párizsból hazahangzott nggalmas szózata a kilengések rút korában, Izsák és Orgovánv szörnyűségeinek kárhoztatásában. Egyedül ő mert rs-afc s*ót emelni akkor, a mások szégvenes elnémulásának ama szégyenes, zord korszakaAsztalos: Üveges András, Deák Ferenc n. 25a. Srhwartz Adolf, Csongrádi sugárut 10. Autók, felszerelések, gummi, olaj: Markovies Szilárd. Tisza Lajos körút 44 (Benzinből 2%). Bádogos: Wottreng János. Feketesas u. Borkereskedők: F'seher Jenő, Béke u. 8. Wolf Miksa. Horthy Miklós u. 16. Bőrönd. Laeher József, Kárász ucca. Szegszárdy. Kárász ucca 14. Bufor: Róth Hajlított Fabntorgyár, Mars tér 13. Cipők: Alföldi Cipőipari ri, Kelemen u 11. Belvárosi Cinőflzlet, Széchenyi tér 11 Columbia Cipőraktár, Aradi u 8. Központi Cipőüzlet, Tisza Lajos körút 36 „Wit" Cipőáruház, Széchenvi tér. Ru*z Péter cinész. Iskola ucca 23. Polgár Henrik, Valéria tér 12. Divatáru és kötöttáru: Fiseher és Pártos, Kárász u. 1. Lampel és He*yi, Pűspökbazár Lnsztig Imre Széchenyi tér 2a Pollák Testvérek, Széchenyi tér 17 és Csekonics u 6 (GFB harisnyák kivéve.) Boros Miksa, Széchenyi tér 15. Drogéria: Vajda Imre és Társ«. Kárász ucca. Fehérnemű és kelengye: Csonka Ovörgv Jenő, Kelemen u 5. Fesfék: Tamássy Gyula. Valéria fér. Szabó István. Kálvin tér 2.Galitzer Tgnátz, ütöd*, Tisza Lajos kfirut 36. Férfiruha: Blan Tpnáer, Kelemen n. 5. Földes ftsö. Klauzál tér Gépíavitóinfihely: Frischmann Gábor. Kálvária ucca 4. Hanrsser: íteiner Tibor. Kelemen u. 7. Hölarfodrás»: TToffmanné utóda, Hid u. 1. THa.t«rertár: Gáspár Gvnla, Széchenyi tér 7. Trodaberendezés: Wirth és Renarev, Széchenvi tér 5 n és fél •/„.) Jégszekrény, vízvezeték-szerelés: Fekete Nándor, Kossuth Laios sutráraf 18 Kémitos: Páez Ferenc. Hunvadi tér 21. v. Sfivech Dezső. Batthvánvi u. 2. Szedresi Lajos. Szt. Mihálv u. 1. Keréknár, varóeén. ridió: Déry Fde rt„ Kiss u 3. Kelemen Márton. Kelemen n 11. Kézimunka. hfmzőanvapok és előrnizoTAs- Fisrher-kézimunkaház. Kölcsey u. 10 Máskátli kézirnunknipar. Kölcsev u. 5. K"<nkcretező: Freim»nn Miksa. Kárász u 10 Könvv. nanir és Írószer: Nemzeti Sajtóvállalat. Kárász u. Traub B. és Társa. Klauzál tér Városi könyvkereskedés. Kárász u. (Tankönyv kivéve.) Mészáros é« hentes: Keresztes Péter, Petőfi S. sugarat 27. (3%). Női kalap: Knittel Konrád, Kárász u. 15. Gartner Ferencné, Gróf Annonvi u. 23. Vilma kalapszalon. Feketesas u 16 Női ruha: Miiller Sámuel, Klauzál fér. Blan Andor. Tisza Lajos körút 47. Mosöintézet: Haftvo-mosnda, Takaréktár u. 6. Optika és fotócikkek: Liebmann Béla, Kelemen ucca. Sandberg Henrik, Széchenyi tér. óra, ékszer: Fiseher, Klauzál tér 3 Miilhoffer V., Széchenyi tér 8. Reich Mór és Fia rt„ Kelemen u 11. Rosenber* Béla. Károlvi u 1. Bérház. Tóth József. Kölcsev u (Fzüst étkezőeszközök és dísztárgyak kivéve.) Paprika: Csonka Gergely, Tisza Lajos körút 51. Rfifösáru: Bihari Ernő. Széchenvi tér Blan László. Széchenyi tér Holtzer S. és Fiai, Kelemen u 11. Kurucsev Sándor, Széchenvi tér. Lévai Henrik. Tisza Lajos körút 39. Dr. Salctf és Társa rt„ Károlvi u Szabó L. és Társa, Kárász ucca. Tabár Péter, Kárász ucca 3. Rövidáru: Fodor Nemzeti Áruház, Kárász u. Glfieksthal és Társa. Csekonics u. 3 Hoffmann Dezső. Csekoics u. 4 Kortész Áruház. Mikszáth Kálmán n. 12. Szása Vilmos. Kelemen u. 7. Tisza Áruház. Piisnökbazár Variász Gézáné F.. Tisza Lajos körút. Nitsovits István. Gr. Apponvi Albert ucca 27. Szappan: Vigh Ferenc, Tisza Lajos körút 53 Szesr és szőmők: Pstzsiier, Kölcsev u fl. Schorr Ottó. Ko«"?h L sufámt 4 Szfies: Méhes és Privinszky. Széchenyi tér 6. Szőnvesr: Oomán Mihály és Fia. Kárász u. Lin«lenmipar, Kárász u Tarhonya, csőtészta, levestészta: Kardos Jakab. Mikszáth Kálmán n 4 Tiiselőanvae és épiilctfa: B*ch Testvérek rt- Szt. István tér. Brikett: Szenesi Ferenc, Damjanich u Uridivat: Szász Lajos. Kárász u 2 Szarvas J. József. Hid u. Üvs: és edénv: Adler Mór, Tisza Lajos kőrút 38. f3%. a reklámcélra összeállított árucsopertok kivéve.) Vesrvtisztitó: Glöckncr J. és Fts. Tskola u. 27 GlöcU-ner J. és Fia. Károlvi u. 4. Villanv és rádió: Fonvé Soms. Kölesev ucca Rosner József, Tisza Lajos körút 39 Scbőnbrunn I.- Báró Jósika u. 2. Zománccdény: Kohn Jenő. Tisza Lajos körút 55.