Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-18 / 40. szám

SZEOCD. SzerkeMtOieg: Somogyi ucca •Z. I.em. Telelőn: Z3-33.^Rlodóhlvoínl, kOlcaUnkOnyTlAr «* legylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-00. * Nyomda i IBw LIpAl ucca 11*. Telefon « 28-34. Távirati ét levélcím • DélmagyaronzAg Szeged Tréfák a színház körül A szinészegyesület elnöke a Délmagyarország pénteki számának közlése szerint kijelentette, hogy a szegedi társulatot konzorciummá alakítja ót, ha az igazgató kötelezettségeinek az utoljára engedélyezett határidőn Belül nem tesz eleget s ezentúl a szegedi szinházban konzorcium fogja megtartani az előadásokat. A szinészegyesület elnökét ugy ismerjük, mint a jómondásoknak elpusztíthatatlan ősforrását. Hajlandók vagyunk a szegedi színházra nézve tett kijelentését is egyik legsikerültebb „bemondásáénak tekinteni. Az elnök ur tehát átalakít, a szegedi színigazgató tragédiáját „helyi szinre alkalmazza" s a szegedi szinházat átadja a színészek konzorciumának. Ha követni akarnánk a tréfacsinálásban a kitűnő elnök urat, megkérdezhetnénk tőle, hogy övé-e a szegedi szinház, amivel igy renaelkezik. Mert ha a szegedi szinház az övé, akkor — nem rendelkezhetnék vele ugy, mint ahogy rendelkezni akar. Ha azonban a telekkönyvnek hinni lehet, a szegedi szinház Szeged szab. kir. város közönségéé. Egyelőre tehát Szeged szab. kir. város közönségét illeti meg az a jog, hogy a tulajdonát képező színházzal rendelkezhessék s kijelenthesse: kinek adja át a színházat, igazgatónak-e vagy társulatnak s ha egyszer elhatározza, hogy igazgatónak, vagy társulatnak adja át a szinházat, akkor is a város közönségét illeti meg az a jog, hogy az igazgatók, vagy társulatok között választhasson. A szinészegyesület javasolhatja majd a koncesszió megadását, vogy sürgetheti a koncesszió megvonását, a szinészegyesület mindent megtehet, amire a jog, vagy alapszabályai neki módot adnak, de amié a szegedi szinház Szeged városáé s amíg a szegedi szinház fennmaradásáért a szegedi polgárság viseli az áldozatokat, addig a szinészegyesület még a legszimpatikusabb és legötletesebb elnökén keresztül sem rendelkezhetik Szeged város vagyonával. Egyébként: amilyen jogon rendelkezik a szinészegyesület a város szinházával, éppenolyan joon rendelkezhetnék a csengelei bérföldekel, vagy a balástyai bikaistállóval. S Szeged város színházépületére már csak azért is vigyáznunk kell, nehogy a szinészegyesület, vagy annak tréfacsináló elnöke működési körét a városnak imént felsorolt egyéb vagyontárgyaira is kiterjessze. A minap egy illetékes nyilatkozatból tudomást szerzett a nyilvánosság arról is, hogy a kisgyülésre akarják bizni azoknak a feltételeknek megállapítását, amelyek mellett a szinházat a jövő évre vállalatba adják. Ez a megoldási mód nem lenne törvényes s ezért ml már most felemeljük ellene tiltakozó szavunkat. Az 1929. évi XXX. tc. 22. §-nak 11. pontja alapján a törvényhatósági bizottság közgyűlése jogosult határozni a középületek és közintézmények kezelési módjának s rendeltetésének megállapítása kérdésében. Annak elhatározása tehát, hogy a városi színházat vállalatba adják-e, vagy házikezelésbe veszik, hogy bérlő igazgatónak adják-e ki, vagy működő színtársulatnak adják-e át, hogy bezárják-e, vagy nyitva tartják a szinházat, egyedül a törvényhatóság közgyűlését illeti meg. Előre el vagyunk készülve arra az ellenvetésre, hogy a belügyminisztérium ebben Szombat, 1953 február 18 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 40. sz. a hatásköri kérdésben mér állást foglalt. Nem lesz azoknak igazuk, akik erre hivatkoznak. Mert akkor, amikor a belügyminisztérium állást foglalt ebben a kérdésben, akkor érvényben levő szerződés volt a város és a színigazgetó között s akkor nem kellett közintézmény rendeltetését és kezelési módját megállapítani, akkor pusztán a felett határozott a kisgyűlés, hogy mennyi szubvenciót adjon a szerződéses színigazgatónak. Ha a közgyűlés döntött az alapkérdésben, hogy vállalatba akarja-e adni a szinházat, vagy be akarja-e zárni, igazgatónak akarja-e bérbeadni, vagy alkalmi társaságnak használatba, akkor a kisgyülést megilletheti az a jog, hogy a közgyűlés által el nem intézett részleteket megállapítsa, amennyiben annak megállapítása hatáskörét nem haladja tul. De közgyűlési határozat nélkül a szinház sorsa felett dönteni csak a törvény megsértésével lehet. ELŐFIZETÉS- Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, icllimidiln n*40 pengd - Eqye» izAm Ara hílkli» nap 1«. vasAr- é» Ünnepnap UH- Hlrdeléiek felvétele tarifa szerint. Megfelen-(í l*éftd kivételével naponta reggel Ez az allásporvt természetesen feleletet ad arra a kérdésre is, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a belügyminisztérium valóban visszavonja a bérlő színigazgatótól a működési engedélyt. A közgyűlésnek kell határozni abban a kérdésben, hogy mi történjék a színházzal, csak a közgyűlés adhatja át a szinházat konzorciumnak, mert a szinház rendeltetését, a közintézmény kezelésének módját a törvény szerint egyedül a közgyűlés állapithatja meg. A szinház körül már annyi tévedés és annyi hatásköri túllépés történt s minden tévedésnek és minden hatásköri túllépésnek nyomában már annyi kár, veszteség és teher zudult a város polgárságára, hogy ez a polgárság joggal követelheti végre a törvényességnek még a színházi kérdésben való helyreállítását is s a törvényesség helyreállításával a polgárság anyagi érdekeiről való lelkiismeretesebb gondoskodást. Asz uf Risaniani-paUium „Itt volna az idefe. &ogy ISémeAorszrtq, Magyarország. Ausztria és Olaszország leüljenek a zöldasztal mellé", — íi/dk Berlinben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A berlini sajtó nagy érdeklődéssel kiséri azt a visszhangot, amelyet az uj genfi kisantantpaktum híre támasztott az egyes országok, főleg Magyarország és Ausztria sajtójában. Egyes lapok szerint a kisantantállamok támadó, véd- és dacszövetsége nagy nyugtalanságot keltett Keleteurópában. A kisantant elgondolása "az, hogy a délkeleti genfi szövetséget dunai szövetséggé kell kikerekíteni és újból meg kell teremteni azt az egységet, amelyet valaha az osztrák-magyar monarchia képviselt. A „Börzenkurir" szerint az uj kisantantszövetség csak a halódó élet utolsó fellobbanása és a konföderáció tervére Budapest és Bécs viselkedése megadta a feleletet. 'Á kisantant nem biztos többé Franciaországban és fogait vicsor-j gátja a magyar revíziós törekvések felé. Nem szabad ugyan többé a viselkedését tragikusan venni, de itt lenne az ideje végre annak, hogy Németország, Magyarország, Ausztria és Olaszország leüljenek a zöld asztal mellé és tisztázzák, hogy milyen közős érdekeik vannak a Dunamedencében. Genfi jelentés szerint Tánczos Gábor tábornok, a magyar fődelegátus a leszerelési konferencia legközelebbi ülésén szóbahozza az uj kisantantpaktumot és rá akar mutatni arra, hogy adott körülmények között is veszélyeztetheti egyik-másik állam biztonságát. A magyar fődelegátus felvilágosításokat fog kérni a kisan-, tant szervezeti paktumáról. Moratórium AmeriUában? VénzUgyi diktátor Mlc&igan államban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Detroitból jelentik: Michigan állam szenátusa pénzügyi diktátorrá nevezte ki Compstad szenátort és felhatalmazta, hogy diktatórikus hatalommal intézkedjék minden pénzügyi kérdésben. Az egyik newyorki pénzügyi lap jelentése is szerint Amerikában általános moratórium készül. Michigan állam után a többi állam azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kihirde'i a bankmoratóriumot, sőt az sincs kizárva, hogy Amerika egész területén általános moratóriumot léptetnek életbe. Rendkívüli közgyűlés Genfben a lapán-kinal kérdésben A Mandzsúria felelll impérium Kináí illeli — Japán köteles visszavonni csapatait Genf, február 17. Hymans belga külügyminiszter a Népszövetség rendkívüli közgyűlésének elnöke a kinai-japán viszály tárgyalása céljából keddre, 21-ére összehívta a közgyűlést. Ma közzétették a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő bizottsági jelentést. Eszerint a Népszövetség a kínai-japán viszályban messzemenően Kínának ad igazat. Azokat az intézkedéseket, amelyeket Kina Mandzsúria ellenségeskedések megkezdése óta tett, jogos védelmi rendszabályoknak minősítették, ezzel szemben azok a katonai intézkedések, amelyeket Japán ezidőpont óta Mandzsúriában tett, nem ismerhetők el védelemnek. Az uj mandzsu kormány japán alapítás, amelyet Mandzsúria lakosságának többsége elutasított. A Mandzsúria feletti impérium Kinát illeti meg és Japán köteles visszavonni csapatait. Mandzsúria számára önkormányzati rendszert ajánlanak. Londonból jelentik: Beavatott tokiói körökből kiszivárgott hirek szerint hétfőn délelőtt 56.000 főnyi japán hadsereg egyöntetű támadást kezd, hogy a Jehol környékén garázdálkodó kinai szabadcsapatokat tökéletesen elnémítsa. A vezérlő japán tábornok nehéz tüzérséget és