Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-18 / 40. szám

SZEOCD. SzerkeMtOieg: Somogyi ucca •Z. I.em. Telelőn: Z3-33.^Rlodóhlvoínl, kOlcaUnkOnyTlAr «* legylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13-00. * Nyomda i IBw LIpAl ucca 11*. Telefon « 28-34. Távirati ét levélcím • DélmagyaronzAg Szeged Tréfák a színház körül A szinészegyesület elnöke a Délmagyaror­szág pénteki számának közlése szerint kijelen­tette, hogy a szegedi társulatot konzorcium­má alakítja ót, ha az igazgató kötelezettsé­geinek az utoljára engedélyezett határidőn Belül nem tesz eleget s ezentúl a szegedi szinházban konzorcium fogja megtartani az előadásokat. A szinészegyesület elnökét ugy ismerjük, mint a jómondásoknak elpusztíthatatlan ős­forrását. Hajlandók vagyunk a szegedi szín­házra nézve tett kijelentését is egyik legsike­rültebb „bemondásáénak tekinteni. Az elnök ur tehát átalakít, a szegedi színigazgató tragé­diáját „helyi szinre alkalmazza" s a szegedi szinházat átadja a színészek konzorciumá­nak. Ha követni akarnánk a tréfacsinálásban a kitűnő elnök urat, megkérdezhetnénk tőle, hogy övé-e a szegedi szinház, amivel igy renaelkezik. Mert ha a szegedi szinház az övé, akkor — nem rendelkezhetnék vele ugy, mint ahogy rendelkezni akar. Ha azonban a telekkönyvnek hinni lehet, a szegedi szinház Szeged szab. kir. város közönségéé. Egyelőre tehát Szeged szab. kir. város közönségét illeti meg az a jog, hogy a tulajdonát képező szín­házzal rendelkezhessék s kijelenthesse: ki­nek adja át a színházat, igazgatónak-e vagy társulatnak s ha egyszer elhatározza, hogy igazgatónak, vagy társulatnak adja át a szin­házat, akkor is a város közönségét illeti meg az a jog, hogy az igazgatók, vagy társulatok között választhasson. A szinészegyesület ja­vasolhatja majd a koncesszió megadását, vogy sürgetheti a koncesszió megvonását, a szinészegyesület mindent megtehet, amire a jog, vagy alapszabályai neki módot adnak, de amié a szegedi szinház Szeged városáé s amíg a szegedi szinház fennmaradásáért a sze­gedi polgárság viseli az áldozatokat, addig a szinészegyesület még a legszimpatikusabb és legötletesebb elnökén keresztül sem rendel­kezhetik Szeged város vagyonával. Egyéb­ként: amilyen jogon rendelkezik a szinész­egyesület a város szinházával, éppenolyan jo­on rendelkezhetnék a csengelei bérföldek­el, vagy a balástyai bikaistállóval. S Szeged város színházépületére már csak azért is vi­gyáznunk kell, nehogy a szinészegyesület, vagy annak tréfacsináló elnöke működési kö­rét a városnak imént felsorolt egyéb vagyon­tárgyaira is kiterjessze. A minap egy illetékes nyilatkozatból tu­domást szerzett a nyilvánosság arról is, hogy a kisgyülésre akarják bizni azoknak a felté­teleknek megállapítását, amelyek mellett a szinházat a jövő évre vállalatba adják. Ez a megoldási mód nem lenne törvényes s ezért ml már most felemeljük ellene tiltakozó sza­vunkat. Az 1929. évi XXX. tc. 22. §-nak 11. pontja alapján a törvényhatósági bizottság közgyűlése jogosult határozni a középületek és közintézmények kezelési módjának s ren­deltetésének megállapítása kérdésében. An­nak elhatározása tehát, hogy a városi szín­házat vállalatba adják-e, vagy házikezelésbe veszik, hogy bérlő igazgatónak adják-e ki, vagy működő színtársulatnak adják-e át, hogy bezárják-e, vagy nyitva tartják a szinházat, egyedül a törvényhatóság közgyűlését illeti meg. Előre el vagyunk készülve arra az el­lenvetésre, hogy a belügyminisztérium ebben Szombat, 1953 február 18 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 40. sz. a hatásköri kérdésben mér állást foglalt. Nem lesz azoknak igazuk, akik erre hivatkoznak. Mert akkor, amikor a belügyminisztérium ál­lást foglalt ebben a kérdésben, akkor érvény­ben levő szerződés volt a város és a színigaz­getó között s akkor nem kellett közintézmény rendeltetését és kezelési módját megállapí­tani, akkor pusztán a felett határozott a kis­gyűlés, hogy mennyi szubvenciót adjon a szerződéses színigazgatónak. Ha a közgyűlés döntött az alapkérdésben, hogy vállalatba akarja-e adni a szinházat, vagy be akarja-e zárni, igazgatónak akarja-e bérbeadni, vagy alkalmi társaságnak használatba, akkor a kis­gyülést megilletheti az a jog, hogy a közgyű­lés által el nem intézett részleteket megálla­pítsa, amennyiben annak megállapítása ha­táskörét nem haladja tul. De közgyűlési hatá­rozat nélkül a szinház sorsa felett dönteni csak a törvény megsértésével lehet. ELŐFIZETÉS- Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, icllimidiln n*40 pengd - Eqye» izAm Ara hílkli» nap 1«. vasAr- é» Ünnepnap UH- Hlr­deléiek felvétele tarifa szerint. Megfe­len-(í l*éftd kivételével naponta reggel Ez az allásporvt természetesen feleletet ad arra a kérdésre is, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a belügyminisztérium valóban visszavonja a bérlő színigazgatótól a műkö­dési engedélyt. A közgyűlésnek kell határoz­ni abban a kérdésben, hogy mi történjék a színházzal, csak a közgyűlés adhatja át a szinházat konzorciumnak, mert a szinház ren­deltetését, a közintézmény kezelésének mód­ját a törvény szerint egyedül a közgyűlés ál­lapithatja meg. A szinház körül már annyi tévedés és annyi hatásköri túllépés történt s minden tévedésnek és minden hatásköri túl­lépésnek nyomában már annyi kár, veszteség és teher zudult a város polgárságára, hogy ez a polgárság joggal követelheti végre a tör­vényességnek még a színházi kérdésben való helyreállítását is s a törvényesség helyre­állításával a polgárság anyagi érdekeiről való lelkiismeretesebb gondoskodást. Asz uf Risaniani-paUium „Itt volna az idefe. &ogy ISémeAorszrtq, Magyarország. Ausztria és Olaszország leüljenek a zöldasztal mellé", — íi/dk Berlinben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A berlini sajtó nagy érdeklő­déssel kiséri azt a visszhangot, amelyet az uj genfi kisantantpaktum híre támasztott az egyes országok, főleg Magyarország és Ausztria saj­tójában. Egyes lapok szerint a kisantantálla­mok támadó, véd- és dacszövetsége nagy nyug­talanságot keltett Keleteurópában. A kisantant elgondolása "az, hogy a délkeleti genfi szövetséget dunai szövetséggé kell kike­rekíteni és újból meg kell teremteni azt az egységet, amelyet valaha az osztrák-magyar monarchia képviselt. A „Börzenkurir" szerint az uj kisantantszö­vetség csak a halódó élet utolsó fellobbanása és a konföderáció tervére Budapest és Bécs vi­selkedése megadta a feleletet. 'Á kisantant nem biztos többé Franciaországban és fogait vicsor-j gátja a magyar revíziós törekvések felé. Nem szabad ugyan többé a viselkedését tragikusan venni, de itt lenne az ideje végre annak, hogy Németország, Magyarország, Ausztria és Olasz­ország leüljenek a zöld asztal mellé és tisztáz­zák, hogy milyen közős érdekeik vannak a Dunamedencében. Genfi jelentés szerint Tánczos Gábor tábor­nok, a magyar fődelegátus a leszerelési konfe­rencia legközelebbi ülésén szóbahozza az uj kis­antantpaktumot és rá akar mutatni arra, hogy adott körülmények között is veszélyeztetheti egyik-másik állam biztonságát. A magyar fő­delegátus felvilágosításokat fog kérni a kisan-, tant szervezeti paktumáról. Moratórium AmeriUában? VénzUgyi diktátor Mlc&igan államban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Det­roitból jelentik: Michigan állam szenátusa pénzügyi diktátorrá nevezte ki Compstad sze­nátort és felhatalmazta, hogy diktatórikus ha­talommal intézkedjék minden pénzügyi kér­désben. Az egyik newyorki pénzügyi lap jelentése is szerint Amerikában általános moratórium ké­szül. Michigan állam után a többi állam azzal a gondolattal foglalkozik, hogy kihirde'i a bankmoratóriumot, sőt az sincs kizárva, hogy Amerika egész területén általános moratóriu­mot léptetnek életbe. Rendkívüli közgyűlés Genfben a lapán-kinal kérdésben A Mandzsúria felelll impérium Kináí illeli — Japán köteles visszavonni csapatait Genf, február 17. Hymans belga külügymi­niszter a Népszövetség rendkívüli közgyűlésé­nek elnöke a kinai-japán viszály tárgyalása céljából keddre, 21-ére összehívta a közgyű­lést. Ma közzétették a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő bizottsági jelentést. Eszerint a Népszövetség a kínai-japán viszályban messze­menően Kínának ad igazat. Azokat az intézke­déseket, amelyeket Kina Mandzsúria ellensé­geskedések megkezdése óta tett, jogos védelmi rendszabályoknak minősítették, ezzel szemben azok a katonai intézkedések, amelyeket Japán ezidőpont óta Mandzsúriában tett, nem ismer­hetők el védelemnek. Az uj mandzsu kormány japán alapítás, amelyet Mandzsúria lakossá­gának többsége elutasított. A Mandzsúria feletti impérium Kinát illeti meg és Japán köteles visszavonni csapatait. Mandzsúria számára ön­kormányzati rendszert ajánlanak. Londonból jelentik: Beavatott tokiói körök­ből kiszivárgott hirek szerint hétfőn délelőtt 56.000 főnyi japán hadsereg egyöntetű támadást kezd, hogy a Jehol környékén garázdálkodó kinai szabadcsapatokat tökéletesen elnémítsa. A vezérlő japán tábornok nehéz tüzérséget és

Next

/
Thumbnails
Contents