Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-17 / 39. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.em. Telefon: 23-33.-Kledrthlvnfal, kmcadnkOnyvlAr íí tegylroda - Aradi ucca S. Telefon: 13—O». ^ Nyomda : Löw Lipót ucca 1». Telefon : ZO-34. TAvlrntl «» levélcím • l)élmnciyoror»lAq Szeged I^HMnBBHHHBHBflflBHBSSHHHHOKMHEWMUHBnHBSBH Alkohol Fantasztikus kép. Téli alkonyat az erdőszélen. Fáradt, koravén, ráncos arcú és kérges tenyerű favágó zsellérek sereglenek öszsze egy kocsi körül. A kocsi bakján ülő ember maga is kissé italos. A kocsin a különleges élvezetek forrása, egy pálinkát tartalmazó hatalmas üveg. Pálinka, valódi kisüstön főtt, jó erős, melegetnyujtó törkölypálinka. Aki iszik belőle, nem érzi a hideget, elfelejti az egész napi fáradságot, törődést, kelemes zsibbadás fogja el tagjait és a téli alkonyatból egy -rebb világba képzelheti magát. Egy gumicső mindennek a különleges boldogságnak a közvetitője. Az emberek nem is isszák, hanem szívják magukba a folyékony gyönyörűséget. Egymásután élvezik az italt, az ingyenes neaüt és egymásután hevernek le az útszéli erdő fái alá, a megfagyott rögökre. A tulsok gyönyörűség megárt a kifáradt, elerőtlenedett szervezeteknek és sokak számára közülök már nincsen fölkelés. Egy véletlenül arra haladt járőr megindítja a hatósági apparátust. Kiszáll a hatósági orvos, a közigazgatás képviselője, megjelenik a sajtó. Az eszméletlen embereket elszállítják közkórházba, klinikára, magánlakásokba. Van, aki többet nem tér vissza falujába. Helyette a faluból indul kocsisor a város felé. Az első kocsin fakereszt, a többin az áldozatok hozzátartozói. Temetni jönnek a városba, amely szegénysirt adományoz az alkohol áldozatainak. A fehér ember útját az idegen világrészekben pusztulás és halál kisérte. Három szörnyű ajándékot vitt magával a fehér ember a benszülöttek közé. Az egyik volt a lőfegyver, a másik az addig ismeretlen fertőző betegségek hosszú sora, a harmadik a tüzviz, a pálinka. Nehéz volna lemérlegelni, hogy a három közül melyiknék volt a legvégzetesebb, legpusztítóbb hatása. Csak az bizonyos, hogy morálisan az alkohol végezte a legrettenetesebb pusztítást. Azok a szerencsétlenek, akik a bódító, bufelejtő, rabszolgasorsot elfeledtető italért képesek voltak minden áldozatra, kivetkőztek emberi mivoltukból és tántorogva botorkáltak biztos végzetük felé. Hittéritők, meleg szívű utazók a felfokozott szörnyűségek sorát tudják elmesélni arról a pusztításról, amelyet kemény kezű és még keményebb szivü rabszolgakereskedők, a fehér világ kalandorai végeztek a pálinkával a színesek világában. De vájjon szükséges-e elmennünk a szineíek világába példákért, ha ilyen döbbenetes képek játszódhatnak le egy uradalmi erdő szélén, nem messze a nagyvárostól, a kultura, a civilizáció s a tudomány közvetlen szomszédságában? Hát hol van a nevelő hatása az iskolának, hol van az eredménye a népművelésnek, hol van a látszata a szociális gondoskodásnak, ha az ilyen fantasztikumok egyáltalán megtörténhetnek? Alkoholmérgezés nem egy esetben, nem egy embernél, hanem tömegével egyszerre. Mint a legyek a méíre, rohannak a fáradt favágók az alkoholra, csatlakoznak hozzájuk az országút vándorai, akiket véletlenül arra vitt az utjuk s akiknek utja már csak a mentőkocsiban és a halottaskocsiban folytatódik. És ott áll az öreg ember, alrit sikerült megmenteni ai életnek, de akinek két fia visszatérés nélkül lépett át a fekete kapun, melynek csak egyik oldalán van Péníek, Í933 február 17 Ara 16 ílllér IX. évfolyam, 39. sz. kilincs s a rezignáció meggyőződésével biztatja önmagát, hogy bizony fog ő még inni, csak adódjék ingyen pálinka. Senki se higyje, hogy valamely prohibiciós, vagy antialkoholista álszenteskedés iratja velünk ezeket a komor sorokat. Az a tilalom, amely odáig megy, hogy felnőtt, ép ésszel biró embereket el akar tiltani egy hangulatot keltő pohárnak az élvezetétől, nem méltó az ember egyéni szabadságát hirdető kor felfogásához. Az a tilalom, mely természetellenes béklyóba veri az emberi derűt, nem válthat ki erkölcsös eredményeket. Az az Amerika, amely rá akart lépni a túlzott puritanizmusnak erre az útjára, ijedten volt kénytelen visszadöbbenni a nem várt hatások láttára. De ijedten kell látnunk idehaza azt a szörnyűséget, amelyet szerencsétlen, maguELÖFIZETf.5- Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3*00, kUUMldMn «•40 pengő — Boyes szAm Ara hétkílrnap 10, vasAT« é« ünnepnap 24 tili, Hlrdetéiek telvéiele tarifa szerint. Meglelen*« hétfő kivételével naponta r«-no("i kat fegyelmezni nem tudó, gyenge szervezetű, gyenge ellenállású emberek tudnak felidézni magukra, csak azért, mert ingyen adódott nekik az alkohol, a törköly, a pálinka. Plakátok hirdetik, hogy az alkohol butít, az alkohol méreg, az alkohol 61. A plakátokat nem olvassák, a jóindulatu tanácsok pedig nem jutnak el a falu sötétségébe, az uradalmi erdőszél téli alkonyatába. Pedig bele kellene világítani ebbe a sötétségbe és itt kellene fáklyát gyújtani az iskolának, a népmüvelésnek, az orvosnak s mindazoknak, akikre hárul a falunépének szociális gondozása. Mert ha ide nem tudnak behatolni, akkor megismétlődhetnek a téli est fantasztikus képei és a képsorozat befejezése gyanánt megjelenhetik egy másik temető ingyensirján is az a bizonyos megácsolt fakereszt. A birodalmi törvényszék érvénytelenítette a Hitler-kormány lapbetiltásalt A birodalmi tanács állást foglalt az alkotmányosság mellett (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A lipcsei birodalmi törvényszék érvénytelennek mondotta ki a szociáldemokrata Vorwärts két héttel ezelőtt történt betiltását azzal az indokolással, hogy a párt választmányi kiáltványának közzététele nem lehetők a betiltásra. Az ítélet azért érdekes, mert a kormány ugyanezen a címen igen sok vidéki lapot betiltott és ezek most mind kártérítést kérnek. Csütörtökön a kormány ismét több lapot betiltott. Egy hétre betiltotta a Tempó megjelenését és betiltott két kommunista lapot is. A délnémet tartományok a kormány ellen indított offenzívája sikerrel járt A birodalmi tanács, a német államok minisztereinek gyülekezete csütörtök este 39 szavazattal 26 ellenében kimondotta, hogy amig a birodalmi törvényszék nem dönt az alkotmányos porosz kormány panasza ügyében, csak a legsürgősebb ügyekben határoz, hogy ezzel is tiltakozzék a porosz kormány eltávolítása ellen. Az üzletek bezárásával tüntettek Franciaországban az adóemelések eüen (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Franciaországban csütörtökön délután bezárták az összes üzleteket az elviselhetetlen adók és a tervbevett adók elleni tiltakozásképpen. Parisban és a vidéki városokban százszázalékos volt a tüntetés, még a kávéházak, sütödék ós gyógyszertárak is bezártak. A redőnyökre a következő szövegű cédulát ragasztották a kereskedők: — Nem kell uj adó, a gazdasági életet máskép kell szanálni! Barrikádharc és giépfe^yvertliz Bukarestben A katonaság rohammal foglalta el a vasúti főmfihelyt — Közel nyolcszáz letartóztatás — Halottak és sebesülteit a bukaresti uccákon Budapest, február 16. Bukarestben csütörtökön délelőtt a vasúti műhelyekben elbarrikádozott munkásságot erős karhatalom veszi körül, ezt még erősebb munkástömeg veszi körül, amely mögött ujabb katonai kordon áll. Bukarestnek majdnem egész helyőrsége kivonult és kivezényelték a tűzoltókat is. Reggel a katonaság eredménytelen rohamot intézett az elbarrikádozott épületek ellen. Mindkét részről sortűz volt. A katonák közül egy meghalt, tizenkettő megsebesült, a munkások közül kettő meghalt és 16 súlyosan megsebesült. Az elmúlt éjszalta beérkezett jelentések szerint többizben sortüzet adott a katonaság a műhelyben elbarrikádozott munkásságra, amely elszántan védekezett revolverekkel, kővekkel és vízsugarakkal. Egy izben a katonaság gépfegyvereit is használta és a gépfegyverek golyói tizennégy asszonyt is megsebesítettek, akik a műhelyben tartózkodó férjeiknek élelmet akartak bevinni. Soríüz és roham Bukarest, február 16. Súlyos harcok, roham és sortűz után a bukaresti katonaság bevette a vasúti üzemekben magukat elsáncolt munkások bar' ríkádjait, A munkások az éj folyamán t ubször rálőttek nz üzemet körülvevő rendőrökre. Reggel hat órakor az ügyészség kiküldötte háromszor felszólította a munkásságot, Jbogy hagyják el az