Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-16 / 38. szám

DELMAGYARORSZAG SZEOCU. Szerüeszlöaég: Somogyi occa 12. Lem. Telefon: Z3'33.^Kladöhtva<al, KmcMnlcifnyrlAi ét togylrodn • Aradi ucca 8. Telefon r 13>00. * Nyomda : IBw Lipót ucca IV. Telefon I 26-34. TAHrafl ét levélcím • DélmagyarnnzAg Szeged A gázgyári milliók Több forrásból is kapjuk a hírt, hogy a gázgyári szerződés aktái jóváhagyási záradékkal ellátva a legközelebbi napokban leérkeznek a városhoz. A gázgyári szerződés ügye ezzel nyugvóponthoz jutott. A szerződés jóváhagyása azonban a gázgyár szolgáltatásainak esedékességét is megállapítja, vagy legalább is kezdőpontját annak az időnek, aminek eltelte előtt a gázgyár szolgáltatni köteles. Mint ismeretes, a gázgyár a szerződés jó/áhagyasákor szolgáltatni köteles készpénzben I,4oo.ooo pengőt, kedvezményes kamattételü kölcsönben három milliót, miután pedig előre köteles fizetni az évenkinti 3oo.ooo pengős juttatást, köteles lesz még nyomban Soo.ooo pengőt is fizetni. Ezenfelül az első évben még 3oo.ooo pengőt fizet s kamatkülönbözet cimén is köteles három éven keresztül évi tizenötezer pengőt szolgáltatni. Hogy az évi 3oo.ooo pengőknek mi lesz a sorsuk, azzal ne fájdítsa senki a fejét. Azzal azonban már régen foglalkozni kellett volna a városnak, Hogy az l,4oo.ooo pengővel mihez akar fogni, mire akar- I ja költeni a 3oo.ooo pengőt s ahogy a 3,ooo.ooo pengős kedvezményes kölcsönnek mi lesz a sorsa? Amikor ennek a vagyonnak rendeltetését meg akarjuk állapítani, a vagyon eredetéről kell először szólnunk. Ez a vagyon a városi polgárság önadóztatásának eredménye. Nem a gázgyár nagylelkűsége és nem a városi tisztviselők szerezték ezt a városnak, hanem maga a polgárság, amikor törvényes képviselete utján magasabb egységárakat engedélyezett a gázgyárnak csak azért, hogy a magasab egységárak által nyújtott többletnyereséget a gázgyár adja át a városnak. Hogy egy példával világítsuk meg ennek a felfogásnak helyességét, a következőkre hivatkozunk. A magánfogyasztási egységárban egy-egy fillérnyi változás a gázgyár bevételében mintegy évi tizenötezer pengőt eredményez. Ha a gázgyárnak nem kellene évenkint 3oo.ooo pengőt fizetnie a városnak, abban az esetben a villamosság magánfogyasztási egységára nem hatvan, hanem negyven fillér lehetne s a gázgyár sokkal szivesebben is adná negyven fillérért városi részesedés címén, mint ahogy adja 60 fillérért városi részesedéssel, mert a gázgyár is nagyon jól tudja, hogy a fogvasztásnak korlátja a drágaság és sokkal többet adhatna el 4o filléres egységár mellett, mint amennyit 60 filléres áron tud értékesiteni. Az azután mind kalkuláció dolga, hogy a város által biztosított egységárak mellett elérhető nyereségből mit ad a gázgyár évi részesedés cimén és mit nyújt kedvezményes kölcsön fejében, — de minden szolgáltatás ellenértéke a polgárság által fizetett egységár magassága s mindazt, amit a gázgyár lefizet, azt a város polgársága adja a városnak. A gázgyár ebben a vonatkozásban csak mint adóhivatal szerepel, egységáraiban beszedi ezt a burkolt világítási adót s azt részint egyszeri, részint visszatérő szolgáltatásokban, részint kedvezményes kölcsön formájában nyújtja a városnak. Amit azonban a polgárság áldozatkészsége szerzett meg a városnak, azt a polgárságnak kell visszaadni. Már régen fel kellett volna vetni a kérdést, hogy elég idő legyen tanulCsütörtök, 1933 február 16 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 38. SÍK. mányozására: szabad-e a városnak a Eölcsőn- i kapott három milliót adósságok visszafizetésére fordítani? Nagyon tetszetős az a válasz, hogy — nem szabad. Hogy a város husz millióval tartozik-e, vagy huszonhárom millióval, az már alig okoz változást a város anyagi helyzetében. A város mai adósságát megfizetni nem tudja, de nem tudja fizetni a kamatokat sem. Állami rendezés és törvényhozási beavatkozás nélkül a magyar városok adósságaiknak kiegyenlítésére nem is gondolhatnak. Amikor a város adósságainak kamatját fizetni nem tudja, akkor a kedvezményes kölcsön mellett mutatkozó kamatmegtakarítás számára semmi segítséget nem jelent. A város számára csak az a segítség, ha ezt a három milliót el fogja költeni, ha ennek a három milliónak segítségével hozzá fog a munka megkezdéséhez. Ezt a három ELO FIZETÉS' Havonta helyben 3.20 vidéken ét Budapesten 3-ftO, IcUltOTdttn «••40 pengd - Egyet azAm Ara hélkB»nap ÍO. vatAr« éa Ünnepnap 14 tlll. Hlrdetéaek felví'ele í««nia aüerlnl. Meglelen"t hétld Kivételével nepon'a reggel milliót be kell szivattyúzni a város gazdasági életébe, hogy azt megtermékenyítse, a megtermékenyült gazdasági élet majd vissza adja a városnak polgárai fizetőképességében és fogyasztásában azt a pénzt, amelyik feladatát betöltötte. Amíg nem tudjuk, hogy mi lesz a városok adósságaival, amíg nem tudjuk, hogy a városok tartozásainak kamatját hogyan rendezik, addig nem szánhatja rá magát a város sem arra, hogy adósság törlesztésére fordítja a gázgyári kölcsönt, mert megtörténhetik, hogy olcsóbb lesz a kifizetett kölcsön, mint amilyen pénzzel fizet. A kérdés rendkívüli jelentőségű, a tárgy megvitatásához már régen hozzá kellett volna fogni s nekünk most nem volt más célunk, mint hogy ennek a kérdésnek fontosságára és sürgősségére rátereljük a figyelmet. (d. f.) Éjfélig tartó izgalmas viharok a képviselőház szerdai ülésén Eckhardt éles beszéde a mezőkeresztes! választáson történt eseményekről — Izgalmak Gömbös miniszterelnök közbeszólása körOl — Heves összecsapások, Állandó vibarok Interpellációk a talpta-GgyrőI és Kánya Kálmán küldgyminiszter kinevezéséről {Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Délután öttől éjfélig tomboló viharokban gazdag ülése volt szerdán a képviselőháznak. A vihar Eckhardt Tibor kíméletlen támadásával kezdődött, majd Györki Imre beszédével folytatódott. A viharokat közbeszólások, viharcsengő és rendreutasitások özöne kisérte. Váratlan izgalmakat idézett elő Gömbös miniszterelnöknek egy kijelentése. A miniszterelnök Buchinger Manó egy közbeszólására rendkívül izgatottan öklével többször asztalára csapott és harsogó hangon tomboló lármában ezt mondotta: — Hagyják már egyszer a külföldi sajtót! Mi magyarok vagyunk és ha nem tetszik, vándoroljanak ki! A képviselők a nagy izgalomban kitódultak a folyosókra, ahol nagy sereg vette körül Gömböst. A választásokról is szó került és a miniszterelnök ekkor ezt mondotta: — Ezen a kérdésen lehet gondolkodni. Lehet most és lehet később választani, de mindenesetre akkor, amikor nekem és nem nekik jó! fis természetesen nem három évi rossz termés után, mert azt akarom, hogy a választás reális legyen. A képviselőház izgalmas üléséről az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Napirend szerint először harmadik olvasásban elfogadták az üzleti hirdetések korlátozásáról, valamint a kábítószerek forgalmának szabályozásáról szóló javaslatokat. Következett az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés ideiglenes életbeléptetéséről szóló miniszteri jelentés tárgyalása. Görgey István előadó hoszszabb beszédben ismertette a jelentést. — Az évszázados kapcsolatok, amelyek Magyarország és Ausztria között fennállottak — mondotta —, lehetetlenné teitték, hogy a két ország között minden kereskedelmi összeköttetée megszűnjön. 1926-ban kötöttük meg az uj kereskedelmi szerződést, amelyben mindkét állam számára tarifális kedvezményeket nyújtottak. Ezek a kedvezményes vámtételek azonban az agrár befolyás következtében Ausztriában állandóan emelkedtek és sokszor kifejezetten Magyarország ellen irányultak. Magyarországnak az utolsó évek során négyszer kellett éppen ezért pótegyezményit kötni Ausztriával. Az 1930-bam kezdődő világválság késztette a nemzeteket arra, hogy megbarátkozzanak a preferenciális vámok gondolatával. Az igy egymásra utaltság indította Magyarországot Ausztriát és Olaszországot arra, hogy az előtnyváimok rendszerének figyelembevétele mellett kössenek gazdasági megállapodásokat. A mult év nyarán az osztrákok váratlanul, éppen a gyümölcs és a zöldségszezon idején felmondták a kereskedelmi szerződést és azóta csak ideiglenes megállapodások utjám lehetett ugy ahogy fenntartatni a forgalmat. Az uj szerződés január elsején lépett életbe és egy évig nem mondható fel. A szerződés nagyjában ugyanazon szempontok szem előtt tartásával jött létre, mint a régi. Változás csupáa annyiban van, hogy kontingenseket állapit meg különböböző cikkekre. A kontingensek bizonyos mértékben megkötöttséget jelentenek, de a mai viszonyok között nekünk is el kellett fogadnunk azon reményben, hogy csak átmeneti állapotot jelentenek. — A szerződés lerögziti o két ország közötti forgalmat, 1:15 arámyban. Látszólag ez az arány talán kedvezőtlen Magyarországra, figyelembe kell azonban venni, hogy az agrárolló mai állása mellett jóval többet tudunk exportálni. Annak a reményének adott kifejezést, hogy aö osztrák—magyar szerződés az első lépés a dunai államok közötti együttműködés megvalósulásához. Farkas Tibor a házszabályokhoz kérve szót, azt mondotta, hogy a jelentés előkészítése pongyola volt. Helytelen, hogy a képviselőház olyan jelentést tárgyaljon, amelynek alapokmányát senki sem ismeri. A külkereskedelmi tárgyalás folyamán lehetnek nyilvánosságot kizáró indokok, de ebben az esetben is a külügyi bizoítságnak kellett volna az anyagot tárgyalás alá venni. Görgey István előadó válasza után az elinök azt javasolta, hogy a legközelebbi ülést holnap délután 5 órakor tartsák és azon folytassák az osztrák—magyar kereskedelmi szerződésről szóló jelentós tárgyalását.