Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-15 / 37. szám
11. Ad Mitmti Kárász u 10. s kelteztem At, »hol folyt&tom kopekben ét keretekben a rendklvtll 'o 1 o • (5 T&sáromut részletre 1«. 71 rrcimann fllkso Szeged szerepe és az ul közigazgatási törvény A polgArmesterhelyettes Információs uffa a belflgymlniszíériumban (A Délmaqyarorszáq munkatársától.) A vidéki városokat igen erősen nyugtalanít j ik azok a hirek, amelyek a készülő uj közigazgatási törvénnyel kapcsolatban kelnek szárnyra. Elknőrizhctailen forrásból keletkezett, de eddig még senki sem cáfolta meg azt a hirt, amely .szerint a kormány az ország területén hét közigazgatási kerületre kivánja osztani és a közigazgatási súlypont így azokra a városokra szállna, amelyek elnyerik a kerületi székhely pozícióját. Ez a terv dr. Magyary Zoltán egyetemi tainár, racionalizálási kormánybiztos munkájában jeleint meg először, igaz, hogy hivatalos jelleg nélkül, csupán megoldási, illetve racionalizálási lehetőség formájában, l^ehet, hogy a keringő hireknek ez a könyv a forrása, dé kétségtelen, hogy igen közelről érdekli Q városokai a megyeszékhelyeket és azokat a közületeket, amelyek a változásitól előnyöket várnak, vagy károsodástól tartanak. Szentes, Csongrádmegye jelenelegi székhelye, amely Szeged rovására az utóbbi időben íiean egy "értékes intézménnyel gyarapodott, a legnagyobb aggodalommal figyeli a kérdés fejleményeit Újságjai napról-napra közlik az u jabb kombinációkat és elkeseredetten állapitiák meg, hogy a tervezett változás, minden elképzelhető formájában Szentesnek csak kárt okozhat, mert ha megvalósul a kerületi beosztás terve, Szeged mellett Szentesnek ebben az uj közigazgatási rendszerben jelentős szerepe nem lehet. Kecskemét viszont Szentesre féltékenykedik, attól tart, hogy az uj közigazgatási intézményeket Szmtes kapja meg, ezzel szemben arra hivatkozik, hogy Kecskemét az országnak sokkal népesebb, jelentősebb városa, mint Szenles, mellőzése tehát méltánytalan lenne. Szeged törődött eddig a legkevesebbet ezekkel a levegőben lógó tervekkel. A készülő javaslatról csak a szentesi és a kecskeméti híradások alapján értesült, pedig a közgyűlés nem is olyan regen a legnagyobb óvatosságra utasította a varos hatóságát, amikor megbízta azzal, hogy figyelje az eseményeket és idejekorán tegye meg a szükséges intézkedéseket a szegedi érdekek megvédelmezése érdekében. Az első tiajx>gatózó lépések csak most történnek meg, amakor talán már befejezett elhatározásokról lehet szó. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, aki dr. Tóth Béla főjegyzővel hétfőn délután Budepestre utazott, hogy gróf Apponyi Albert temetésén képviselje a várost, a temetés után nem jött haza, fennmaradt Budapesten, hogy az illetékes minisztériumokban információkat szerezzen a készülő törvénytervezettről. A polgármesterhelyettes elutazása előtt kijelentette a Délmagyarország munkatársának, hogy a belügyminisztériumban érdeklődik elsősorban, igyekszik megtudni azt, hogy a már nyilvánosságra hozott közigazgatási törvénytervezeiteken kívül foglalkozik-e a kormány más tervekkel is, készitett-e tervet a közigazgatási kerületek uj beosztásáról és ha igen, Szegednek milyen szerepet szánt a tervezett uj beosztásban. — A baj az — mondotta a polgármesterhelyettes —v hogy a városi önkormányzatokat a kormányhatóság a legtöbb esetben nem hallgatja meg, hanem kész helvzet elé állitja, amelyen azután változtatni lehetetlenség. Ha valami ipari, mgy kereskedelmi vonatkozású tervezetről van szó, akkor mindig kikéri a karmáim- előzetesen a kamarák véleményét, a kereskedelmi miniszter úgyszólván miinden hónaphain kamara közi értekezletet tart. de a városok véleményét nem igen kérik ki. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a városoknak alig van politikai sulyuk. A községi jegyzők országos egyesülete nagyobb politikai súlyt jelent, miht a városi törvényhatóságok. Ennek az érthetetlen rendszernek a gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza, pedig nem szolgálja az ország egyetemes érdekeit olyan törvény, vagy törekvés, amelv a városok helyzetét nehezíti meg, vagy fejlődésük elé akadályokat gördít. — Attól tartok — mondotta a polgármesterhelyettes —, hogy most is befejezett dolgokat találunk a belügyminisztériumban, ha ugyan tényleg szó van a közigazgatási kerületek uj beosztásáról. A SZEGEDI VÁR TORNYA A próbaásatások igazolták a tervrajzok helyességét (A Délmagijarország munkatársától.) Megírta a Délmagijarország, hogy a szegedi muzeum, felhasználva a Tisza alacsony vízállását, próbaásatásokat végeztet a partnak azon a részén, ahol a régi szegedi vár egyik tornyának omladéka van a nem régen megtalált tervrajzok tanúsága szerint. A próbaásatásokat befejezték, meg pedig teljes sikerrel. A feltárt toronyrész körül napról -napra a kiváncsiak hatalmas tömege nézegeti az érdekes emléket. Ez a torony otít áll a Tisza partján, a kultúrpalota és a közúti hid közötti szakaszon, közvetlenül a rakpart kocsilejárója mellett. Kéthárom méter magas falfelületet tártak fel belőle és ásás közben rengeteg régi tégla és kőtörmelék került felszínre. A próbaásatást dr. Sebestyén Károly irányította és anrnak eredményéről a következőket mondotlta a Délmagyarorszáq munkatársárok: — A próba ásatás eredménye teljes mértékben igazolta annak a nemrégen előkerült tervrajznak a helyességét, amelynek adatait annakMején részletesen ismertettem. A tervrajz szerint azon a helyen, ahol mosrt ásattunk, a régi szegedi vár leqriaqyobb tornya állott. A másik torony a kereskedelmi iskola előtti részen még 1695-ben dőlt bele a Tiszába. így csak ez a torony maradt meg, de ennek felső részét, amely már ujabb epitkezés volt, az árviz után lebontották. Hatalmas méretű alapfalai azonban megmaradtak és a tiszapart töltése megóvta őket. — Ennek a köralaku alapfalnak falvastagsága, amint aat a tervrajzról is meg lehetett állapítani, pontosan két öl volt. Megtaláltuk benne az első szegedi vízmüvek nyomait is. A tornyot a régi időkben a szegedi várat megszállva tartó oszllrák várőrség víztoronynak használta. Ebből a célból kaput vágtak a torony vastag falába, a kaput átboltoztáik, előtte kavicsszürőréteget készítettek és a Tisza vizét ezen keresztülszürve, mialomszerfi szerkezet segítségével szivattyúzták fel a vár foglyai a torony felsőrészében elhelyezett hatalmas tartályba. A vizet imnen csöveken keresztül vezették be a várba és így a várbeli katonaságnak mindig volt friss ivóvize. — A próhaásatás alkalmával előkerült téglák a legkülönbözőbb korokból valók, ami azt bizonyítja, hogy a toronynak ezt a részét a Tisza vize és jege sokszor megrongálta és igv többszőr át kellett építeni. A fal belsejében levő téglák a XV. századból valók, ugyanilyen amvagu és méretű téglákat találtunk a lebontott Demeter-templom falának egyik részében is. — Az ásaltás eredménye ujabb bizonyítékot nyújt arra, hogy milyen kévésre becsültek Szegedén a műemlékeket, azokat a régiségeket, amelyek a vá^os történelmi múltjára emlékeztethetnének. A középkorban épült vártornyokat mind lebontották, de meghagyták azt a Mária Terézia karában épült várkaput, amely most a Stefánián tölti be a szegedi vár szerepét, de amelynek régészeti értéke alig van. Elmondotta még Sebestyén Károly, hogy a próbaásatásnak csak az adatszerzés, illetve az adatigazolás volt a célja. A kiásott toromyalapzatot igen bajos lenine hozzáférhetővé, láthatóvá tenni. mert a legkisebb áradás esetén is viz alá kerül és legfelső része csak akkor kerül szárazra, ha a Tisza ilyen alacsony, mint most. Minden köhögésnek Blokmalt a vége! B5 Felmentették a kormányzósértéssel vádolt volt főkalauzt (A Délmagyarország munkatársától.) 'A szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa kedden tárgyalta Szalay Mihály nyugalmazott Máv. vizsgálófőkalauz, ingatlaihkőzvetitő-lrodatuJlajdonos bűnügyét. Az ügyészség Szalay ellen négvrendbeli kormányzósértés és kétrendbeli nemzetgyalázás miatt adott ki vádiratot A vádirat szerint a volt főkalauz több alkalommal megsértette a kormányzót és gyalázta a magyar nemzetet. A biróság előtt Szalay Mihály tagadta a bűncselekmények elkövetését és azt adta elő, hogy az egész ügy ellenségeinek hajszája. A perben szereplő tanuk, akik részint alkalmazottai voltak, haragszanak rá és ezért történt a feljelentés. A bh-óság négy tanút hallgatott ki: Sági János és Nyári József alkalmi ügynököket, Nagy József és* Kovács József napszámosokat. A tanuk közül Sági beismerte, hogy ellenséges viszonyban volt Szalayval. A tánuk egymással ellenkező vallomásokat tettek. A biróság tekintettel az ingadozó vallomásokra, egyiküket sem eskette meg vallomására. A védő azt indítványozta, hogv a tanuk ellen hivatalból indítsák meg az eljárást. A biróság Szalay Mihályt az ellene emelt vád alól felmentette. A híróság a tanuk vallomását nagymértékben Ingadozónak, megblzbrtntlannnk és elfognltnak tartotta. Az ügyész f 1 bezelt Ismét olcsóbb lett a képkeret Tóth István kénkeretezönél w Tisza lolos kertit 45. Mérey u. sarok. résí*ére 1 ^ tepSlke!tö M 1"20 P Nfl$l| Albert nél, Valéria tér, paprika-piac. stu Ha vagy Mi^HULT OEROElV-féle KAKUMFÜ CUKORKÁT izopogation. - Ize UtIUnöI HatAta biztos! A készítőnél: GERGELY gy<5gyszerés*n61 kapható KoaautO Catos-auqárnt ÍJ NafjyMrat aarote. 19 üzletem súlypontja: ELSŐRANGÚ MÉRTÉN UTRNI URI SZABÓSÁG Anuag - fíozzdvaló - szabás — Munka - Kivitel — Ár - tehíniefébcn SZENZÁCIÓS!!! FÖLDES IZSÓ ^ KLAUZÁL TÉR