Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-12 / 9. szám

SZEGED. Szcrueszlöség: Somogyi ucoa ¿i. I.em. Telelőm: 2303. Kiadóhivatal, le HlosankttnyrlAr Icgylrorta t Arndl ucoa 8. Telefon: 13—OO. — Nyomda : LKw l lpól acca 19. Telefon t 26.34. TAvlrntl é» levélcím • Délmngyarország Szeged A szegedi adózók A szegedi adófizető polgárok egész bizonyo­san rászolgáltak arra a dicséretre, amihez hoz­zájutottak: adófizetés tekintetében Szeged a jófizető városok sorában a harmadik helyet foglalja eL Azt hisszük, hogy viszonylag általában nem rosszabb most az adóbehajtás eredménye, mint a háború előtt volt. Az adó elleni panasz­kodásban még az olyan változások, mint a háború s a világválság sem idéztek fel kü­lönbséget: az adózóknak szubjektív érzése mindig az volt, hogy több adót kénytelenek fizetni, mint amennyit tudnak és sokkal több adót követelnek tőlük, mint amennyinek kö­vetelését vagyoni és kereseti viszonyaik meg­engednék. Ez a panasz az első adófizetéskor született meg s azóta változatlan. Csak a sta­tisztikai adózók győzik meg az adózókat ar­ról, hogy voltak idők, amikor számszerűen is, aránylag is sokkal kevesebb adót kellett fizetni, mint amennyit most kell, voltak idők, amikor az egyes lé'ekre s az egyes adózóra eső közteher csak egy töredékét képezte annak a* összegnek, amit ma az adózók átlagának fizetni kell. Egyedül ez a részletkérdés kime­ríthetetlen anyagú. Hogy csak egy két adatot említsünk: az egyenes adó fejkvótája a há­ború előtt 33 pengő volt. most 53 pengő, a jövedelemadó fejkvótája a háború előttinek ép­pen a kétszeresére emelkedett, a mai Magyaror­szág területén a háború előtt minden egyes lakosra 89 pengő közteher esett s ma több, mint 120 pengőt viselnek átlagban a magyar adózók. Ezek az adatok a való helyzetet azon­ban csak akkor tárják fel, ha arra is rámutat­nak, hogy évről-évre mennyivel csökken az adózók száma s évről-évre mennyivel zsugo­rodik össze az adóalap. Nemcsak több adót kell fizetni mennyiség szerint, hanem keve­sebb adózónak kell biztosítani az állam meg­növekedett adókövetelését s a kevesebb adózó­nak csökkent keresete és összezsugorodott jö­vedelme szolgáltat alapot a felemelt adóknak. S hányféle egyenesadó van és hányféle köz­vetett adó, ki tudná elsorolni a fogyasztási adók számát s ki tudja számontartani a köz­ségi adókat? Csak községi adó van vagy öt­venötféle ebben az országban s nem tudjuk, hogy mire ezek a sorok a nyilvánosság elé jutnak, nem szaporodnak-e a községi adók? S hányféle illeték van még s hányféle elbujta­tott közteher, amit a fogyasztó fizet, amit nem adópénztárnál kell lerónni, de ami súlyosabb, terhesebb és elviselhetetlenebb minden egye­nes adónál. Ezekre kell gondolni akkor, amikor a város polgársága a kiérdemelt dicsérethez jut. De az is kellene még, hogy ez a dicsévé': ne sak az adózóknak legyen elismerés, hanem az adó­behajtóknak és legyen intelem. Lehet-e uj adók­kal, uj közterhekkel nehezíteni azok életét, akik ebben a megrokkant és kenyérfelerné szegénye­dett életben is szinte hősi önfeláldozással tesz­nek eleget, hogy megadják az államnak azt, ami az államé? Szükség van-e arra, hogy az adóbehajtás rendkivüliségét is megkóstoltas­sák azzal a polgársággal, amelyik ilyen deré kul, a tényekből folyó komoly elismerést ki­érdemlő módon tesz eleget kötelezettségének. Elvégre az adóbehajtás nem rejtvénybajnokság és nem kerületi liga-verseny, — a szegedi pol­gárság meg lesz elégedve azzal is, ha a negye dik, vagy az ötödik helyet fogja elérni az adófizetések rangsorában a városok erőlistá­Csütörtök, 1933 Január 12 Ara 16 fillér IX. évfolyam, 9. sz. jén. Ha nem teffk többre az erőnkből, elég lesz számunkra ötödik vagy hatodik hely is, mert ha ez a polgárság mindenét, amit az adókra keresetének és vagyonának romjaiból még mozgósítani tud, odaadja az államnak, akkor méltánytalan lenne az adóbehajtás rend­kívüli eszközeivel a város számára az adófize­tés sorrendjében jobb helyet biztosítani. Az az eredmény, amire a szegedi főispán jogos elégedettséggel hivatkozott, elég meggyőzően bizonyítja, hogy az adófizetési készség és az adófizetési morál tekintetében itt komoly ki­fogást emelni nem lehet. De ha ez igy van, akkor talán az elesettekkel, a válságbajutot­takkal szemben éreztetni lehetne ennek a helyzetnek konzekvenciáját: ez az eredmény azt bizonyitja. hogy Szegeden mindenki, aki képes rá, eleget tesz adófizetési feötele­EIÖFIZETÉS: Havonta helyisen 3.ZO liléken é« Budapesten 3*00, ltUIf»Id»n Ó-40 pengd — Boyé* acAra Ara hétkHz­nap lo, vaiAr« és Ünnepnap 241111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megfe­lenlk hétfrt usvételével naponta reggel zettségének, de bizonyitja azt is, hogyha va­laki nem fizet adót, az nem is tud fizetni S az önhibájukon kivüü adósokkal szemben in­dokolt mindannak a könnyítésnek megadása, amit a pénzügyi hatóságok a törvény keretei között nyújtani képesek. Ezt a polgárságot már nem kell szigorral adómorálra nevelni, ennek a polgárságnak meg kell őrizni exisztenoiáját, hogy aki átmeneti­leg nem is képes eleget tenni kötelezettségének, ne veszítse még el azokat az eszközöket, ame­lyekben birtokában remélheti még, hogy talp­ra áll. Elvégre ez a telpraállás egy adózó talp­raállását is jelenti, az adófizetők számának sza­porodását s ha a törvény bünteti a tiltott műtéteket, akkor talán kímélet illeti meg azo­kat is, akikből talán holnapra, taián holnap­utánra már uj adófizetők születhetnek meg. Cfberon szanálási terve megbuUiai§aiia a kormányt Csökkenteni akarfa a fizetéseket, a &adi nyugdifakat és fel' akarja emelni az adókat (Budapesti tudósilónk telefonfele^tése.") Pá­risból jelentik: Szerdán este nyilvánosházra ke­rült Cheron pénzügyminiszter szanálási prog ramja. A szanálási tervezet ugy parlamenti körökben, mint a közvéleményben határtalan meglepetést keltett, miután Cheron a köztiszt, viselők fizetéséhez is hozzá akar nyalni és azt további öt százalékkal akarta csökkenteni, de lényegesen csökkenteni kívánja a reprezen'á­lási pótlékokat is. Cheron a frontharcosod nyugdíjjárulékot is megnyirbálja, amennyibe:) az eddigi 55 éves korhatár helyett a járadék folyósítása csak a 60-ik életévtől kezdődne. A jövedelmi adőkényszert a hadinyugdijakra is kiterjeszti. A kávé. cukor és más elsőrendű élelmicikk közvetett adóját lényegesen fel. emeli és felemeli az örökösödési adót is. Az adómentes létminimumot ötven százalékkal csökkenti és a nem e'sörendü élelmicikkek vám­ját felemeli. A szanálási program kedden kerül a parla­ment elé Nem tartják kizártnak, hogy ez a program megbuktatja a kormányt. A szociál­demokrata párt semmi szin alatt nem sza. vazza meg a szanálási programot. Leon Blum a »Populair« szerdai számában vezércikket irt, amelyben erősen támadja Cheront és azt irja, hogy a kormány azonnal helyre tudná állítani a költségvetés egyensu­; lyát, ha a hadikiadásokat csökkentené. Ha a szociáldemokrata párt a kamarában nyiltan a kormány ellen fordul, akkor Paul Boncour kabinetjének sorsa egy-két szavazaton fog el­dőlni. Maniu utóda — Vaida ? Bukarest, január 11. A román kormányvál­ság ügyében a mai nap folyamán nem történt döntő lépés, csupán hosszura nyúló tanács­kozások folytak. A király holnap Bukarestbe érkezik és kihallgatáson fogadja Manlut, aki benyújtja a kormány lemondását. Délután a király megkezdi a kibontakozásra irányuló tár­gyalásokat. Kifejezett óhajtása, hogy az aj kor­mány szintén a nemzeti parasztpárt kebeléből alakuljon meg, hogy igy elkerüljék a rend. szerváltozást és a költséges uj választásokat. Legkomolyabbnak látszik a Vajdához fűződő feltevés, mert ő rendelkezik a király és a par­lament bizalmával. A magyar pénzügyi ßelyzei a JSiépszöveiség elöli ímrédy pénzügyminiszter Genfben Genf, január 11. Geiuuen a Népszövetség pénzügyi bizottsága most kezdte meg tárgya­lásait. Magyarország pénzügyi helyzetét hol­nap tárgyalják. A bizottság meghallgatja Tyler népszövetségi megbízott jelentését. A pénz­ügyi bizottság a népszövetségi biztos, valamint a magyar pénzügyminiszter közlései alapján teszi meg jelentését a Népszövetség tanácsának. Imrédy Béla pénzügyminiszter — mint isme­retes — Genfbe utazott* a pénzügyi bizottság ülésén ismertetni fogja Magyarország pénz­ügyi, valamint költségvetési helyzetét. Felvi­lágosítást ad a bizottságnak és közli azokat a tervbe vett intézkedéseket, amelyeket Magyar­ország költségvetési egyensúlyának biztosítása érdekében tenni szándékozik. A tárgyalások során valószínűleg szóba kerül a transzferren­delet is, amelynek hatálya tudvalevőleg január végén lejár. A transzferkérdés további ala­kulására minden bizonnyal befolyással lesz­nek azok az impressziók, amelyeket Imrédy pénzügyminiszter Genfben szerez.

Next

/
Thumbnails
Contents