Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-01 / 1. szám

1.1 A szegedi parlament Irta: dr. Szivessy Lehel. A karácsonyi számban dr. Dettre János igen érdekes cikket irt a közgyűlésről és megállapította, hogy a közgyűlés szervezetlen. Ellenvélemény címén akarok a kérdéshez szólni. Én egyáltalában nem látom hibának, hogy a szegedi közgyűlésen az egyéni vélemény és meggyőződés érvényesül. A szervezettségnek olyan foka, amelyről az illusztris cikkiró budapesti vonatkozásban ir, megítélésem szerint nem is kívánatos. A pártvezetők, ha megegyeztek és ha meggyőződtek arról, hogy az előterjesztés helyes, a város jövője, gazdasági vagy kulturális érdeke szempontjából kívánatos, mindig megtudták győzni híveiket arról, hogy szavazatukkal biztosítsák a közérdekű többségi akarat kialakulását. Meggyőződésünk és az autonómia tisztelete sürgette azt az álláspontot, hogy egyszerű majorizálást nem kívánhattunk soha, mert ép a többségi pártban, a Nagyszeged Pártban mindig az volt az álláspont, hogy csak politikai kérdésekben kívánunk absolut pártfegyelmet. Más közérdekű kérdésekben lehetőleg mellőztük a pártkérdés felvetését és súlyt csak a közérdekre és az abból folyó meggyőződés kialakulására fektettünk. Ez a dolgok természetéből is folyik. Abban a kérdésben, hogy melyik uccát csatornázzuk, vagy melyik uccában állítson uj villamos lámpát a város, vagy melyik baktói 200 négyszögöles ingatlant adjuk el — a pártkérdést felvetni nem lehet és nem is volna ildomos olyan férfiakkal szemben, akik a közérdeket legjobb meggyőződésük és belátásuk szerint óhajtják szolgálni. A többség! pártfrakciók. Erre a kérdésre is van némi megjegyzésem. A Nagyszeged Párt a város nagyrafejlődésének gondolatában és egy fellendülési időszakban, nagy alkotások jegyében alakult meg. A párt alakulásában a választás alkalmával különböző pártok vettek részt. A liberális párt a választás után a saját elhatározásából Különállást óhajtott magának a kőztörvényhatóságban biztositani. Ehhez természetesen joga volt, de hangsúlyoznom kell, hogy az évek folyamán igen sok kérdésben, amelyek nem voltak politikai kérdések, hanem tisztán közigazgatási problémák, a legszívesebb közreműködés és együttműködés alakúit ki. A Nagyszeged Párt a választások időpontjában tényleg keretet óhajtott csak biztositani; olyan keretet, amelyben politikai pártállásra való tekintet nélkül részt vehettek a jelöllek. Téves azonban az a beállítás, mintha a most működő többségi pártnak számtalan frakciója volna. Természetes, az, hogy egy ilyen nagy pártban különböző gondolkozású törvényhatósági bizottsági tagok vannak, összeköti azonban ezeket a bizottsági tagokat az országos politikában vallott nézeteknek egysége és a városi politikában a főbb kérdésekben soha nem mutatkoztak elháríthatatlan, vagy áthidalhatatlan ellentétek. Nem is tudom osztani azt a véleményt — bár nagyon hivatott férfiú beszédében is elhangzott, hogy a többségi párt szervezetlen volna, mert ép a fentikeből tűnik ki az, hogy a párt egysége és szervezettsége minden kérdésben érvényesült. Hiszen a polgármester előterjesztéseit az uj törvényhatósági bizottság működése óta kivétel nélkül mindenkor megszavazta. Megszavazta pedig azért, mert meg volt arról győződve, hogy a polgármesteri előterjesztések a város érdekében bölcs megfontolás és a kérdéseknek beható tanulmányozása ufán terjesztettek elő. Dettre János azt írja cikkében, hogy titkos szavazás esetén nem szavazott egyformán a közgyűlés többségi pártjának minden frakciója. Itt bizonyára személyi kérdésekről szól a cikkiró ur. Ebben tényleg igaza van, de nem általánosságban, mert a legtöbb bizottsági tagválasztás alkalmával biztositható volt a többség. Egyes elvétett esetekben előfordult az régebben, hogy a pártvezetőség, illetve a kisgyűlés jelöltjeivel szemben egyes bizottságokba más jelöltet választottak meg. Aki azonban figyelemmel kiséri a törvényhatósági bizottság életét, az láthatta, hogy ezek a jelentéktelen, bár zavaró mimentumok az uj törvényhatósági bizottság életének első periódusában fordultak csupán elő. Amióta a párt összeszokott, amióta a párt egyes tagjai a közéleti működés során megismerték, megbecsülték egymást — soha ilyen zavaró incidens nem fordult elő. A Nagyszeged Párt törvényhatósági frakciójában nincsenek eltérő nézetek és irányok és a párt minden tagja csak a város fejlődesét és a mai nehéz válságban gazdasági életének biztosítását óhajtja szolgálni. Ebben a munkában természetesen készséggel működik együtt a törvényhatósági bizottság minden tagja pártkülönbségre való tekintet nélkül. A helyes munkaterv pedig, amelyet várunk, a legjobb szervező ero, amely minden lelkes polgárt egy táborba csoportosít városa érdekében. Boldog uj ével Livanolr kedves vevőimnek. Ünnep után is vásároljon bizalommal. I IBC^Hfl Impa harisnya, kötöttáru szakLUSZlig Imre üzlete, Széchenyi-tér 2. A hágai irodalmi klubtól Irta TONELLI SÁNDOR C* Két éve, mikor Hollandiában jártam, a hágai kollégáim, akinek ma is hálával tartozom, mert mindenben a kezemre járt, hogy az országukat minél jobban megismerhessem, egy délután fekete kávéra meghívott a hágai irodalmi klub nyári helyiségébe. Se azelőtt, se azután nem jártam olyan írói klubhelyiségben. Az épület Hága tengeri fürdőjének, Scheveningenek a töltésén ¿11, szemben a tengerrel. A berendezése fejedelmi, aimit meg lehet érteni abból, hogy a királyi család tulajdona volt. Azt mondják, hogy a "derék hollandusok nehezteltek is érte és kegyeletsértésnek vették, mikor a mostani királynőnek a férje áruba bocsájtotta. Szerencsére az épület jó kezekbe került. Az irodalmi klub vette meg, még pedig olyan előnyösen, hogy az épületekhez tartozó nagy telek parcellázása és értékesítése után majdnem ingyenben maradt neki a villa egész berendezésével egyetembenu A berendezést a hálószobák kivételével eredeti állapotában tartották meg. Ezért van most tele ez az irodalmi klub a királyi család régebbi tagjainak képeivel, hadgyakorlati képekkel és a hátsóindiai koloniákról való muzeális jellegű tárgyakkal. Azoknak az uraknak némelyikével, akikkel akkor együtt ültem a klub üvegkalitkájában, ma is levelezésben állok. (Mellékesen megjegyezve az üvegkalitka egy vasból és üvegből épült kis ház a töltés koronáján, ahol eső és rossz idő esetén nagyszerűen lehet elüldögélni. Csodálatosan szép látvány, amit ilyenkor az olmósan szürke tenger fehér habrongyai nekicsapódnak a partoknak.) Kapok tőlük leveleket, fényképeket, könyveket, röpiratokat, amelyeket én is hasonlókkal szítam viszonozni. Most karácsony előtt egy-két nappal az egyik ur, akivel megismerkedtem, azt közölte velem, hogy a holland kormány igw, szép ismertető filmsorozatot készíttetett, amelyet készséggel a rendelkezésemre bocsájtanak, ha kedvem van a képek alapján ismertető előadást tartani Hollandiáról. Azért gondoltak rám, mert a képek e pillanatban egy európai körúton Bécsben vannak, ahonnét nagyon szívesen átküldik Magyarországra is. Abban a feltevésbein, hogy vállalom az előadást, a levéllel együtt két egészen uj kiadású Hollandiát ismertető könyvet is kaptam, áttanulmányozás céljára. Olvasóim között vannak talán egyesek, akik emlékeznek még rá, hogy a mult télen tartottam már egy előadást Hollandiáról, természetesen képek nélkül, csupán egy térkép bemutatása mellett. Ebben az előadásomban meglehetős részletességgel ismertettem a Zinder-tó kiszárítását, amelyet magam is láttam 8 amelyet a jelenkor egyik legnagyobb technikai munkájának kell tekintenem. A most megküldi u könyvek erről a munkáról néhány rendkívül érdekes adatot és képet tartalmaznak. Hogy mi köze van ennek a munkának a világválsághoz, az kitűnik az alábbiakból. Ha elővesszük a térképet, akkor azt látjuk, hogy a Zinder-tó az Északi tengernek sgyik nagy öble, mely északnyugatról délkeletnek nyúlik bele Hollandia szivébe. A kiterjedése 4500 négyszögkilom., tehát majdnem egy harmaddal nagyobb, mint Csongrád vármegye területe. Ebből most 2250 nésgyszőgkilométert kiszárítanak. Az öböl száját egy 29 kilométer és 30 méter széles gát zár ja el a tengertől, ame lyen belül marad egy nagy medence a tóba torkolló folyók vizének felfogására és raktározására. A többiből rét lesz és legelő, esetleg szántóföld, 5—8 méternyire a tenger színe alatt. Mikor én ott jártam, már majdnem kész volt a nagy gát; a még el nem zárt részen apálykor es dagálykor szinte folyóvíz gyanánt hömpölygött kifelé és befelé a tenger vize. Hollandia 1918-ban, a háború utolsó esztendejében szánta rá magát erre a gigantikus munkára, melynek befejezését 1952-re irányozták elő. Ehhez a távoli időponthoz tudni kell, hogy a gát megépitése, amely különben már készen is van, csak a legkisebb része a munkának. Utána az egész területet édesvízzel többször át kell mosni, magyarán mondva, ki kell lúgozni, hogy az évszázadokon át leülepedett sótól megszabadítsák. Azután következnék ezen a megyényi területen a berendezk ?dés, a telepítés, városok, falvak, vasutak, országutak, csatornák építése. Még elképzelni is szép: egy egész megye berendezése, ahol eddig nem volt semmi, a modern technika legújabb vívmányainak, a racionális közigazgatás