Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-05 / 4. szám

1. 5 Az adós védelme Jugoszláviában (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bel­grádból jelentik: A kormány rendeletet adott ki az adósok hatályosabb védelméről. A jövő­ben az adós mielőtt kényszeregyezségre akar lépni, közvetítésre kérheti fel az illetékes tör­vényszéket. Jogában áll megnevezni azt a sze­mélyt, akit hivatalos közvetítővé akar kinevez­tetni. A közvetítési eljárás 90 napig tarthat és az adóst csak akkor engedik át sorsának, ha a közvetítés sikertelen maradt Rendelet az adók kezeléséről Budapest, január 4. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a közadók kezeléséről szóló hivata­los összeállítás egyes rendelkezéseinek módosítá­sáról korábban megjelent kormányrendeletre vo­natkozó pénzügyminisztériumi végrehajtási utasí­tást. Az utasítás a pontos adófizetőknek adott ked­vezményekről, valamint az adóárverés megtartá­sáról, illetve a lefoglalt zálogtárgy szabadkézből való értékesítéséről szóló rendelkezések végre­hajtása tárgyában intézkedik. Dr. Szabó Gézának A Délmagyarország január harmadiki szá­mának vezercikke azzal az uj munkabeosz­tással találkozott, amely a városházán január elsején lépett életbe. Á vezércikkre, amely nem térhetett ki a közigazgatás kultur- és szo­ciálpolitikájának mérlegelése elől, dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok negyedikén hosszabb nyilatkozattal válaszolt. A nyilatkozat, amely azzal a „végszóval" végződik, hogy „igazság­talanul és méltánytalanul mi magyarok soha­se bántsuk egymást", közvetlenül a végszó előtt így igazságtalankodik: — Pásztor ur mintegy kéthónappal ezelőtt fgv hatalmas beadványban felajánlotta szol­gálatait, illetve a szegedi Fészek Klub-ét a Ká­rolyi-képek értékesítése s ezzel kapcsolatban egyéb kulturmüvek létesítése körül. Másnap dél íre el kellett készülnie a határozatnak, mert szerinte már csak ez késlelteti az egész tisz­teletreméltó vállalkozást. Másnap a gyenge ta­nácsnok leszállította idejében a határozatot, de Pászor ur azóta sem jelentkezett az ered­ménnyel. Ugy látszik, közben meglátta a ne­hézségeket és főkép azt, hogy sem ez a dolog, sem sok más, nem hólyag, amit fel lehet fújni. Igazságtalanabb és méltánytalanabb nem lehet ember, mint amilyen Szabó ur volt ak­kor, amikor ezt a passzust leírta. A kérdéses beadványt nem én adtam be, hanem a Szegedi Fészek Klub. A nevem a beadványon semmi­féle minőségben, tehát az egyesület képvise­letében sem szerepel, Pap Róbert és Cserzy Mihály irták alá. A tervezett akció tényleg szünetel. De nem a Fészek miatt, még ke­vésbé miattam, hanem mindkettőnktől tel­jesen független kulturokok miatt Nem tartom lehetetlennek, hogy Szabó ur, a volt kulturta­nácsnok, nem tudott ezekről a — kulturokok­ról. De akkor ne csodálkozzék azon, ha a Délmagyarország vezércikkírója ép oly kevés­sé van elragadtatva munkásságától, mint a városatyák zöme egyik-másik közgyűlési re­ferádájának a mostani nyilatkozatra emlé­keztető — alaposságától. A több helyen örvendetesen mértéktartó nyilatkozatnak rovásomra elkövetett kisiklá­sán nem csodálkozom, hiszen van suhintása felettesei: a polgármester és a polgármester­helyettes felé is. De ha már hamis, vagy té­ves közéleti beállítással válaszra kényszeri­tett, tűrjön el Szabó ur a szerkesztőtől is, aki­nek „emelkedett tárgyilagosságát" nemrég me­leg kézszorítással köszönte meg, két meg­jegyzést. Az egyik, hogy nincs joga kételked­ni objektivitásunkban. Áz indokolást engedje el. A másik, hogy én nem azt láttam meg, hogy ez a dolog és meg sok más nem hólyag. Ellen­kezőleg. Azt láttam meg, hogy hólyag. Boldog lennék, ha további zavartalan együtt­működésünk elé nem torlaszolna Szabó ur el­takarithatatlan akadályokat. Pásztor József. A net esemfnije: Mikszáth Kálmán remeke: A vési gazember végig magiiarii! beszéló film szombaton premier a BELVÁROSIBAN Amerika Jegyzékben tiltakozott Japán ujabb támadása ellen London, január 4. Az eddigi jelentések szerint a kinaiak 1700 halottat veszítettek. A Central News jelenti Washingtonból, hogy az Egyesült­Államok kormánya Tokióba küldött erélye« han­ga jegyzékben tiltakozott éis felhívta a japán kor­mány figyelmét az 1922-ben kötött kilenchatalmi szerződésre, amely biztosítja Kína területi és köz­igazgatási épségét. A tokiói angol nagykövet ami­dőn tudomást szerzett japán san-kvani szándékai­ról, a japán külügyi hivatalba sietett és hosszasan tanácskozott a japán külügyminiszterrel. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Peking­ből jelentik: San-Hai-Kvainnál a harcok elcsende­sedtek. A kinai helyőrség a városból kivonult, helyét japán megszálló osapatok foglalták el. A japán haderők parancsnoka ultimátumot intézett a kinai kormányhoz, amelyben követeli, hogy San­Hai-Kvain területét nyilvánítsák semleges zóná­nak. 1932: 1248 KÉNYSZEREGYEZSÉG MIÉRT CSÖKKENT AZ EGYEZSÉGEK ÉS A CSŐDÖK SZÁMA (A Délmagyarország munkatársától-) Az 1932-ős esztendő sokfele statisztikája közül most készült el a legszomorúbb: a kényszer­egyezségek, a csődök, a magánegyezségek sta­tisztikája, amelyet 1932 december 31-evcl be­zárólag most adott közre az Országos Hitele­zői Vedegylet A kényszer- és magánegyezségek adatai a mult esztendőben igy alakultak: (Zárjelben az 1931. év adatai.) január februái március április május junius julius augusztus szeptember október november december összesen A passzívák összege 1932-ben az 1248 kény­szeregyezségi ügyben 64 millió pengőt tett ki, 362 ( 244) 210 l (165) 131 i [203) 122 i (200) 82 ( 232) 70 ( (206) 53 ( 153) 42 ( 147) 42 (309) 39 (348) 46 (409) 49 (392) 1248(3008) 1931-ben 3008 ügyben 147 millió pengőt 1932­ben tehát csökkent az egyezségek száma, a passzívák 83 millió pengővel tettek ki keve­sebbet. Látszólagosan tehát az 1932. évben több mint ötven százalékos visszaesés mutatkozik a kényszeregyezségeknél. Ennek azonban ko­rántsem az az oka, mintha a gazdasági hely­zetben javulás állott volna be. Ellenkezőleg ez a statisztika a gazdasági helyzet további le­romlásának tükre. A magángazdaság a hite­len épült fel, a hitel pedig — megszűnt A statisztika azt mutatja, hogy a muh év áprilisától kezdve a fizetésképtelenségek erő­sen csökkentek, ettől a hónaptól kezdve mere­dek visszaesés látszik. A magyarázat erre az, hogv a fokozatos hitelmegvonás és a külföldi hitelek teljes megszűnésének hatása ettől az ponttól jelentkezik a kereskedelmi életben. A gyárali és a nagykereskedelmi cégek beszün­tették a hitelt és igy a fizetésképtelenségek le­hetősége megszűnt. Visszafejlődést mutat a statisztika a csőd­ügy tkben is. Míg 1931-ben 363 csődügyet bo­nyolítottak le, addig ez a szám 1932-ben 249-re esett vissza. Az udoar/ó fapad, a leány bizonyít, a bíróság ítél (A Délmagyarország munkatársától.) Bo­nyolult gyermektartási perben hozott Ítéletet a szegedi járásbíróság. Csinos hölgy volt a fel­peres; az egyik szegedi gyárban dolgozott az alperes. Az udvarló a tárgyaláson hallani sem akart arról, hogy valami köze lett volna a kisasszonyhoz. A hölgy ügyvélje látva a pör reménytelen kimenetelét egyezséget ajánlott, kijelentette, hogy ha az alperes megfizeti a költséget, visszavonja a keresetet. Az udvarló annyira biztos a dolgában, hogy ezt az aján­latot is visszautasította. Erre a felperes ügy­védje a tárgyalás elnapolását kérte azzal, hogy a legközelebbi tárgyaláson tanukkal igazolja, hogy az udvarló és a hölgy baráti viszony­ban volt. A tárgyaláson azután felvonultak a tanuk. Az ugyan egyelőre titok, hogyan szereztek tudomást arról, hogy a felperes és az alperes minő barátságban volt, tény azonban az, hogy egybehangzóan vallották: az udvarló — a gye­rek apja. Az alperest a négy tanú határozott vallomása kissé megingatta szilárdságában és annyit kijelentett hogy a leányra most már emlékszik, a leány többször üldözte, de ő nem reagált a heves ostromra. Amikor az ostrom tovább tartott, elutazott Szegedről és azóta nem is látta a leányt. — Hamis tanúvallomások hangzottak el el­lenem — mondotta —most majd én állítok négy tanút, akik sorra megcáfolják az állítá­sokat. A biróság nem vette figyelembe az udvarló érvelését és a leánynak megítélte a gyermek­tartást. A fiatalember az Ítélet hallatára he­ves szemrehányásokat tett az ügyvédjének, hogy amikor a felperes képviselője előnyös egyezségi ajánlatot tett miért nem fogadta el. Az ügyvéd tiltakozott felének megjegyzései ellen, emlékeztette arra, hogy éppen az ud­varló volt az, aki „igazának tudatában" kény­szeritette őt, hogy ne fogadja el az egyezsé­get. Az ügyvéd figyelmeztette felét arra is, hogy jó lesz, ha a tanuk ellen nem tesz hamis tanúvallomásért feljelentést, mert az ilyesmit alaposan bizonyítani kell. Az udvarló az ügyvéd figyelmeztető szavára meghökkent, megnyugodott az Ítéletben, amely jogerőssé lett — Hát ha már igy állnak a dolgok — mon­dotta tárgyalás után — köztünk legyen mond­va, udvaroltam annak a leánynak, csak nem számítottam a következményekre...

Next

/
Thumbnails
Contents