Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-26 / 21. szám

Neo-Nobel-dij Dante Alighieri hóna alá csapta aktatáskáját, hátrafésülte deresedő haját és elindult szerencsét próbálni. Uj törekvéseiről már értesült a szegedi közönség szerénységem tolmácsolásiban, de annak is van már vagy négy esztendeje s mi türés-tagadás, az egyre fokozódó gazdasági válság azóta a mi Dantenk létalapjait is kikezdte. Közben irt néhány kitűnő könyvet, de a kiadók mereven elzárkóztak előle, mondván, hogy határozottan európai csengésű neve már cégérnek is csak azért jó, (v. ö. Dante-kiadóvállalat), mert a közönség nem sejti róla, ho^y lángész s a természettudományok értelmében közeli föltámadására nincs sok remény, ami sok kellemetlenséget szerezhetne a Dante-kutatóknak. Az isteni költő tehát, minthogy a természettudományok ellenére is föltámadt, nagjy nyomorúságban tengette szerencsétlen, zseniális életét. Eleinte életrajzi adataival kereskedett, de hamarosan kiderült, hogy ebben ő a legkevésbé kompetens. Erről a lexikonok is felvilágosították. Aztán kommentáraihoz fordult bizalommal, azonban ez esetben is kisült róla, hogy halvány fogalma sincs saját jelentőségéről cs művészi alkotásairól. Erről meg is győződött néhány esztendő múlva, miután sikerült neki ép elmével végigolvasnia több ezer Dante-tanulmánvt. A szinházak meg éppen nem akartak tudni róla, mert keveselték azokat az erótikus kapcsolatokat, melyek Beatricéhez fűzték. (Vaszary ajánlatára ügvan hozzákezdett egy vígjátékhoz ,, Paradicsomból való úrilány" címmel, melynek első felvonása, — hogy a közönség lásson is valamit —, egv szülészeti klinikán bonvolódott volna le. Dante azorban még mindig sok szöveget alkalmazott a nyilvános nőgvógvászati vizsgálatok rovására, ami irodalomellenes törekvés s ugy a mi Dantenk, alig számithatott volna komolyabb sikerre.) A Nobel-díjra több oknál fogva nem tarthatott igényt. Elsősorban azért, mert az olaszmagyar kapcsolatok kiépitése céljából elhatározta, hogy magyar nyelven ir remekműveket. Másodsorban pedig azért, mert az Akadémia vagy Herczeg Ferencet vagy Tormav Cecilt ajánlotta folyton Stockholmnak a nii lelkes Dantenk rovására. A Baumgarten-dijra azért nem ielölték soha. mert az , .Isteni S zi n j á ték"-ban megfeledkezett a Nvugat-ról s alvilági vezetőül is Vergiliust alkalmazta a sokkal klasszikusabb műveltségű Babits helyett. Igv nem maradt más hátra, minthogy fölrsapion szellemi inségmunkásnak. Évek óta járt-kelt már a nagy metropoliszban s ugy gondolta, múltjára való tekintettel, megengedik neki, hogv szolgai teendőket végezizen városi hivatalokban. Vitt azért magával töltőtollat is, hogy — szellemi munkáról lévén szó — akták megszámozásának, esetleg lemásolásának semmi akadálya ne legyen. Utolsó erőfeszítéssel fákkor már nanok óta nem evett") beszerzett egy erkölcsi hizonvitvánvt. melynek kiállításánál arra kérte a tisztviselőt, hogy különösen szerelmi életének tisztaságát hangsúlyozza, mert hallomása szerint, aki harminc pengős segélyben részéül. nnr><>k ártatlansági forjadilonimni is ninnIntox alátámasztani igényiogosultsá<*át. Ekkor már lakása sem volt az isteni költőnek, de pzért pontosan följegyezte végzettséget és érdemeit, hogy a nngv kulturát ipénvló szellemi munkára megfelelőnek minősítsék. (Benfentesek sejttettek vele. hogy cédulákat fog «zortirozni, ha bebizonyítja, hogy tökéletesen inrtas a transzcendens filozófiában.) Miután minden kívánságnak eleget tett, boldogan számolgatta, hogv milyen pompásan fog élni a havi harminc pengőből. ("Még az álláshalmozók is megirigyelhetik!) Először is — gondolta —, közösbe valamelyik barátjával, kibérel egy szalmazsákot éjszakai nyugodalma okáért, naponta egyszer eszik öt deka töpörtőt, lemond a dohányzásról, nem fürdik, harisnyát és inget egyszer vált havonta, gyertyával világit esténként nébánv percig, ném ir. nem olvas, nem ruházkodik, nem borotválkozik, nőkkel nem foglalkozik, nem fűt, gallért- nem hord: egvszóval ugy osztia be a harminc pengőt, hogy legalább egy hónapig ne pusztuljon bele s akkor is mint kulturember hajtsa örök álomra fejét. A sors azonban nem engedte meg, hogy álmai teljesüljenek, mert fizetését csak títólag kapta volna kézhez s igy tekintettel a nagy hidegre, egy éjszaka megfagyott a legelduf

;odtabb padon, mielőtt fölvehette volna szelemi érdemeinek méltó jutalmát. Mi, akik ismertük, tudjuk, hogy nem volt hálátlan s a remélt harminc pengőről is mindig ugy emlékezett meg, mint újjászülető politikai életünk egyik legragyogóbb dokumentumáról. ő sejtette, hogy ez lesz a mi szellemi életünk alapja, kulhírértékeink honoráriuma. mely arra fogja késztetni a tehetségeket, hogy valóban versengjenek érte. S mert magyar irónak, költőnek ezt is olyan nehezen ítélik oda, halála előtt néhány perccel ő keresztelte el e pazar segélyt neopolitikai törekvéseink korszakában neo-Nobel-díjnak. Béke érdemeire! Berezeli A. Károly. 'Délmagyaror&xág kölcsönkönyvtár 9000 Jíö/e/. Régi és uj Könyvek nagy választéka. £apelőfixetöknek nagy Icedvesméiiy. Kétszázezer pengőbe került a fehértói halastó épitése ('A Délmagyarország munkatársától.) Mint ismeretes, a város a Szegedi Armentesitő és Belvizszabályozó Társaságot bizta meg a fehértói halgazdaság elkészítésével és fölszerelésével. Ehhez a munkához még gróf Klebelsberg Kuno eszközölt ki kétszázezer pengő államsegélyt; az egész munka az előzetes költségvetés szerint négyszázezer pengőbe került volna. A kétszázezer pengő államsegélyt meg is kapta akkor a város és azzal kezdték meg a halgazdaság földmunkálatait, amelyek többszáz embert juttattak hosszú időn keresztül keresethez. A halgazdaság épitési munkálatainak legnagyobb részét befejezték, a terv szerint elkészített medencékben már a haleleséget is elhelyezték, még pedig a fagyos idők beállta előtt és március közepéig megtörténik a medencék halivadékaival való benépesítése. A munkavezetőség most mutatta be a városnak az eddigi elszámolásokat. A számadásokból kiderül, hogy a halgazdaság építési munkálataira eddig 203.000 i»engő fogyott el. Mivel a munka túlnyomó része elkészült, valószínűleg lényeges megtakarítást ér el a város. A halivadékok elhelyezését a kora tavasszal megkezdik, mihelyt kedvezőre fordul az idő. A szükséges ivadektömeget már megvásárolta, illetve megrendelte a város. Az első halszüretet októberben tartják meg. A szakértők szerint addigra szép, kilósnál nagyobb pontyokat ad a városnak ez a legújabb üzeme. Szász ssrepedi mun'kás lcen>ere és a áGviza'korláíozáso'k Egy angol érdekeltség rekompenxációs árucserére kér engedélyi (A Délmagyarország munkatársától.') Szerdán délelőtt látogatást tett Bárányi Tibor főispánnál a »Discont« kötött-szövőttárugyá'- anpol igazgatója, J. V. D Smtth gépészmérnök és ismertette azokat a súlyos nehézségeket, amelyekbe ez az angol érdekeltségű szegedi üzem került az érvényben lévő deviza és kiviteli korlá+ozá^ok következtében. Elmondotta, hogy a gyár száz szegedi munkásnak ad kenyeret, de ha nrm sikerül valamilyen módot találni a nehézségek áthidalására, kénytelen lesz üzemét beszilntetn! és száz munkását el. bocsáftani. A gyár ugyanis a devizakorlátozások életbelénte'é-^ előtt Angliába exportálta készítményeit. n-o~>t viszont a magas angol beviteli vámok ' övetkeztébenez az áru Angliában versenykén Wen. itteni ér'é1 esité-é'-ek pedig az az akadálva. hogy az érte kapott pengőt n^m vihetik ki a vállalat tulajdonosai. A nehéz kérdés megoldásának egyetlen módja le ne. még pedig az. ha az illetékes hatóságok engedélyt adnának rekompc^ziciós üzletek lebonyolitáDélmaqyarország !egylrod6)a Telmányi hegedüesf Tisza S. Sz«f«S riszére BUY kfi0VÍSelÍf!f kineli bizományi raktárt is adnánk villamos cikkekben, bz illető szakember nem lehet, hanem olyan ottani kozeskedft, ktnok más képviseletei is vannak. Relorenciával ellátott ajánlatot Blocknerhez, Budapest, IV, Városház ucci 10. kérünk .Képviselet" jeligft e. B.7 sára. Árucsere utján ugyanis a gyár kiszállíthatná készítményeit Angliába és onnan angol árut hozhatna be. Erre az enge üélvt a kereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank együttesen adhatja meg. Baranvl főispán kijelentette, hogy kizárólag abból a szempontból vizsgálja a dolgot, mert száz szegedi munkás egzi^ten-iá'áról van szó. Ezért készségesen vállalkozik arra. hogv a vállalat kérelmét pártolólag terjessze fel ^s személvesen is eljáríon az engedélv megadása érdekében az illetékes minis^fé-iumokban. „4 címzett ismeretlen" Lóvásárlés után kéthónapi fogház (A Délmagyarország munkatársától.") Simon László nagykőrösi fuvaros igen ravasz módon vásárolt lovat magának a szentesi vásáron. Mielőtt hazulról elindult a vásárba, a kocsijára B. Varga Mihály névvel ellátott számtáblát tett fel és Szentesen mindenütt ugy szerepelt mint B. Varga Mihálv. A vásárban megvásárolta Elekes Gyula gazdálkodó lovát de a ló átvételekor csak néhány pengős foglalót adott. A többit - mondotta —, akkor fizeti ki, ha a gazdálkodó utánvétellel elküldi a nevére átírt passzust. Elekes gyanutlanul átadta a lovat az ál B. Vargának, aki a lovat hazavitte Nagykőrösre. Elekes pedig a passzust átíratta és elküldötte B. Varga réve, de a passzus visszajött azzal, ho?y a c mzett ismeretlen. A fuvarost azután elfogták és szerdán a szegedi törvényszék elé állították. Simon László beismert mindent és azzal védekezett, hogy meg volt szorulva, pénzre volt szüksége, ezért választotta a lóvásárlásnak ezt a módját. A bíróság az enyhítő körülményekre való tekintettel kéthónavi fogházra Ítélte.