Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-24 / 19. szám

,aru1ás hátralévő utolsó részletét, amely Igen tekintélyes öfs^eg. Elmondotta még a polgármesterhelyettes, hogy bármilyen megoldást is választanak az illetékesek — lehet, hogy az egyetemnek, vagy a kultuszkormánynak lesz más Javaslata Is —, a központi épület elhelyezése pénzbe fog kerülni, a városnak azonban vállalnia kell ezt a költséget az egyetem és a munkanélküliség enyhítése érdekében. UJ iparos párt alakul Sikerrel folytalfa szervezkedő munkáját a független Iparosok pártjfa (A Délmagyarország munkatársától.) Hírt adott már arról a Délmagyarország, hogy a szegedi iharosoknak egy számban és közéleti súlyban jelentékeny csoportja uj iparospárt megszervezésének gondolatával foglalkozik. Az uj párt életre hivóí azt hangsúlyozzák, hogy a mai szegedi iparos közéletet ki kell emelni a személyi harcok meddőségéből s az iparosságot abba a helyzetbe kell hozni, hogv személyi kérdések ne zavarhassák örökké érdekeik védelmét s ne azok kedvetlenltsék el az iparosokat az iparos közéletben való részvételtől, akik eddig jogcim nélkül kérték ugy a jobb-, mint a baloldalon az iparosság tömegeinek támogatását, össze kell terelni, — mondják —, a független iparosokat, akik nincsenek még szaturálva azzal, hogy minden elvi kérdésben személyi kérdést lássanak, akikben van annyi függetlenség és van annyi öntudat, hogy egyedül az iparosság érdekeit tartsák szemük előtt s az iparosságot s főként az iparos közéletet kiemeljek a mai fásultságából, meddőségéből és mozdulatlanságából. Erősebb, aktívabb, mozgékonyabb és bátrabb akciót követelnek minden iparoskérdésben s bár minden személyes harcot maguktól távol akarnak tartani, ügy vélik, hogy csak uj, friss erők bevonásával lehet az iparosságnak a mai időkben nélkülözhetetlen képviseletét megteremteni. A mozgalomhoz egyre nagyobb számban csatlakoznak a szegedi iparosok, akik véget szeretnének vetni már azoknak a harcoknak amelyek az utolsó években dúltak a szegedi ipartestület kebelében. Ezeket a harcokat a harcok feltételeinek kiküszöbölésével akarják megszüntetni. Az iparosság belátja, hogy uj iparospártra van szüksége s ezért napról-napra többen vannak azok, akik a pártszervezók munkájában résztvesznek. A párt szervezői szerdán este fél nyolc órakor a volt Panácz-vendéglő különszobájában szervezkedő értekezletet tart, amin minden érdeklődő iparost szivesen lát. Az öngyilkossá fett dr. Sebe Béla özvegyéi 8500 pengő megfizetésére kötelezte az ítélőtábla (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi ítélőtábla Elekes-tanácsa tegnap hirdetett Ítéletet abban az érdekes pörben, amelyet dr. Sebe Béla, a tragikus körülmények között elhunyt ügyvéd özvegye ellen indított Kun Béláné, egy szegedi cigányzenész felesége. Kun Béláné keresetében arra kérte a bíróságot, hogy kötelezze Sebe Bélánét 8500 pengő megfizetésére, amelyért kezességet vállalt még férje életében. A törvényszék Kun Bélánét keresetével elutasította. Elfogadta ugyanis az özvegynek azt az érvelését, miszerint ő azt hitte, hogy ezt az összeget kölcsön fogják kapni és nem tudta, hogy a férje a pénzt elkezelte. Hogy pedig meneküljön a bűnvádi eljárás alól, Kun Bélánéval az elkezelt pénzeket kölcsönné alakította át. A tábla ítéletében a törvényszék Ítéletét megváltoztatta és kötelezte az özvegyet a 8500 pengő tőke megfizetésére. A bíróság megállapította, hogy a külön szerződés egy másik ügyletet palástolt és pedig, hogy a dr. Sebe Béla által kezelt pénzek megtérüljenek. Ezért az özvegy kezességet vállalt. Az özvegy csak akkor védekezhetne jóhiszeműen, ha bizonyítaná, hogy őt megtévesztették az okirat aláírásakor. A tábla azonban azt állapította meg, hogy Sebéné tudott férjének ilyen tartozásáról. A tábla Sebéné vallomását nem fogadta el. 1. 1129 1129 1129 Olvassa el a DELMKGYHRGRSZ&G fanuár 29-iki számának 9-ik oldalát. Wmúm iifságoSméi érdekel! latsy kedvezmények a DÉLMAGYMORSZftG előfizetői részére. 129 l|29 l|29 <m mmm^mmmmww A 12 éves kisleány felakasztotta magát 10 pengő miatt (A Délmagyarország munkatársától.) Egy 12 esztendős csongrádi leány megdöbbentő esetét Jelentették a saegedl ügyészségnek. Deák Tamás csongrádi napszámos 12 éves Mária nevfl leánya felakasztotta magát, mire rátaláltak, halott volt A szerencsétlen leányt édesapja egy délelőtt eriküldötte a boltba, hogy váltson tel egy tizpengöat Közben az apa megfeledkezett a pénzről és amikor másnap követelte a lánytól, nem tudott elszámolni. Deákné emiatt megdorgálta leányát. A kisleány annyira szivére vette a dolgot, hogy elhatározta az öngyilkosságot. Kőtelet kerített és azzal kiment a fáskamrába. Ott a kötelet meghurkolta, nyakára tette, a másik végét pedig egy szegre akasztotta. Azután addig húzta a kötelet, amig meg nem fulladt. Nemsokkal később szüld keresni kezdték, a kisleány azonban kiáltozásaikra nem felelt. A kamrában akadtak rá a holttestére. Titkos Ilona és a szobaMrty Budapest, Január 23. Titkos Ilona, ac Ismert budapesti színésznő hétfőn vádlottként szerepelt a büntetőjárásbiróság előtt. Egy elbocsátott szobaleánya hatóság előtti rágalmazás miatt jelentette fel a színésznőt. Kiss Katalin háztartási alkalmazott volt Titkos Ilonánál, amikor a színésznő egy értékes retikülje eltűnt. Titkos Ilona a rendőrséghez fordult, Kiss Katalint beidézték a rendőrségre, de aztán bizonyítékok hiányálhan megszüntették ellen« az eljárást. Kiss Katalin erre följelentést tett azzal, hogy gondatlanul és alaptalanul vádolták őt meg. — Három napig volt nálam mindössze — vallotta Titkos Ilona — Kiss Katalin, amikor eltűnt a retikül. Detektívek jöttek a lakásomba s amikor meglátták a leányt, Így fordultak hozzá: „No, te megint itt vagy?" Ekkor tudtam meg, hogy a leány már büntetve volt. Kiss Katalint nem rágalmaztam meg, hanem a rendőrségen csupán följelentést tettem a lopás ügyében. Wámoscher járásbiró Titkos Ilonáit felmentette aa ellen« emelt vád alól azzal a megokolással, hogy nem járt elmondatlanul, amikor Kis« Katalint följelentette, tekintve, hogy a leány már büntetve volt lopásért. Az Ítélet után Kiss Katalint a biróhoz fordulva, ezdket mondta: — Kérem, én áldott állapotban voltam, amikor engem a toloncházba vittek s ott tartottak, ezért fordultam panasszal a bírósághoz. — Ez nem tartozik ide — válaszolta a bíró s ezzel a tárgyalás befejeződött A városrendezési lervete (A Délmagyarország munkatársától.) A mérnöki hivatal előterjesztése alapján a közgyűlés a mult évben határozatot hozott, amélvlvel elrendelte a beépített részek és a körtöltés között fekvő területek városrendezési terveinek elkészítését. Erre a határozatra legfclcépen azért volt s/ükség, hogy megszűnjenek a város belterületén a rendszertelen építkezések. Kimondotta ugyanis a közgyűlés azt is, hogy ezekre a területekre sem parcellázási, sem épitési engedélyt nem ad ki addig, amig a végleges városrendezési tervek el nem készülnek. így akarta a város hatósága megakadályozni a város körüli lakótelepek további szaporodását és igv kívánt biztosítani lehetőséget arra, hogy később, ha majd lesz rá pénz, egységes terv szerint építhessék ki a város csatornarendszerét és vizvezetékhálózatát. A városrendezési és parcellázási terv elkészítésére a közgyűlés a mult év végéig adott terminust a mérnöki hivatalnak, de kimondotta azt is, hogy a tervek elkészítéséhez csak akkor kezdhetnek a mérnökök, ha a városnak lesz felesleges, illetve nélkülözhető tizenhétezer pengője. A tervezési munkára ugyanis ennyi kellett volna. A közgyűlés határozatát ezzel a feltétellel hagyta jóvá a belügyminiszter. Az esztendő letelt, felesleges tizenbétezer pengő természetesen nem akadt a város pénztáráiban, de belátható időn belül nincs is remény arra, hogy akadjon. A tanács azért fel akar készülni arra a bizonytalan és nagyon távoli lehetőségre, amely mÓdot nyújt a fontos tervek elkészítésére. Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok javaslatára hétfőn elhatározta a tanács, hogy felterjesztést intéz a belügyminiszterhez és kéri a lejárt felhatalmazás egy évvel való meghosszabbítását. Hátha mégis összekerül a tizenhétezer pengő és akkor minden további iratváltás nélkül megkezdhetik a tervezés munkáját. n bukaresti jogászok sztrájkja Bukarest, január 23. A joghallgatók sztrájkja még mindig tart. Ma délelőtt néhány egyetemi hallgató megjelent az előadásokon, amelyeknek végeztével az egvetem előtt várakozó szlárikolók és a sztrájktörők közt verekedés támadt. A verekedés során mindkét táhorból több diák megsebesült. Az egyetem kapuit bezárták. A jogászok sztrájkjához csatlakoztak az orvostanhallgatók is. Kirabolták a dégi postahivatalt Budapest, január 23. A dégi postahivatalt kirabolták. A rabló benyitott a postahivatalba és fejbevágta a postamestert, aki az ütésektől elájult. A rabló ezután a pénztárból magához vett 1078 pengő 18 fillért és elmenekült