Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-24 / 19. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEGED. Sserkescl<t*«o: Somogyi ucca 12. Lem. Teletöm: 23.33.^Kiadóhivatal, kOlctankHnyvlAr «» legytroda • Aradi ucoo 8. Telefon : l"»-OÖ. « Nyomda : LHw Llpól ucca 19. Telefon : 20.34. TAvIrnlI é* levélcím • nélmaayarnmág Kzeged Nem vagyunk lokálpatrióták Munkánk közben, melyet önként vállal­tunk ezért a városért s amelyet a viszonyok gyakran hangszerelnek át harcra, többször támadnak kételyeink. Kutatjuk ilyenkor, hogy helyesen jártunk-e el, amikor Szeged­nek a többi vidéki várossal szemben való elsőbbségét vitattuk, hogy igazunk volt-e, amikor zugolódtunk, ha Szegeden működő állami intézményt le akartak épiteni vagy át akartak helyezni, hogy nem kerültünk-e ösz­szeütközésbe országos érdekek kötelező szol­gálatával, mikor itteni intézmények meg­hagyása, fejlesztése, ujak létesítése, kultur­értékeink és gazdasági erőforrásaink megőr­zése és gyarapítása, minden társadalmi osz­tályunk jogos igényeinek kielégítése, az egész város s az egész lakosság felvirágoztatása mellett hordtuk össze, irtuk le és mondtuk el az érveket. Vizsgálgattuk, hogy nem azért végezzük-e ugy, ahogy végezzük, egész pub­licisztikai munkánkat, mert a lokálpatriotiz­mus elvakított. A lokálpatriotizmus, amely­ről igazság, amit valamikor Deák Ferenc a filozófiáról tanított igazság gyanánt, hogy t. i. kevés mindenben jó belőle, de egyedül el­rontja a gyomrot. Tudjuk, hogy sokszor illetnek bennünket az elfogultságnak ezzel a vádjával. Ugy érez­zük, hogy ezért a vádért is, meg azért is, hogy a Szegedért elvállalt munkánkban a leglrisebb rés se maradjon, rá kell mutatnunk azokra a különböző ide-odahelyezési tervek­re, amelyek egyes intézmények körül fölme­rültek s arra a szellemre, amelyben némely városok ezekre a tervekre reagáltak. Ki fog derülni, hogy nemcsak azokban a mindig tul óvatos és szertartásos megmozdulások­ban, amelyeknek tanúi voltunk a hatóság részéről, hanem azokban a cikkekben is, amelyekkel a Szegedért való intrazingenciá­ra hevítettünk, mindig sokkal, de sokkal több volt az érv és az igazság, mint a lokálpatrió­ta érzelgősség vagy elfogultság. Ki fog de­rülni, hogy lokálpatriotizmus dolgában mesz­sze előttünk járnak Czegléd, Szentes, Kecske­mét és — Budapest. Ki fog derülni, hogy nem ls vagyunk — lokálpatrióták. Szentes esetével nem érvelünk. Aid ko­molyan hiszi, hogy Szentes riválisa lehet Sze­gednek, azzal kár vitatkozni. Az csak tovább is épitse Szentesnek Szeged rovására kifej­lesztendő jövendőjét arra, hogy a kissé po­ros, de több részletében idillikus, sőt kedves életű megyeszékhely most két megyei mi­nisz/ter-képviselővel .rendelkezik. Nem szál­lunk Vitába a rokonszenves társadalmu, szép jövőjű, hangulatos Kecskeméttel sem. Ügyvéd­jeinek igazuk van. Ha a táblai tárgyalás ked­véért el kell valahova utazniok, szivesebben utaznak Budapestre, mint Szegedre. Erre még csak azt se lehet mondani, hogy gusz­tus dolga. Mi is szivesebben nézzük meg a Naplementét Pesten a Vígszínházban Csor­tos Gyulával, mint Szegeden a Diadalmas asszonyt Havas Mimivel. Más lapra tartozik, már ugy értjük, nem színházi teherlapra, hogy a budapesti ítélőtáblán ugyanazok a kecskeméti ügyvédek nfóle-tiz hónap múl­va kapnak terminust, mig a szegedi ítélőtáb­lán nyolc-tíz hét múlva tudnának terminust kapni. Kedd, 1933 Január 24 Ara 1« fillér IX. évfolyam, 19. sí. Szó nélkül a budapesti eset mellett nem lehet elmenni. A budapesti Ítélőtáblához tar­tozik a budapesti törvényszék az összes já­rásbíróságokkal, a pestvidéki törvényszék tíz, a balassagyarmati törvényszék hat, az egri törvényszék hat, a kalocsai törvényszék négy, a kecskeméti törvényszék öt, a székes­fehérvári törvényszék őt és a szolnoki tör­vényszék nyolc járásbírósággal. A szegedi Ítélőtábla területéhez a szegedi törvényszék tartozik a szegedi, vásárhelyi, csongrádi, ma­kói, battonyai és szentesi járásbírósággal, a bajai törvényszéki kirendeltség a bácsalmási és bajai járásbírósággal, továbbá a gyulai törvényszék a gyulai, békési, békéscsabai, gyomai, orosházi, szarvasi és szeghalmi já­rásbírósággal. Nyilvánvaló, hogy országos ér­dekek súlyos sérelme nélkül nem tartható fenn a táblai kerületeknek ez az egészségte­lenül aránytalan beosztása. Az a törvényja­vaslat, amelyet a kormány a képviselőház elé akar terjeszteni, a kecskeméti és a kalo­csai törvényszéket csatolja a szegedi Ítélő­táblához. A kalocsai törvényszékkel szegedi érdekkörbe kerülne a kalocsai, kiskőrösi, kis­kunhalasi és dunavecsei járásbíróság, a kecs­keméti törvényszékkel a kecskeméti, ceg­lédi, félegyházi, nagykőrösi és kunszentmik­iHuwuiu MjjMii ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.ZO vidéken «» Budapetten 3-00, RUlfHldHn n-40 pengd — Gnye* uAm Ara hétkH«­nan lO, vntAr» «a llnnepnan 2-4 1111. Hlr­detétek felvétele fnrlln tzerln'. Megle­len''r hétm ''"vételével napon*a reggel lósi járásbíróság kerülne a szegedi táblához. Az átcsoportosítás hírére a pesti ügyvédi kamara megmozdult. A szegedi nem. A ke­reskedelem és ipar érdekeinek védelmében tiltakozott a pesti kereskedelmi és iparkama­ra.. Kissé elkésve, de még mindig idejében és helyesen hallatta szavát a szegedi keres­kedelmi és iparkamara. Megrovási kalandban részesült érte. Szegedről. Megint két nagy protektorunk van. Az egyik az igazságunk. A másik az a nagy halott lent a fogadalmi templom kriptájában. Akit utolsó útjára ennek a kormánynak ép az igazságügymi­nisztere kisért el s akitől utolsó bucsut az­zal az ígérettel vett az igazságügyminiszter, hogy nagy fiának elvesztéséért kárpótolni fogja a kormány Szegedet. Ha a hatóságban lokálpatriotizmus lenne, nem nézte volna tétlenül az Ítélőtáblai tülekedést. Más miatt se lett volna szabad tétlenül néznie. Mi vállaljuk a lokálpatriotizmust. Most már Szeged sorsának azt a megjavulását vár­juk, amely mellett igényeiért csak a lo­kálpatriotizmus fegyvereivel kell és szabad sikraszállni. Az érvek fölöslegesek lesznek De nehéz is lesz érvelni. Mert nem fogják akarni Szegedet se mellőzni, se leépíteni, se kinullázni. i • Ot törvényjavaslatról tárgyalt a minisztertanács A közigazgatási, a rokkant és a borjavaslatot szerdán a képviselőház elé fer­fesztfk (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A minisztertanács hétfőn tartott rendkívüli ülé­sén letárgyalta azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a képviselőház a szerdán megkez­dődő uj ülésszakában fog tárgyalás alá venni. A javaslatok között a legfontosabb a minisz­teri hatáskörök ujabb megállapításáról szóló törvényjavaslat, amelyet Kcresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fog a Ház előtt be­mutatni. A javaslat a miniszteri hatásköröket fogja szabályozni és átalakítja a közigazga­tást, amennyiben a legtöbb közigazgatási ügy a jövőben nem kerül a miniszter elé, hanem azokban az eddigi másodfokú hatóság fog vég­ső fokon dönteni. A másik javaslat a rokkantkérdést szabá­lyozza és a rokkantak járulékainak ujabb megállapításáról szól. Az egyesitett bortör­vényjavaslat a szőlősgazdákon kiván segíteni. Előkészületben 'van a végkiárusítást törvény­javaslat is. A nyugdijtörvenyjavaslat sorsa még nem dőlt el, de ez is a közeljövőben a törvény­hozás elé kerül. Nagy érdeklődés előzi meg a Nemzeti Egy­ség Pártjának keddi értekezletét, Gömbös elő­ször itt fogja tájékoztatni a párt tagjait a kormány terveiről. Ezen az ülésen fog eldőlni, hogy a Ház szerdai ülésén megválasztandó uj tisztikar kikből fog megalakulni. A Ház egyik legközelebbi ülésén a kormány bemutatja á mult hónapban kötött osztrák— magyar kereskedelmi szerződést. A pénzügyminisztériumban teljes tempó­val folynak a költségvetés redukciójával kap­csolatos munkálatok, amelyeket Imrédv pénz­ügyminiszter vezet. Imrédy azt reméli, hogy sikerül egyes tételek lefaragásával a költség­vetést 50—60 millióval csökkenteni. Előjeles megdllcipodds Anglia és Amerika Itaazoíi ? Londoni hivatalos közlés az amerikai meghívásról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá­risból jelentik: Egyes párisi lapok szerint An­glia és Amerika között a háborús adósságok rendezésének kérdésében előzetes megállapo­dás jött létre, amely alapjául fog szolgálni a március elején megkezdődő tanácskozásnak. E tárgyalások a lap; a az lenne, hogy Anglia 800 milliós adósságkötvény kibocsájtásával egyszersmindekorra lefedezi háborús tartozá­sait. Londonból jelentik: Hoover és Roosevelt közt lefolyt tárgyalásokba beavatott washingtoni körök cáfolják azt a híresztelést, mintiv? az Efiyesült-Államok azt a feltételt tűzték volna az adóssági tárgyalások megindítása végett Angliához" indított meghívásukhoz, hogy An­glia térjen vissza az aranyalapra. A Fehér Házban kiadott nyilatkozat csak annyit jelent, hogy a háborús adósságokat és a gazdasági kéraéseket külön megbeszéléseken intézik el. Hivatalosan jelentik a miniszterelnökségi palotából: Stimson amerikai külügyminiszter értesítette a washingtoni angol nagykövetet, hogy Roosevelt készséggel hajlandó március elején Washingtonban fogadni az angol kor­mány képviselőit és velük Anglia amerikai adósságairól tárgyalni. Roosevelt ezenkívül megértetni kívánja, hogy ezzel a tárgyalással

Next

/
Thumbnails
Contents