Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-20 / 16. szám

1. 20 A vólsóg és a takarékosság legufabb fejezete: 99 HOLDVILAGRENDSZER AZ UCCAKON Isméi korlátozzák az uccák világítását (A Délmagyarország munkatársától.) A vá os szorult pénzügyi helyzete következtében lassankint visszasülyed Szeged oda, ahová a háború nyomorúság szorította és fokózatosan levetkőzi magáról a városiasság jellegét. A város hatósága most már az uccavilágitás korlátozását rendelte el takarékossági' célból. A csütörtöki referáló tanácsülésen dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok bejelentette, hogy az elmúlt évben az uccák és közterületek világítására sokkal többet költött a város, mint amennyit a költségvetés előírása szerint költhetett volna. Mivel a világítási tulkiadásra költségvetési fedezet nincsen, gondoskodni kell a közvüágitás csökkentéséről, ami kétféleképen érhető el, vagy ugy, hogy csökkentik az uccai lámpák fényerejét, vagy pedig az uccai lámpák számát csökkentik. A tanács hosszas vita után ugy határozott, hogy ismét életbelépteti a régi holdvilágrend. szert, ami azt jelenti, hogy holdvilágos éjszakákon, amikor a természet gondoskodik az uccák világításáról, az uccai lámpákat később gyújtják fel és korábban oltják el. Ugyanez történik azokon a téli éjszakákon is, amikor elegendő hó borítja az uccákat, mert a nagy hó is ad valami világosságot. • Elrendelte a tanács azt is, hogy minden este, a szinhóz- és a mozielőadások után minden második uccalámpát el kell oltani, mert a szórakozóközönség hazavonulása után kihalnak a szegedi uccák és az intenzivebb világításra nincs szükség. Ha igy haladnak tovább is a dolgok visszafelé, legközelebb elérkezünk a petroleumlárrir, púkig, később az olajmécseseklg, még később pedig oda, hogy aki éjszaka kimegy az uecára, az kénytelen lesz kézilámpával világítani maga előtt az utat... " flz Ínségesek zálogba tett ruhaneműinek visszaadását indítványozzák a közgyűlésnek Indítvány az adóhátralékok ntán fizetendő kamat leszállítására (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön két ujabb indítványt jegyeztek be a januári közgyűlés napirendjére. Az elsőt dr. Bokor Pál tb. főügyész nyújtotta be és azt indítványozza, hogy a város rendelje el az igazolt ínségesek által zálogba tett ruhanemüeknek azonnali visszaadását, ha a zálogtárgyra adott kölcsön nem haladja meg a husz pengőt és mondja ki, hogy az ínségesek ezeket a zálogtárgyakat a kölcsondij visszafizetése nélkül kapják meg a várost zálogházból. A másik indítványt Iritz Béla törvényhatósági bizottsági tag nyújtotta be. Az indítvány többek között ezeket mondja: „Ma, amikor az adóalanyok adófizetési kötelezettségeiket önhibájukon kívül nem teljesíthetik, igen súlyos tehertételként nehezedik rájuk az adóhátralékok után felszámított évi 12 százalékos kamat s 3 százalékos zálogolási költség. Lehetetlen helyzet, hogy amikor a kamat a magántartozások után csak 8 százalék lehet, ugyanakkor az önhibájukon kívül bajba jutott adóalanyok adóhátralékuk után 12 százalék kamatot, 3 százalék zálogolási dijat és további árverési költséget fizessenek. Az adóhátralékok ntán fizetendő kamat százalékának és egyéb költségeknek az ügye sürgős revízióra szorul, mert ezt a maga« kamatot és költséget a mai helyzetben az adóalanyok megfizetni _ képtelenek. A mai helyzet as adóhátralékok után fizetendő kamat és egyéb költségeknek 50 százalékkal való leszállítását teszi szükségessé. Indítványozom, mondja ki a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy feliratot intéz a kormányhoz és kéri, hogy az adóhátralékok után eziflöszerint megállapított és fizetendő kamatot és m egyéb költségeket 50 százalékkal haladéktalanul szállítsa le." Ujabb tárgyalások az ujszegedi szerb internátus épületének megvásárlása ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön került a város tanácsa elé az ujszegedi szerb intérnátus épületének dolga, amely hosszú esztendők óta várja a megoldást. Az épület — mint emlékezetes — »a volt 14. szerbbánáti határezredből alakult vagyonközség« tulajdona volt a háború befejezéséig, amikor a vagyonközség megszűnt. Az internátus épülete annakidején a város által erre a célra adományozott telken épült fel, a telek tulajdonjogát azonban fenntartotta magának a város azzal, hogy a vagyonközség csupán addig használhatja a telket, amíg a ráemelt épület fiúnevelő internátus céljait szolgálja. Az internátus a háború után megszűnt és igy a város szabadon rendelkezhetett volna az ujszegedi telekkel, ha az éoiilet tulajdonjogának tisztázása nem került volna a nemzetközi bi róság elé. Az épület tulajdonjogát ugyanis magának követelte a jugoszláv állam, viszont a magyar állam is jogot formált rá. A nemzetközi bíróság hosszú viták után ugy döntött, hogy az épület tulajdonjogát a magyar államnak Ítélte oda azzal, hogy az az önkormányzati testületek kárpótlási vagyonalapjához csatolandó. Az ingatlannak igy két tulajdonosa van, az egyik a város, mint telektulajdonos, a másik pedig ez a kárpótlási vagyonalap. Már több. ször felmerült az a kívánság, hogy ezt a tulajdonjogi kettősséget meg kellene szüntetni, az állam azt ajánlotta, hogy az épületet váltsa meg a város, de a városnak soha sem volt erre pénze. Három évvel ezelőtt már olyan formában foglalkoztak az épület megvásárlásának kérdésével, hogy a mérnöki hivatal meg is becsülte az ingatlan értékét. A mérnöki becslés szerint az épüle1: 130.000, a telek pedig 100.000 pengőt ért. Azóta az ingatlan értéke lényegesen .csökkent és ma nem ér többet 80.000 pengőnél. Legutóbb ismét felmerült a szerb internátus megvásárlásának terve. Az Ujszegedi Polgári Kör intézett beadványt a városhoz és kérte hogy a város vásárolja meg az épületet, mivel az igen alkalmasan beillene az ujszegedi fürdőtelep terveibe. Kevés átalakítással ugyanis szállót, panziót lehetne belőle csinálni. A kör vezetősége ugy tudta, hogy a kormány hajlandó az épület tulajdonjogát méltányos öszszegért átengedni a városnak, ezért azt kérte, hogy a vános tegyen ajánlatot a ház megvéte. lére a kormánynak. A mérnöki hivatal ismét megbecsülte az épület értékét és megállapította, hogy az ma már nem ér többet nyolcvanezer pengőnél, a szükséges átalakítások és javítások 60.000 pengőbe kerülnének. A csütörtöki tanácsülésen ugy határoztak, hogy a város elvi okokból nem tesz ajánlatot az internálusépület megvásárlására, de ha a kormány részéről konkrét ajánlat érke. zik, arról hajlandó tárgyalni. Mindig Mindig divatos, sikkes a legjobb minőség Soha nem drága Lusztig Imre kötött kabátja, harisnyája Széchenyi - tér 2. Tisza-szálló mellett. 11 Kommunista szervezkedést leplezett le a budapesti rendőrség Budapest, január 19. A főkapitányság politikai nyomozó főcsoportja Heténvi Imre főkapitányhelyettes irányításával újév óta nyomozott, hogy leleplezze a magyarországi kom. munisták legújabb szervezkedését. Kiderült, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja, valamint a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége együttes akciót készített elő. Megalakították az Országos Egységbizottságot és hoz. záfogtak az úgynevezett repülőbrigádok meg« szervezéséhez. A repülőbrigádok szervezésével kapcsolatban a rendőrség 11 fiatalembert fogott éL. Ezek a kővetkezők: Reismann Károly, Kolosi László, I>emjén József, Kovács Elemér, Kovács János, Klein Antal, Havelka László, Kovácí Péter, Csapkó János, Jánoska József és Weisi József. Valamennyien iparossegédek. Leleplez, ték a kommunisták nyomdáját is. A politikai főcsoport detektivjei két mázsára való röpr iratot és a »Kommunista« cimü lap ezer pél. dányát foglalták le. Legények és csendőrök (A Délmagyarország munkatársától.) Farkas Mihály, Farkas Ferenc, Mellár Ferenc és Ráca Mihály békéssámsoni legényeket azzal vádoltál az ügyészség, hogy a csendőrség törvényes rendelkezései ellen izgattak és rágalmazták a csendőröket. Ezeket a bűncselekményeket az. által követték el, hogy a múlt év juniusában, amikor a csendőrök Igaz János makói lakost tettenérték kihágáson és be akarták vinni a községházára, azt mondták Igaznak: ne menj be a községházára, mert elveszik a kerékpárodat és ki tudja, hogy visszakapod-e? A legények csütörtökön kerültek a szegedi törvényszék Vöd-tanácsa elé. Farkas Mihályi elismerte, hogy Igaz Mihálynak mondotta az inkriminált kifejezéseket. A többi legény tagadta a bűnösségét. A kihallgatott csendőrök azt vallották, hogy mind a négv legény használta a kifejezéseket. A bíróság Farkas Mihályt ítélte el 30 pengő pénzbüntetésre. nm mihüly Aradl-acca. i kötélgyárosnál SZEGED Telefon \t'%7 Mindennemű kStélAru, zsineg, zsák, ponyvn, Iótnkaró, ha 1 Asz és lenni* háló, gyermek hálók, tornaszerei! gyári áron kaphatók. 30 könyvet cserélhet havi egy pengőért a DÉLMAGYARORSZÁG kölc sönkönyvlórában