Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-19 / 15. szám

1.19 Borszalmas családiriás A beteg anya megölte j&árom gyermekét, majd öngyilkosságot követett el (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szer­dán éjszaka a Mária Valéria-telepen borzal­mas kegyetlenséggel elkövetett családirtás tör­tént, amelynek négy halálos áldozata van: egy szerencsétlen anya és három gyermeke. A baraktelep 46. számú házában lakott Bá­lint Mihály szénhordó, akinek a felesége rég­óta súlyos betegségben szenvedett. A betegsé­ge miatt ingerlékeny asszony otthon állan­dóan veszekedett. Kedden felkereste kezelőor­vosát és a rendelőben is nagy patáliát csa­pott, majd beverte a várószoba ablakait. Ha­zatérve, kijelentette férjének, hogy egyszer ki fogja irtani a családját. A férje nem tulajdo­nított jelentőséget a fenyegetésnek. Ma éjszaka azonban, amikor a munkából hazatért, zárva találta a lakás ajtaját. A szom­szédok segítségével feltörte az ajtót és behatolt a lakásba. A konyhában felesége és 12 éves Mária nevű leánya, a szobában a két 8 éves ikerfia: János és Mihály feküdtek holtan. A kiszállott rendőri bizottság megállapítot­ta, hogy az anya álmukban végzett gyerme­keivel. Lefektette őket, azután, mikor mélyen aludtak, baltával szétroncsolta a fejüket. Az asszony ezután egy éles késsel oly erővel vág­ta el a torkát, hogy a szó-szoros értelmében véve lemetszette a fejét a törzséről. 12 ezer pengős per az egységes párt szegedi lapja ellen Érdekes tanúvallomások a szerdal tárgyaláson (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­moltunk már arról a perről, melyet Szekeres Lajos, a „Szegedi Napló" volt igazgatósági tagja és gépmestere indított kártérítés címén a „Hírlapkiadó és Nyomdavállalat rt." igaz­gatósági tagjai ellen. Szekeres Lajos, aki rész­vényese volt a vállalatnak, arra kérte a bíró­ságot, hogy az alpereseket egyetemlegesen kötelezze 12.000 pengő kárösszeg megfizetésé­re. Előadása szerint kára ugy keletkezett, hogy 12 ezer pengőt érő részvényeit nem en­gedték eladni és mikor már ez módjában ál­lott volna, addigra a részvények elértéktele­nedtek. Keresetlevelében azzal is vádolta töb­bek között a vállalatot, hogy hamis mérlegek készültek, gondatlan üzletvezetés folyt és így következett be a részvények elértéktelene­dése. A kereset ügyében dr. László Adolf már tóbb tárgyalást tartott. Szerdán ebben az ügy­ben ismét tárgyalást tűzött kí a törvényszék. Több tanút hallgattak ki, elsőnek dr. Schwartz Jenő ügyvédet, aki Szekeres jogtanácsosa volt, majd Opre Jánost, volt fakereskedőt Opre azt vallotta, hogy egy alkalommal meg akar­ta szerezni a vallalát részvénytöbbségét és ezért Sajgó Józseffel tárgyalásokat kezdetL Sajgó azonban kijelentette később, hogy a részvényeit nem adhatja el, mire Szekeressel lépett érintkezésbe és a Szekeres tulajdonát kepező 5300 darab részvényért darabonkint 2 pengőt kinált. Meg is egyeztek, át is vette Szekerestől a Szeged-Csongrádi Takarék le­tétjegyet, a takarék azonban a részvényeket nem adta ki arra való tekintettel, hogy Sze­keres részvényei többek hozzájárulása nélkül nem adhatók ki. Elmondotta még, hogy a vál­lalat, tudomása szerint. 16 ezer pengő hátra­lékkal tartozott az OTI-nak. Kihallgatták ezután Drucker Jenőt, a Sze­ged-Csongrádi Takarék tisztviselőjét, aki azt vallotta, nogy Szekeres nevén 5837 darab részvény fekszik az intézetnél. A letétre ez a záradék van rávezetve: „Kizárólag dr. Aigner Károly főispán rendelkezik." A letét elhelye­zésekör értesítette erről a záradékról Aigner akkori főispánt, aki azt tudomásul vette. 1933 január 7-én, tehát néhány nappal ezelőtt dr. Aigner Károly levelet intézett a pénzintézet­hez és levelében kijelentette, hogy a letétbe he­lyezett részvények fölötti rendelkezési jogot tovább nem hajlandó gyakorolni és kérte, hogy a takarék a részvényeket bocsássa az il­letékesek rendelkezésére. Dr. László táblabíró ezután ismertette Sze­keres Lajosnak ugyancsak ebben az ügyben, ¡.«meretlen tettesk ellen csalás, okirathamisi­tás, sikkasztás címén tett feljelentését Szeke­res kérte a vállalat könyveinek, a jegyző­könyveknek. a mérlegeknek lefoglalását. Egy másik kérvényében azt adta elő, hogy őt fon­dorlattal tévedésbe ejtették, mert a hamis mérlegekkel aktivnak tüntették fel a vállala­tot akkor, amikor tulajdonkénen évekkel előbb elvesztette alaptőkéjét: a vállalat pedig tulaj­d önképen Sajgó József tulajdona volt. A rend­őrség nyomozott is ez ügyben, ennek során ki­hallgatta a panaszos génmestert, aki előadta, hogy a részvénvek politikai vásárlására szer­ződést kötött. Most is elmondotta, hogy ebben a szerződésben benne volt az, hogy a részvé­nyeit csak ugy adhatja el, ha az eladásra engedélyt kap. Tény az is — vallotta —, hogy a vállalatnak volt olyan váltója a Csongrádinál, melyen ő is szere­pelt. A részvényeket azért akarta eladni, mert a vállalat vezetéséből veszélyeztetettnek látta tőkéjét. A feljelentés ügyében a főügyészség végül is megszüntette az eljárást, erre követ­kezett azután a jelenlegi kártérítési pör. Dr. Csikós Nagy József ezután elmondotta, hogy az egész ügyet Szekeres viselkedése rob­bantotta ki. Szekeres, amikor igazgatósági tag lett, ki akarta dobatni az egész igazgatósá­got és aggressziven viselkedett. Hónapokon keresztül 640 pengős fizetést vett fel és erre csak később jött rá az igazgatóság. — Én nem bánom — vágott közbe a biró —, ha az ügyvéd ur ezt elmondja, de figyel­meztetem. hogy szegénységi bizonyítványt állit ki. Hát micsoda Wirschaft mehetett ott, ahol előkelő jogászokból álló igazgatóság mel­lett megtörténhetett az, hogy a gépmester any­nvi fizetést vegyen fel, amennyit jónak lát? — Kérem, ők ketten Sajgóval manipuláltak, mi nem folvtunk bele a dolgokba, — vála­szolta dr. Csikós. — Akkor nem szabad vállalni igazgatósági tagságot. Hátha idegen embernek is lett volna ott részvénye, az mit szólt volna ehez a gaz­dálkodáshoz? — Ez igaz biró ur — válaszolta dr. Csikós Nagy József. — Ha őrök nem folytak bele a dolgokba, akkor tulajdonképen miért csinálták az egé­szet? — kérdezte tovább a biró. — Szivesséeből, csupán szívességből, — válaszolta dr. Csikós. Én nem kaptam egy fil­lért sem. Szekeres Lajos ekkor közbeszólt. Hogy dr. Csikós Nagv József részére a vállalat egy 4000 pengős váltót számitolt le. — Ez a váltó még most sincs elintézve, — mondotta dr. Csikós —, ez a váltó még ma is lóg. A bíróság ezután ujabb tanuk meghallgatá­sát rendelte el és a tárgyalás folytatását feb­ruár 6-ára halasztotta. Ekkor kihallgatják Valihora Istvánt, aki a vállalatnál a házivizs­gálatot levezette. Farkasok Bukarest, január 18. Bertalan Aron hosszú ­falusi lakos gyalog indult Brassóba. Útközben három farkas megtámadta. Bertalan botjával és bicská jával megölt két farkast, a harmadik elmenekült. Harc közben Bertalant annyira összemarták a farkasok, hogy kórházba kellett szállítani. Constanza mellett a hóviharban eltűnt egy juhnyáj. Vajna Mihály földbirtokos lóháton ment megkeresni a nyájat, egy 25 farkasból álló falka megtámadta. Vajna három farkast lelőtt, a negyediket, amely a ló nyakára ug­rott, agyonütötte. Egy másik farkas a lábába harapott. Szerencséjére a véletlenül arra járó erdőőr a lövöldözésekre odasietett. Vajnát sú­lyos sebesülésekkel kórházba vitték. a „Szivárvány" Rióban Rió de Janeiro, január 18. A „Szivárvány" francia óriásrepülőgép, amely tegnap érkezett meg az Atlanti Óceán átrepülése után a brazí­liai Port Natalba, ma folytatta útját Rio de Janeiróba, ahonnan még tovább akart repülni Buenos Ayres felé. A zuhogó esőre és a rossz időjárásra való tekintettel, a „Szivárvány" egyelőre nem indult tovább Rio de Janeíróból. fi 6 éves kislány és a 8 éves fit! iiaSálos szerencsétlensége (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Szer­dán este a Telep-ucca 45. számú házban lakó Kiss János lakásában tűz ütött ki. Kiss János és felesége nem tartózkodott odahaza, a la­kásban csak a 6 éves kisleány és 8 éves fiu volt. A sürü füst mind a két gyermeket meg­ölte; mire a mentők kivonultak, már nem le-< hetett rajtuk segíteni. A tüz ugy keletkezett, hogy a gyermekek parazsakkal jászadoztak és egy parázstól meggyulladt a fiu ruhája. Meztelenre vetkőzött a buda­pesti városházán egy ember, aki ruhasegélyért jelentkezett Budapest, január 18. Hangos jelenetet ren-< r^zett ma délelőtt a központi városházán egy elmondotta, hogy zsef a neve, betonmunkás, már hosszabb ideje munkanélkül van. — Teljesen lerongyolódtam, — mondta — arra kérem a fővárost, hogy adjon nekem ru^ hasegélyt Ma délelőtt Tamáska ismét jelentkezett ad városházán. A tanácsjegyző közölte vele, hogy a főváros kiutalt számára ruhasegélyt, de né­hány napra be kell menni egy menhelyre, hogy. ott pár napig dolgozzék és azután ennek fejéi-' ben megkapja a ruhasegélyt. — Nem azért jöttem a városhoz — mondott ta ekkor Tamáska —, hogy dolgoztassanak. Én nem vagyok rabszolgai Nekem adjanak: ruhasegélyt! Azután kiment a szobából. Pár perc múlva kiáltozás hallatszott a városháza folyosójáróL Többen kirohantak az irodákból s meglepet-i ten látták, hogy Ruffy tanácsjegyző szobája előtt egy tel jesen meztélen ember álL Azonnal rendőrt hívtak, mert azt hitték, hogy idegba­jos ember az illető. Tamáskát a mentők is idegbajosnak vélték és ezért bevitték a főkapi­tányságra. A rendőrorvos megvizsgálta és megállapította, hogy Tamáska épelméjű, de az orvosok szerint részeg állapotban van. — Szenes Adolf, a gyakorló polgári iskola nyu­galomba vomnlt igazgatójának ünneplése. Benső­séges ünnepség keretében búcsúztatta el szerdán a gyakorló polgári iskola tanártestülete nynga­lomba vonuló, érdemekben gazdag igazgatóját, a polgári iskolai tanárság egyik legjelesebb egyé­niségét, Szenes Adolfot. Az ünnepélyen a tanügyi világ sok képviselőjén kívül, nagyszáma közönség jelent meg Dr. Huszti József egyetemi tanár, a ta­nárképző főiskola igazgató-tanácsának nevében dr. Littke Aurél főiskolai igazgató a főiskola ta­nártestülete, Kolthay Alajos polgári iskolai fő­igazgató a polgári iskolák tanárainak nevében búcsúzott az ünnepelttől. Klucsik István állami polgári iskolai igazgató az Országos Tanáregye­sület elismerését, dr. Mészöly Gedeon egyetemi tanár a tanítványok szüleinek meleg szeretetét tolmácsolta. Az intézet nevében Kratofil Dezső he­lyettes igazgató köszöntötte az ünnepeltet, jelle­mezve Szenes Adolfot, mint a polgári iskolai ügyeknek négy évtizeden át bátor harcosát, mint a polgári iskolai módszertani irodalom megto­remtőjét Kiemelte a szegedi mintapolgári iskola lijjászervezése körül kifejlődött nagy érdemeit, majd méltatta, mint ideális kartársat és az ifjúság barátját, támogatóját. Átadta neki a tanári testü­let szeretetének szimbólumát: egy ezüst babérko­szorút. A tanárképző főiskola hallgatói nevében Sátrán Györgyike és Szokol György, a gyakorló polgári iskolai tanulók nevében Hévizi Ilona és Széli László búcsúztak az ünnepelttől. Este a Kassban tartott banketten ünnepelték Szenes Adol­fot

Next

/
Thumbnails
Contents