Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-19 / 15. szám

1.19 Borszalmas családiriás A beteg anya megölte j&árom gyermekét, majd öngyilkosságot követett el (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szerdán éjszaka a Mária Valéria-telepen borzalmas kegyetlenséggel elkövetett családirtás történt, amelynek négy halálos áldozata van: egy szerencsétlen anya és három gyermeke. A baraktelep 46. számú házában lakott Bálint Mihály szénhordó, akinek a felesége régóta súlyos betegségben szenvedett. A betegsége miatt ingerlékeny asszony otthon állandóan veszekedett. Kedden felkereste kezelőorvosát és a rendelőben is nagy patáliát csapott, majd beverte a várószoba ablakait. Hazatérve, kijelentette férjének, hogy egyszer ki fogja irtani a családját. A férje nem tulajdonított jelentőséget a fenyegetésnek. Ma éjszaka azonban, amikor a munkából hazatért, zárva találta a lakás ajtaját. A szomszédok segítségével feltörte az ajtót és behatolt a lakásba. A konyhában felesége és 12 éves Mária nevű leánya, a szobában a két 8 éves ikerfia: János és Mihály feküdtek holtan. A kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy az anya álmukban végzett gyermekeivel. Lefektette őket, azután, mikor mélyen aludtak, baltával szétroncsolta a fejüket. Az asszony ezután egy éles késsel oly erővel vágta el a torkát, hogy a szó-szoros értelmében véve lemetszette a fejét a törzséről. 12 ezer pengős per az egységes párt szegedi lapja ellen Érdekes tanúvallomások a szerdal tárgyaláson (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámoltunk már arról a perről, melyet Szekeres Lajos, a „Szegedi Napló" volt igazgatósági tagja és gépmestere indított kártérítés címén a „Hírlapkiadó és Nyomdavállalat rt." igazgatósági tagjai ellen. Szekeres Lajos, aki részvényese volt a vállalatnak, arra kérte a bíróságot, hogy az alpereseket egyetemlegesen kötelezze 12.000 pengő kárösszeg megfizetésére. Előadása szerint kára ugy keletkezett, hogy 12 ezer pengőt érő részvényeit nem engedték eladni és mikor már ez módjában állott volna, addigra a részvények elértéktelenedtek. Keresetlevelében azzal is vádolta többek között a vállalatot, hogy hamis mérlegek készültek, gondatlan üzletvezetés folyt és így következett be a részvények elértéktelenedése. A kereset ügyében dr. László Adolf már tóbb tárgyalást tartott. Szerdán ebben az ügyben ismét tárgyalást tűzött kí a törvényszék. Több tanút hallgattak ki, elsőnek dr. Schwartz Jenő ügyvédet, aki Szekeres jogtanácsosa volt, majd Opre Jánost, volt fakereskedőt Opre azt vallotta, hogy egy alkalommal meg akarta szerezni a vallalát részvénytöbbségét és ezért Sajgó Józseffel tárgyalásokat kezdetL Sajgó azonban kijelentette később, hogy a részvényeit nem adhatja el, mire Szekeressel lépett érintkezésbe és a Szekeres tulajdonát kepező 5300 darab részvényért darabonkint 2 pengőt kinált. Meg is egyeztek, át is vette Szekerestől a Szeged-Csongrádi Takarék letétjegyet, a takarék azonban a részvényeket nem adta ki arra való tekintettel, hogy Szekeres részvényei többek hozzájárulása nélkül nem adhatók ki. Elmondotta még, hogy a vállalat, tudomása szerint. 16 ezer pengő hátralékkal tartozott az OTI-nak. Kihallgatták ezután Drucker Jenőt, a Szeged-Csongrádi Takarék tisztviselőjét, aki azt vallotta, nogy Szekeres nevén 5837 darab részvény fekszik az intézetnél. A letétre ez a záradék van rávezetve: „Kizárólag dr. Aigner Károly főispán rendelkezik." A letét elhelyezésekör értesítette erről a záradékról Aigner akkori főispánt, aki azt tudomásul vette. 1933 január 7-én, tehát néhány nappal ezelőtt dr. Aigner Károly levelet intézett a pénzintézethez és levelében kijelentette, hogy a letétbe helyezett részvények fölötti rendelkezési jogot tovább nem hajlandó gyakorolni és kérte, hogy a takarék a részvényeket bocsássa az illetékesek rendelkezésére. Dr. László táblabíró ezután ismertette Szekeres Lajosnak ugyancsak ebben az ügyben, ¡.«meretlen tettesk ellen csalás, okirathamisitás, sikkasztás címén tett feljelentését Szekeres kérte a vállalat könyveinek, a jegyzőkönyveknek. a mérlegeknek lefoglalását. Egy másik kérvényében azt adta elő, hogy őt fondorlattal tévedésbe ejtették, mert a hamis mérlegekkel aktivnak tüntették fel a vállalatot akkor, amikor tulajdonkénen évekkel előbb elvesztette alaptőkéjét: a vállalat pedig tulajd önképen Sajgó József tulajdona volt. A rendőrség nyomozott is ez ügyben, ennek során kihallgatta a panaszos génmestert, aki előadta, hogy a részvénvek politikai vásárlására szerződést kötött. Most is elmondotta, hogy ebben a szerződésben benne volt az, hogy a részvényeit csak ugy adhatja el, ha az eladásra engedélyt kap. Tény az is — vallotta —, hogy a vállalatnak volt olyan váltója a Csongrádinál, melyen ő is szerepelt. A részvényeket azért akarta eladni, mert a vállalat vezetéséből veszélyeztetettnek látta tőkéjét. A feljelentés ügyében a főügyészség végül is megszüntette az eljárást, erre következett azután a jelenlegi kártérítési pör. Dr. Csikós Nagy József ezután elmondotta, hogy az egész ügyet Szekeres viselkedése robbantotta ki. Szekeres, amikor igazgatósági tag lett, ki akarta dobatni az egész igazgatóságot és aggressziven viselkedett. Hónapokon keresztül 640 pengős fizetést vett fel és erre csak később jött rá az igazgatóság. — Én nem bánom — vágott közbe a biró —, ha az ügyvéd ur ezt elmondja, de figyelmeztetem. hogy szegénységi bizonyítványt állit ki. Hát micsoda Wirschaft mehetett ott, ahol előkelő jogászokból álló igazgatóság mellett megtörténhetett az, hogy a gépmester anynvi fizetést vegyen fel, amennyit jónak lát? — Kérem, ők ketten Sajgóval manipuláltak, mi nem folvtunk bele a dolgokba, — válaszolta dr. Csikós. — Akkor nem szabad vállalni igazgatósági tagságot. Hátha idegen embernek is lett volna ott részvénye, az mit szólt volna ehez a gazdálkodáshoz? — Ez igaz biró ur — válaszolta dr. Csikós Nagy József. — Ha őrök nem folytak bele a dolgokba, akkor tulajdonképen miért csinálták az egészet? — kérdezte tovább a biró. — Szivesséeből, csupán szívességből, — válaszolta dr. Csikós. Én nem kaptam egy fillért sem. Szekeres Lajos ekkor közbeszólt. Hogy dr. Csikós Nagv József részére a vállalat egy 4000 pengős váltót számitolt le. — Ez a váltó még most sincs elintézve, — mondotta dr. Csikós —, ez a váltó még ma is lóg. A bíróság ezután ujabb tanuk meghallgatását rendelte el és a tárgyalás folytatását február 6-ára halasztotta. Ekkor kihallgatják Valihora Istvánt, aki a vállalatnál a házivizsgálatot levezette. Farkasok Bukarest, január 18. Bertalan Aron hosszú falusi lakos gyalog indult Brassóba. Útközben három farkas megtámadta. Bertalan botjával és bicská jával megölt két farkast, a harmadik elmenekült. Harc közben Bertalant annyira összemarták a farkasok, hogy kórházba kellett szállítani. Constanza mellett a hóviharban eltűnt egy juhnyáj. Vajna Mihály földbirtokos lóháton ment megkeresni a nyájat, egy 25 farkasból álló falka megtámadta. Vajna három farkast lelőtt, a negyediket, amely a ló nyakára ugrott, agyonütötte. Egy másik farkas a lábába harapott. Szerencséjére a véletlenül arra járó erdőőr a lövöldözésekre odasietett. Vajnát súlyos sebesülésekkel kórházba vitték. a „Szivárvány" Rióban Rió de Janeiro, január 18. A „Szivárvány" francia óriásrepülőgép, amely tegnap érkezett meg az Atlanti Óceán átrepülése után a brazíliai Port Natalba, ma folytatta útját Rio de Janeiróba, ahonnan még tovább akart repülni Buenos Ayres felé. A zuhogó esőre és a rossz időjárásra való tekintettel, a „Szivárvány" egyelőre nem indult tovább Rio de Janeíróból. fi 6 éves kislány és a 8 éves fit! iiaSálos szerencsétlensége (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Szerdán este a Telep-ucca 45. számú házban lakó Kiss János lakásában tűz ütött ki. Kiss János és felesége nem tartózkodott odahaza, a lakásban csak a 6 éves kisleány és 8 éves fiu volt. A sürü füst mind a két gyermeket megölte; mire a mentők kivonultak, már nem le-< hetett rajtuk segíteni. A tüz ugy keletkezett, hogy a gyermekek parazsakkal jászadoztak és egy parázstól meggyulladt a fiu ruhája. Meztelenre vetkőzött a budapesti városházán egy ember, aki ruhasegélyért jelentkezett Budapest, január 18. Hangos jelenetet ren-< r^zett ma délelőtt a központi városházán egy elmondotta, hogy zsef a neve, betonmunkás, már hosszabb ideje munkanélkül van. — Teljesen lerongyolódtam, — mondta — arra kérem a fővárost, hogy adjon nekem ru^ hasegélyt Ma délelőtt Tamáska ismét jelentkezett ad városházán. A tanácsjegyző közölte vele, hogy a főváros kiutalt számára ruhasegélyt, de néhány napra be kell menni egy menhelyre, hogy. ott pár napig dolgozzék és azután ennek fejéi-' ben megkapja a ruhasegélyt. — Nem azért jöttem a városhoz — mondott ta ekkor Tamáska —, hogy dolgoztassanak. Én nem vagyok rabszolgai Nekem adjanak: ruhasegélyt! Azután kiment a szobából. Pár perc múlva kiáltozás hallatszott a városháza folyosójáróL Többen kirohantak az irodákból s meglepet-i ten látták, hogy Ruffy tanácsjegyző szobája előtt egy tel jesen meztélen ember álL Azonnal rendőrt hívtak, mert azt hitték, hogy idegbajos ember az illető. Tamáskát a mentők is idegbajosnak vélték és ezért bevitték a főkapitányságra. A rendőrorvos megvizsgálta és megállapította, hogy Tamáska épelméjű, de az orvosok szerint részeg állapotban van. — Szenes Adolf, a gyakorló polgári iskola nyugalomba vomnlt igazgatójának ünneplése. Bensőséges ünnepség keretében búcsúztatta el szerdán a gyakorló polgári iskola tanártestülete nyngalomba vonuló, érdemekben gazdag igazgatóját, a polgári iskolai tanárság egyik legjelesebb egyéniségét, Szenes Adolfot. Az ünnepélyen a tanügyi világ sok képviselőjén kívül, nagyszáma közönség jelent meg Dr. Huszti József egyetemi tanár, a tanárképző főiskola igazgató-tanácsának nevében dr. Littke Aurél főiskolai igazgató a főiskola tanártestülete, Kolthay Alajos polgári iskolai főigazgató a polgári iskolák tanárainak nevében búcsúzott az ünnepelttől. Klucsik István állami polgári iskolai igazgató az Országos Tanáregyesület elismerését, dr. Mészöly Gedeon egyetemi tanár a tanítványok szüleinek meleg szeretetét tolmácsolta. Az intézet nevében Kratofil Dezső helyettes igazgató köszöntötte az ünnepeltet, jellemezve Szenes Adolfot, mint a polgári iskolai ügyeknek négy évtizeden át bátor harcosát, mint a polgári iskolai módszertani irodalom megtoremtőjét Kiemelte a szegedi mintapolgári iskola lijjászervezése körül kifejlődött nagy érdemeit, majd méltatta, mint ideális kartársat és az ifjúság barátját, támogatóját. Átadta neki a tanári testület szeretetének szimbólumát: egy ezüst babérkoszorút. A tanárképző főiskola hallgatói nevében Sátrán Györgyike és Szokol György, a gyakorló polgári iskolai tanulók nevében Hévizi Ilona és Széli László búcsúztak az ünnepelttől. Este a Kassban tartott banketten ünnepelték Szenes Adolfot