Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-18 / 14. szám

PELM AGYflKORSZAG |yilBiM»JMWlU,JllJWi•III IUI JHHIIIHI1 II 1 • •» HU SZEOEO. ScerkeszUMg: Somogyi ucca 22.1. em. Teleton: 23-33. - KladOhlratal, k«lc*Onk«nyviAr M (egytrodn Arndt nooa S. Telefon : 13-oe. — Nyomda s Lllw Upól acco 1«. Telefon r 20.14. TAvlrnt! é» lerélclm t DélinnqynrnnzAg Szeged Vásárcsarnok és piac A kothurnusos vezércikkek ideje elmúlt, nincs alkalom arra, hogy megszólaltassuk a pathosz orgonáját s a szavak zengő harangját meg. kongassuk, — a mindennapi élet egyszerű eseményeivel, szürke problémáival kell foglalkoznunk, mert ezek az egyszerű események és szürke problémák a csillagokig nőnek fel s szélesebbekké válnak az Óceánoknál, ha megoldhatatlanokká válnak. Eddig az volt a feladat, hogy az életet hogyan lehet szebbé, jobbá, tartalmasabbá, színvonalasabbá, élni érdemessé tenni, — ma az a kötelesség, hogy élni lehessen. S ez a kötelesség a mindennapok problémáiban is nagy átrendezést hajt végre. A kenyér, a tej, a piac, az OTI husz fillérje, a népkonyha merítő kanala, a tanyai bérlő gyümölcsfa-csemetéje igv lesz ügyből kérdés, kérdésből gond, gondból probléma s problémából — vezércikk. A közérdeklődés most a szegedi piac problémája felé fordul s egyre több ülés, ankét, értekezlet foglalkozik a piac kérdésével. Természetesen örülni kell annak, amikor az érdeklődés közhasznú kérdés felé fordul s méginkább őrülni kell annak, amikor az érdeklődés olyan intenzív, hogy a felvetett kérdésnek nemcsak érdekességével, hanem megoldási módjával is foglalkozik. A szegedi vásárcsarnoknak s a szegedi piacnak kérdése igy lett téma s igy lett figyelemre méltó felszólalások és véleménynyilvánítások tárgya. Az eddigi vélemények egy részleteredmény e 1 már egyetértenek s ez az, hogy Szegednek most nincs vásárcsarnokra szüksége. Nem szögez, zük le magunkat most sem e nézet, sem az ellenkező felfogás mellé a kérdést vitathatónak tartjuk, de az az érzésünk megvan, hogy sokkal könnyebben tudnánk elfogla'ni végleges álláspontot a vásárcsarnok mellett, mint a vásárcsarnok ellen. Túlságosan a mai időkhöz szabottak a vásárcsarnok elleni kifogások, már pedig ezt a kérdést legalább is olyan kornak távlatába kell belehelyezni, amilyen élettartamúnak az építendő vásárcsarnokot elgondoljuk. A helyes ítélet kialakulását zavarja természetesen az is, hogy a felszólalók legalább annyit foglalkoztak a vásárcsarnokot sürgetők helytelen érveivel, mint a vásárcsarno. kot sürgető helyes érvekkel. A vásárcsarnok nem tehet arról, hogy egyesek helytelen indokokkal követelik felépítését. Azért, mert vannak, akik a vásárcsarnokot a Püspökbazár telkére akarják építeni, a kalkulációkban még nem szabad az épület lebontásával elmaradó bérjövedelmeket szerepeltetni. Azért, mert olyan érv is hangzott el, hogy a Püsnök.telekre azért kell építeni a vásárcsarnokot, mert a villamos.vasutnak ott van a kitérője, még nem szabad azt gondolni, hogy a vásárcsarnokot sürgető többi érv és éppen ennyire átfontolt és körültekintő. Hanem, ami a piac rendezését s a helypénzek kérdését illeti, ott már könnyen tudunk egyetérteni mindenkivel, aki sürgős intézkedést és gyökeres reformokat követel. A minap láttunk egy térképet a százesztendővel ezelőtti városról s azt láttuk, hogy száz évvel ezelőtt a városban szerteágazva uccákon, teieken keresztül folydogált a viz. Ha ma megrajzolnák a város hetipiacos térképét, azt látnák, hogy a piac a város egész területén végighúzódva épugy alkot az uccákon és tereken folyókat és tavakat, mint száz esztendővel ezelőtt a Tisza Szerda, 1933 Január 18 Ara <6 fillér IX. évfolyam, 14. sz. vize. Hetipiacos napokon a Rudolf-tértől a nagykörúton végig a Mars-tér külső oldaláig húzódik el a piac s a nagyobb baj még a szervezetlenség: az egész város területén elburjánzó piacnak egyik szélén pontosan ugyanazt árulják, mint a másik végében. Mindenütt mindent lehet kapni, — amiből az következik, hogy az eladó nem tudja: hol árusítson s a vevő nem tudja, hol vegyen. Nem alakul ki egységes ár, ami egyformán kára fogyasztónak és termelőnek s ami a nagybani bevásárlást súlyosan akadályozza, holott a mai viszonyok között gyorsabb és hatályosabb segítséget a város nem adhat a termelőinek, mintha a termeivények értékesítését megkönnyíti. A szegedi piac problémáit egy cikk keretében kimerítve tárgyalni nem lehet. Mi most különösen a helypénzek ügyére szeretnénk ráterelni a figyelmet. A szegedi piac helypénze kezd már elviselhetetlen magassá válni. Jól tudjuk, hogy a helvpénzt nem lehet olyan rnELÖ FIZETÉS: Havonta helyben 3.20 'vidéken «* Budapesten 3-00, KUlfHldHn •V-40 pengd — Bqye* llAm Ara hétkBanap 1«, vatAr« «• Ünnepnap 24 flU- Hirdetések felvétele tarifa »rerlnl. Meg|e~ Irnl'f h«tM "rlvMelívrl nnnnnfa reggé galmasan megszabni, hogy az az áru árához simuljon, de a mai viszonyok kőzött mégsem tarthatóak fent azok a helypénzek, amelyeknek magasságát a mai árak kétszerese és háromszorosa idején állapították meg. Az ősz folyamán a liba s a pulyka három évvel ezelőtti árának csak egy harmadát érte el, de aki libát, vagy pulykát árult, az ugyanannyi helypénzt fizetett, mint három évvel ezelőtt. Sem a termelő, sem a fogyasztó nem birja el az évekkel ezelőtti árakhoz szabott helypénzt s ma már a város a helypénzzel nemcsak köztérhasználati dijhoz jut, hanem az eladó bevételeinek egy részéhez ts. Még a fogyasztónak sem érdeke a piac abnormis olcsósága, de az mindenkinek érdeke, hogy ha már abnormálisan alacsony árat ér el a termelő, akkor legalább az övé legyen az, amit az árujáért kap. A város egyetemes érdeke követeli a piackérdés gyökeres, teljes és azonnali megoldását. Cf)eron szanálási javaslata a Icamara elölt , Sürgős intézkedésekre van szűkség, de a katonai kiadásokat nem szalbad csökkenteni" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisnól jelentik: A kormány mai a kamarában beterjesztette a szanálási javaslatot és kérte a vitára a sürgősség kimondását. Cheron pénzügyminiszter a javaslat indokolásában megállapítja, hogy a költségvetés lefaragása 638 millió frank megtakarítást jelent. A pénzügyi program legsürgősebb teendői: a pénzügyi rendszer uj alapokra való fektetése, a közigazgatás teljes átszervezése, az egész állami élet megreformálása. — Igen komoly időket élünk — mondja Cheron indokolása —, a helyzet olyan, hogy sürgős segítségre van szükség. A takarékossági rendszabályokat azonban nem lehet a honvédelmi tárcára hárítani, mert Franciaország nem csökkentheti a honvédelmi kiadásokat. A Vaida-kormány leszállította a közalkalmazottak fizetését (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Az uj Vajda-kormány első intézkedése a közalkalmazottak fizetésének csökkentése volt A minisztertanács kimondotta, hogy a bírák és a katonatisztek kivételével valamennyi közalkalmazott fizetését rednkál* ják. A fővárosban 10, a nagyobb vidéki váro-i sokban 12 és fél. máshol 15 százalék a csök-> kentés aránya és a redukció visszaható erével, január 1-tőí lép életbe. Japán kilép a Képszövetségből Ujabb fapán támadás — Bombavető repülőgépek elpusztították Kallu városát ^Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Tokióból jelentik: A japán csapatok ma njabb akcióba kezdtek. Bombavető repülőgépek jelentek meg a jehali tartományban levő Kailu városa felett, egy óráig bombázták, ugy, hogy a város maidnem teljesen elpusztult. A japán hadvezetőség azzal indokolja a támadást, hogy a kínai főparancsnokság legutóbb nagyobb csapatösszevonásokat hajtott végre. London, január 17. A British United Press pekingi levelezője szerint a kínaiak nagy csapatösszevonásokat folytatnak a tiencsin-san. hajkvani vasúti vonal száz mérföldes szakaszán. A japánok is jelentékeny haderőt vonnnk össze a Nagy Fal tulső oldalán ugyanazon vasúti vonal sujtung-csincsaui szakaszán. Kínai katonai körök attól tartanak, hogy a japánok nyugat felé nyomulnak majd előre, hogy a kínai csapatokat a Luan-folyó tjencsini oldala felé szorítsák. Japán repülők bombákat dobtak a Mandzsúria és Jehol közti határon. Páris, január 17. A párisi lapok behatóan foglalkoznak a 19-es bizottság genfi ülésével és általában örömmel üdvözlik, hogy a Nép. szövetség végre erélyesebb magatartást tana. sit Japánnal szemben. A »Matin« genfi tudósítója számit Japán, nak a Népszövetségből való kilépésére, ha a 19-es bizottság olyan határozati javaslatot nyújt be, amely nem veszi tekintetbe Japán kiköitéseit. A kilépés megokolását Tokióban állító» lag már ki is dolgozták. Ez a megokolás kővetkező két pontban foglalható össze: 1. Japán számára nem bir különösebb fontossággal a nemzetek olyan szövetségéhez valá hozzátartozás, amelyet két legközelebbi szont szédja, Oroszország ós Amerika nem ismer el. 2. A Népszövetség nem teljesítette fel ad a-