Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-10 / 281. szám

DELMAQYAKORSZÄG S2E ED. S(erkMilA*«g: Somogji Dcea I i2.Lem. Telefon: >3>53.^Klad<U>li«lal. / «(UMOnknnyirlAr «• tegylmda • Aradi I UCCA S. Telefon : 1 "»-OO. - Nyomda T LHw Ltprtl ncc-a tV. Telefon > 2«>-"»•* Tárlrnfl M levAidm • IMImnnyarontdo *»eqed Nem hisszük ... Rezignált polgármesteri nyilatkozat ellenére sem hisszük, hogy a szeged« törvényszéket ketté választják s hogy az egyik részt — monditik, a jelentékenyen kisebbet — áthelyezik SzenI tesre. Megmondjuk, hogy miért? 1 Mit alkotott Szegeden gróf Klebelsberg Kuno? Ide telepitette a kolozsvári egyetemet és épitett az orvosi fakultás részére öt klinikát. A központi egyetemet az Ítélőtábla a bölcsészeti és természettudományi fakultást a leszámoló hivatal épületében helyezte el. A Templom tér az 6 nagyszerű zseniálitásának ritka sokoldalúságát őrzi meg az utókor részére. De azon tul, amit az állam pénzéből el akart ét tudott költeni, hogy ezt a remek teret kiképez« — mert ő képeztette ki — egy fillért sem áldozott. Megálmodta ragyogó fantáziával, amit emani akart a kőből. Termelt eszméket és gondolatokat, voltak ötletei s megvalósításukért fáradhatatlanul agitált. Klebelsberg Kuno élete re én ?k egy részébe került tehát, hogy áll a mai Templom tér. Felületes megítélés szerint alacsony, szerintünk pénzértékben kf nem fejezhetően drága ér az állam részére is. Szabad* megbántani ennek a ragyogó ha, ?yományu kulturpolítíkusnak mindig emrlke' dett szellemben folytatott, kivételesen gazdag munkásságát azzal, hogy azt állítjuk, vagy elhlsszük ha mások állítják, hogy nem alkotta volna meg szegedi alkotásait, ha véletlenül nem szegedi országgyűlési képviselő? Akkor, amikor arról döntöttek, hogy hol épüljön föl ujból a menekülésre kénysrertilt kolozsvári egyetem, szóba kerülhetett volna Szentes, vafy lehetett volna Szeged mellőzésével Hódmezővásárhely mellett dönteni? Lehet-e józan ész| szel megkockáztatni olyan állítást, hogy Szei kedvéért felfüggesztette Klebelsberg. nmit mindig mint taktikájának gerincét hirdetett s amit Budapesttel szemben is érvényesíteni akart, hogy azok a városok, amelyekben állami Intézményeket létesítenek, a tőlük telhető legnagyobb összeggel járuljanak hozzá a költségekhez? Adhatott Szeged többet, mint amennyit adott? Nem ment el az áldozatkészig legvégső határáig? Foglalko-ott Klcbelsferg Szeged lokális jelentőségű kérdéseivel is. Ez tagadhatatlan. Hiszen annyira szegedi lett, hogy tárt ajtókra és meleg szívre talál nála 8 ^gkísebb ember Is. ha szegedi volt. Meggyőződésünk szerint ezt is csak kezdetben tette képviselői kötelességérzetből. Később szeretetből és polqártársi hüségbő? foglalkozott a város minden s minden szegedi legkisebb ügyesbajos dolgával is. Mindig stílusos szegedi alkotásainak dus sorában még sincs egy se, amelyről okkal és joggal lehetne elmondani, ;°gy állami vagy országos érdekek rovarára 'étesitette nálunk. Józan megfontolással Sze| mellatt más város szóba sem jöhetett az egyetem odaítélésénél. S Szegednek való kedvezést jelentett e, hogy a sok száz gazdasígi iskolából kettőt, az ötezer népiskolából néhá">at itt épitett. Városi hozzájárulással valrt Mennyit. Végre egyszer tisztázni kell az országszerte 'terjedt téves fogalmakat s üdvös lenne, ha üatóság is szentelne ennek figyelmet és fáflűsájot. Semmi nem oko/! nekünk olyan nagy | mint az a tévhit, hogy Klebelsberg Kur j kuárólag S<e^ed érilci.é; en. kizárólag azért, "«rt szegtdi orszácrgyalési képviselő volt — Szombat, 1932 dec. 10 Ara 1« fillér VIII. évfolyam, 281. uammmmtmammmmmmmmmmtmmmt mindent Ide hozott, ami az ország többi vár rosában, Budapestet is beleértve, megmozdítható volt. Nekünk tehát fenékig tejfel s ha van város, amely átadhat valamit a többieknek, az a város Szeged. Mindenek előtt ezt a tévhitet kell eloszlatni. Bizalmunk továbbra is a józan észben. Nem hittük el, amikor azzal rémisztgettek bennünket, hogy a táblát elviszik Kecskemétre. Akkor az egyik kecskeméti képviselő ült az Igazságügyminiszteri székben. Nem hisszük, hogy elviszik Szentesre a szegedi törvényszék egy részét. Most a szentesi képviselő ül az igazságügyminiszterí székben. Az államgazdálkodás soha nem tapasztalt rettenetes nehézségei mellett melyik tárca vállalná el klELOFIZCT£|< Havonta helyben S.JO Vidéken «• Bndapeften MO, kUlfflldttn «•40 pengd - Boy nsAm Ara hélknmnao 1A, vanAr» «• Ünnepnap tili. Hlrdeté«ek felvétele «nrtfa aserlnl. Meolelenlv hétffl iHvélelével nannrlareflqel zárólag lokális érdekekből a legkisebb uj kiadást? Az igazságügyminiszter volt a Gömböskormánynak az a "tagja, aki Klebelsberg Kunot a fogadalmi templom előtt a hatalmas tér zsúfoltan szorongó ezer és ezer gyászolójának a jelenlétében búcsúztatta, ő volt az, aki a csapás és a gyász mérhetetlenségét a kormánynak azzal az üzenetével akarta enyhíteni, hogy nagy fiának elvesztéséért a minisztérium kárpótolni fogja Szegedet. Nem hisszük el, hogy ez a kormány folytatni a'tarja országos szempontból itt jól elhelyezett régi szegedi intézmények elhelyezésének és szétdarabolásának politikáját. Amerika nem enged Herrioí: Franciaország fizd, de 1933 tunlus 13-ig sürgős revíziói Követel terelnőkkei folytatott tanácskozásai után azt véleménye, hogy me$ kell fizetni az esedékes tartozást, de csak azzal a kikötéssel, hogy Franciaország Angliával együtt ünnepélyes nyilatkozatot tesz, amelyben a fennálló ad'ósságegyezménvek sürgős revízióját követeli, m^f pedig a legközelebbi esedékesség napjáig, If ris (Bndapesti tudósitónk telefonjelentése.) Pásból jelentik: Az amerikai kormány véglegesen visszauasította a francia kormány Kérését és nem hajlandó egyelőre sem a háborús tartozások revíziójára, sem a december 15-én esedékes részletek megfizetésének elhalasztására. A francia kormány egyesitett pénzügyi és külügyi bizottságában pénteken megkezdődött a nagy vita a legaktuálisabb kérdésről, fizessen-e Franciaország, vagy tagadja meg a fizetést. Herriot részletes jelentést tett a bizottságnak, vázolta az amerikai válasz jegyzék szövegét, majcí értésére adta a bizottsági tagoknak, hogy a maga részéről az angol miniszjunius 15-ig. A párisi lapok egyrésze Herriot állásfoglalása után frontot változtatott és megkísérli a miniszterelnök álláspontjának támogatását. Több lap már óvatos formában előkészíti a közvéleményt, hogy Franciaországnak december 15-én fizetnie kell, egyes lapok azt is megkísérlik, hogy meggyőzzék a közvéleményt a fizetés teljesítésének előnyeiről. MegUezdödött a bomlás a Hitler-pártban (Budapesti tudósítónk tclcfonfelentése.) Berlinből jelentik: A nemzeti szocialista pártban megindult a bomlási folyamat. A birodalmi szervező propagandaosztály vezére, Gregor Strasser után Gottfried Strasser, a párt gazdaságpolitikai osztályának vezetője is több hetes szabadságra ment. amiről éppenugy, mint Gregor Strasser, ő sem tér vissza a nemzeti szocialista pártba. A két Strasser szabadságolása — hir szerint — a párt gazdasági osztályának feloszlatásával függ össze. Hitler Adolfnak állítólag az a szándéka, hogy ezt az osztályt teljesen megszünteti és a fősúlyt a jövőben nem a gazdasági, hanem a politikai kérdésekre fekteti. A két Strasserrel együtt kilép a nemzeti szocialista pártból Gregor Fedor képviselő Is, a gazdaságpolitikai program megalkotója, aki a nemzeti szocialista mozgalom legmarkánsabb egyéniségei közé tartozott. Olyan hirek is kerültek forgalomba, hogy dr. F'ltz, volt thüringiai miniszterelnök, Hlerl szolgálatonkivüli ezredes és Alfréd Rosenberg, a párt mü-ichenl lapjának, a »Völkischer Beobachter« főszerkesztője is kilépési tervekkel foglalkozik. A sztikségrendelefek vifáfa a birodalmi gyűlésen (Budnpns'l tudósítónk tcbfonfplentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlésen tovább folytatták a szerdán félbeszakított vitát, amelyben valamennyi párt szónoka résztvett. Azt a kommunista indítványt, hogy a szeptember 4-1 sziikségrendeldet teljes epészelen fíiggesz. szék fel, elvetették. Másodszori és harmadszori olvasásban elfogadták a centrum által benyújtott törvényjavaslatot, amelv a szeptem ber 4 i szükségrendelet szociálpolitikai részenek feVtíggesztésére vonatkozik és felhatalmazást ad a kormánynak, hogy a szociális biztosítós terén változtatásokat végezzen. Ezután házszabályvita támadt a kommunisták és a szociáldemokraták indítványa felett, hogy most már az egész szükségrendeletet függeszszék fel. A névszerinti szavazás során a szukségrendeletnek a té'i segélyezésre vonatkozó részét a költségvetési bizottság elé utalták 295 szavazattal 206 ellenében. A szociáldemokraták és a kommunisták indítványát, hogy a junius 14-i, szeptember 4-i és 5-i szükségrendeíeteket függesszék fel, 296 szavazattal 203 ellenében a költségvetési és szociálpolitikai bizottsághoz utalták.