Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-08 / 280. szám

Készülődések az ipartestületi kiküldőitek választására Az ellenzék szervezkedése (k Délmagyarorszáy munkatárstól.') Mint is­méretes, a közelmúltban megjelent az Ipartestü­letek Országos Központjának választását elrendelő végrehajtási rendelet. A választásokat a kereskcdel. mi és iparkamarai körzetek szerint az egyes ipar. testületekben bonyolítják le oly módon, hogy a kamarai körzetek szerint választandó 15 rendes és 10 póttagra adja le szavazatát minden iparos. Végeredményben azonban csak maga *z ipartes­tület szavaz még pedig annyi szavazattal, ahány sjor szár tagja van. így a szegedi kamarai kőr­retbe tartozó 61 ipartestület közül • szegedi JJ, a szentesi 10. a bajai 11, a békési 5, a békési csabai 11, « gyulai 8, a vásárhelvi 19, a makói lt, az orosházi 10, a szarvasi 7 s.^ azatot kép­visel­A közgyűlési kiküldőiteket a szegcdi ipartestület atetmber lUén, határozatképtelenség esetén 18.-án választja meg. A legutóbbi elöljáróság! ülésen ugy határoztak, hogy a is rendes kiküldött tagsági helyre a szegedi ipartestület 7 tpam*t jelöl. Már a jelölések körül ¿les felszólalások hangzottak el, mert az ellenzék nem akceptálta azt a lis­tát, amit az iparoskörök terjesztettek elő. Az eddigi szervezet az IPOSz ellen, Szegedén csakúgy, mint a többi kamara-körzeti városban, igen erős a hangulat. Az ellenzéki érzelmű iparos­ság — amint azt • füstien kisiparosok hangoz­tatják — kifogásolja azt, hogy az IPOSz régt vezt. tfiséiét most át akarják menteni az újba és az IPOK-ba eqílséqtspárti iparc^okat akarnak behozni, mint Papp József. " A polgári alapon álló ellenzéki kisiparosokat nem találja készületlenül a választás, erősen szer­vezkednek, különösen Papp József kibuktatására. Hasonl ómódon készülődnek a szociáldemokra­ták ls. Ezek a frakciók éles harcot hirdetnek az ellen a lista ellen, amelyet az Ipartestület elöl­járósága a legutóbb tartott ülésén elfogadott Az ügyben Kórmendy Mátyás országgyftlési kép. viselő, az Ipartestület elnöke a következőket mon­dotta: — A macam részéről mindig azt az álláspontot foglaltam el. hogy az ellenzéknek mindenkor biz­tositani kell a módot álláspontjának kifejtésére. Az a felfogásom és a törekvésem, hogy az ellenzék számarányához képest helyet kapjon az IPOK ve. zet őségében. Meg kell azonban azt is mondanom, hogy nem szal>ad az ¡párossá// országos kfiznonttft bármilyen pártpolitikai alakulattá szervezni A vá­lasztásnál egyetlen elvnek szabad érvényesülnie: a ma?yar kézmiiiparosság összessége érdekének. Megállapítható, hogy az iparofság országos köz­pontja életrehívása tekintetében az oroszlánrész az Ipartestületek Országos Szövetségének jelenlegi vezetőségét illeti. Amikor tehát mintegy 20 esz­tendő küzdelme ntín sikerül végre életrehívni a résóta annyira óhajtott központi szervet, 'nemcsak méltányosnak, hatem egyúttal fontosnak » tartom, hogy az IPOSz jelenlegi vezet'séJ« válafztassék meg az uj központ vezetőségévé és vegye át az iparosság sorsának jövő Irányítását \ RENAISSANCE PCNS10 BUDAPEST ashréban IV. IRÁNYI UCCA 11. magában e<ryesiti a ttkéittlS htltl modtM kantortiát. és a familiáris melhitt atthin hangulatát. Mladen SZO&álian: központi fűtés, folvd hi<W és melear viz, telefon, rádió. Elísmorten KITŰNŐ VOKTIUL Kívánatra előírás szerinti diétán étkezés. Társas helyiségek — Lift éjjel és nappal. Fürdőszobás appartamentok — Villamos és autó­buszközlekedés a főváros minden irányában. Kívánatra idegenvezetők - Kórjen prespektust. >7 n kincstár és az ószentiváni telepesek pere a váltságbér és egy királyi dekrétum körül A bíróság elsft fokon Ötvenszázalékos valorizációt ítélt meg a kincstárnak (A Délmagynrország munkatársától.') A sze­gedi járásbíróságon dr. Szűcs járásbiró szer­dán hirdetett Ítéletet az ószentiváni telepesek ügyében. A rendkívül érdcl:es ügy, amely mint­egy 3500—4000 ószentiváni, ujszentiváni, gyá­lai vedresházai földművest érint, a kincstár keresete alapján indult meg, egyelőre próba­perként három telepes ellen. A per előzményei a 80-as, illetve az azt megelőző évekbe nyúlnak vissza. Ahol ma a telepesek jól müveit földjei terülnek el, ott a telepítés előtti időkben lakatlan, műveletlen te­rületek voltak. Az állam akkor az ország más vidékéről sokezer fölclnüvescsalá.'ot telepitett ie erre a vidékre. A földeket felparcellázták, kö­zöttük 3—5—10 holdas parcellákat adtak csa­ládánk óni 35 évi amortizációra. A feltételek előnyösek voltak és a telepesek megfeszített erővel dolgoztak a termékeny földön, vagyono­sodtak. gyarapodtak, később azonban néhány rossz év alatt a telepesek vagyoni helyzete erősen megrendült. Ekkor történt, hogy egy választás után /. Fe­rencz lúzsrf királyi dekrétummá' elcngcdta a telepeseknek a ¡öld váltságbérét. Ettől az idő tői kezdve a telepesek nem fizették az amor­tizációs összegeket egcszen 1930 íg. Ebben a : évben a telepeseknél megjelentek a kincstár mérnökei és arra való hivatkozással, hogy a telepesek nem fizették a földváltságct. uj köte­lezvényt akaitak velük aláiritni é; e~e'>ben a Belvárosi Morí Csütörtök, péntok, szombat Mit sasól mafd a férjem? 7.pnés vígjáték 10 fol vonásban. Fószereplők: Georg Alexander* Renate Miiller. Előadások ít. 5, 7, 9 órakor. kötelezvényekben a régi váltságösszeget 100 százalékos valorizáció mellétt követelték. A te­lepesek azonban a királyi dekrétumra való hi­vatkozással megtagadták a kötelezvények alá­írását, kijelentették, hogy nem tartoznak a kincstárnak semmivel. A kincstár ezek után próbapert Indított a sze­gedi járásbíróságon három telepes ellen. A kincstár keresetében a váltságösszeg százszáza­lékos valorizációját kérte a bíróságtól. A tele­pesek jogi képviselője, dr. Schivarz József el­utasítani kérte a kincstár keresetét. A per folya­mán a bíróság bizonyítást folytatott le arra nézve, hogy vájjon a telepeseknek I. Ferencz József elengedte-e a váltságdijat. A telepesek­nek mindössze azt sikerült igazolniok, hogy Szilágyi Dezső miniszterelnöksége alatt feljtlg­ge*ztctték a vdltzácjösszegek fizetését. A kincs­tár jogi képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogyha fel is függesztették a váltságösszeg fize­tését, 1930-tól kezdődőiig, amikor a kincstár emberei felszólították a telepeseket az újbóli fizetésre, ismét esedékessé vált a váltságösszeg, A bíróság szerdán kihirdetptt Íteletében rész­ben helyt adott a kincstár keresetének éi kö­telezte a három telepest, hoqy 50 százalékos valorizáció mellett, egy év ulatt 12 régiéiben fizesse meg a földje váltságát. A bíróság az 50 százalékból 25 százalékot IcUlütt az évek során eszközölt beruházásokra. Valószínű, hogy az Íté­letet a telepesek is, a kincstár is megfellebbezi. Korzó M02I Ma utoljára Minden idők legnagyobb fllmcsodáfa: TRADER HORN a leghatalmasabb, legizgalmasabb vadállatfilm. Előadások 3, 5, 7, 9 órakor. i NAGYSZABÁSÚ KARÁCSONYI VÁSÁRT december hő 1-én kezdtem meg. Eladásra kerülnek hasznos, praktikus ajándék­tárgyak, harisnyák, kötöttáruk gyermekek *s felnőttek részére rendkívül olcsó árban, hogy öröme legyen annak, aki kapja, de az is örüljön, aki adja. Lusztig Imre Széchenyi tér 2. Karácsonyi occassio december 1-től december 24-ig és ez idő alatt minden cikkből 5% engedményt adok. u Meghalt Gliickslhal Lajos vezérigazgató (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged közgazdasági életének nagy gyásza van. Négyhónapi szenvedés után szerdán reggel meghalt Glücksthal Lajos vezérigazgató, a Magyar Altalános Takarékpénztár sxeoedi fiókintézetének vezetője. Glücksthal Lajos 26 évvel ezelőtt került Sze­gedre. Budapesten a MOKTAR-nál volt fő­tisztviselő, amikor pedig elvette néhai Kohn Mór köztiszteletben álló szegedi nagykereske­dő leányát, betársult a híres Kohn M. és Tár­sa cégbe. Kiváló közgazdasági képességeivel hamarosan bekapcsolódott a város gazdasági életébe, legelőszór az akkor még fennálló Sze­gedi Hitelbankban választották meg igazga­tósági tagnak. 1912-ben Rosenberg igazgató nyugalomba vonulása után a Hitelbank vezér­igazgatója Glücksthal Lajos lett. A Hitelbank ügyeit nagy körültekintéssel, szakképzettséggel vezette és ez a bank akkoriban Szeged egyik legjobban fundált pénzintézete volt 1918-ban a Hitelbank a Szegeden Dési-bank néven is­mert Takarék- és Hitelbankkal egyesölt, két évvel később pedig a Magyar Altalános Taka­rékpénztár olvasztotta magába az intézetet és mint a nagy budapesti intézet fiókja folytatta működését. Glücksthal Lajost 1920-ban köz­ponti igazgatónak nevezték ki és megbízták a szegedi fiók vezetésével. Glücksthal a legválsá­gosabb gazdasági viszonyok kőzött is biztos kézzel vezette a szegedi fiókot, amelynek a város gazdasági életében jelentős poziciót ví­vott ki. Az elhunyt a közéletben is szerepet ját­szott. Másfél évtizede tagja a törvényhatósá­gi bizottságnak. Amig betegsége nem gátol­ta, résztvett a zsidó hitközség vezetésében is. Hosszú időn keresztül iskoiaszéki elnök és iskolai elől járó volt, 1927-ben pedig az ala­f Mtvánvokat ellenőrző bizottság tagjának vá­asztották meg. Súlyos veseba ja évek óta kinozta, de a be­tegség csak ez év augusztusában hatalmaso­dott el rajta. Kivette szabadságát, Bécsbe uta­zott. ahol megoperálták. Látszólag javulás állott be állapotában, de hivatalát-nem tud­ta elfoglalni. Agynak dőlt és bár önfeláldo­zóan ápolták, nem tudták megmenteni az életnek. Egy hétlel ezelőtt kikocsizott. de utána -percről-percre rosszabbodott állapota. Kedden reggel elvesztette eszméletét és sw­dá-n reggel 6 órakor meghalt. Glücksthal Lajos halála Szegeden általános mély részvétet keltett. Felesége, leánya, veje, dr. Tóth Jenő sebészfőorvos és kiteriedt ro­konság gyászolja. Temetése csütörtökön dél­után félháromkor lesz a Kőlcsey-ucca lt. szám alatti gvászházból. A" Magyar Altalános Takarékpénztár szegedi fiókintézetének tiszt­viselői kara az elhunyt vezérigazgató kopor­sójára koszorút helyezett és testületileg részt­vesz a temetésen. ! Líchtmann-cipök I leszállított árban, más gyártmányok a szokott kltOnó mlnáségban nagyon olcsó árban « Belvárosi CipSOzlet Széchenyi tér. Városi bérház

Next

/
Thumbnails
Contents