Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-08 / 280. szám

DELM AGYARORSZÁG sít. ED. ScerkeMtOtég: Somogyi ucca ¡{.Lem Telelőn« 2 >.A3.^KlndAhlrolal. ^ictflnknnyrtAr én »eqytroda Aradi nee» Telefon I 13-Oft. Nyomda « Llfw ^jprtt ucca tU. Telefon t 2A.34. Táiirntt (i leveleim * Délmnoyaronréa *irqed Legalább karácsony havában... Mekkora utat futott be ez a vi'.ág, amig a vjsárnapl fazék tyúkjától a >ne legyen éhező ember« követeléséig elvergődött. Az éhezés nem volt probléma akkor, amikor minden vasárnapra tyúkot akartak a fazékba varázsolni, de probléma lett akkor, amikor legalább karártonyra kívánnánk már azt a tyúkot, legalább karácsonyra csörögne egy-két munkával szer;ítt pengő minden ember kezében. Az irgalmas rg nem ad havat, az irgalmatlan idő nem szere: munkát, az irgalmatlan adót nem tudjuk megfizetni. — ml vár reánk munka nélkül, kenyér nélkül, adóbevétel nélkül, segély nélkül, »ha jóllakás, soha nyugodt alvás nélkül? Az első keresztények azt hitték, hogy még az íletiikben elkövetkezik az utolsó nap végső ítélete. Mi azt hittük hogy n téli sziikségmun'/ák , megkezdése előtt együtt lesz az a nép ami i munka folytatásához szükséges s együtt lesznek azok a tervek, amelyek a munkásokat foglalkoztathatják. Elvégre — nem ez az első ínséges tél s nem ez az első inségmunka. Már tapasztalatoknak kell rendelkezésre állni, már tanulságok próbatételein mehet keresztül a szükségmunka előkészítése s a szükségmunka programja. — ez a hevenyészelt előadás, ez i rögtönzött program, ez a szegényes kiállítás, ti a gondolatnélküli renderé* nem Illik már i ihhoz a tragédiához aminek szomorú statisztál a sziikségmun'«isok. Amikor legel?ször szó esett arról, hogy a munkanélküliekről gondoskodni keli a béke fentartása érdekében, a közrend megszilárdítása végett ismerté1; el a munkához való jogot s vonták le ennek a jogelismerésnek gyakorlati következményeit. Nem lenne morális, nem lenne ildomos, ha a ve "élv elmultával az emberi körössé'? megfeledkeznek a veszély óráiban tett fogadalmáról s beváltatlanul hagyná azokat a kötelezettségeket, ' amely?k vállalásával már szolgálni akarta nyu?a'mát. \mil,or a kötelezettség vállalása már felhoz ért. a kötelezettség kétsze -»s okb'1 is teljesítésre vár. A szelektálás irtózatos rldegs^ü munkáját elvégeztük. A hólapátolás örömében nem lejtett mindenkit részesíteni s nem mindenkire ;írt az a gyönvör. hogy talpnélküli cipőben ássa a faTyott talajt. A szellemi szükséginun;áért jelentkezők között is elvégc :te a meptizeJelést a hivatali el/árás é". a protekció. Csr.k "em fognak minden mérnöknek, minden orvosak és jogi doktornak harminc pengőt fizet"I csak azért, mert harminc pengődet egy hó'aEi munkára jelentkezik? Amikor csapatos,J' jelentkeznek ingyen m'inkára a városhoz Népiskolát é- eTj'eterre* végz lek. akkor csak ál" oda a város mint egy ellenőrzés nélküli jótékonysági egyesület bojv suiyos harminc rengölkel fizesse meg az egyetemet végzeitek 'ST hónapi munkáját? A közvagyon kezelesé'en sa" nem kap láLra annyira a szabadosság. Jgy földhordásra, hólapátolásra, — mijd ha r'M: — mindenkit alkalmasnak tartsanak, aki €zik ^ fázik? Hiszen ilyen módon minden Regény ember teremthetne magának jogcímet szükségmunka gyönvöié-e. elég volna, ha •¿rom napig nem enne s a negyedik napon Csütörtök, 1932 dec. 8 Ara 16 fillér vm. évfolyam, 2SO. ELŐFIZETÉSI Ravonte hetybM 3JIO vidéken «• BndapaaimMO, RUIfOldOn «•40 pengd ^ tViyea -nr-n—it ára hétkn». B«D lO. vatdr> «• Ünnepnap fül. Hlrtfetétek felvétele tarifa —érint. Meofelentw h«tfA k'vMelével regnál ;<entkezne munkáért. Hogy ez a hivatali szelekmilyen szempontok szerint történt, azt tudjuk. Lehet hogy ne:n kértek ujraoltási «cnyjtványt attól aki beteg feleségére és síró JJ^keiie hivatkozott, lehet, hogy elnézőbb, ^«gosabb, emberségesebb belátás vezette az ^«íörzésre hivatottakat, de még mindig hányan nem jutottak munkához azok közül, akik (nségmunkára jelentkeztek s hányan nem jutnak munkához azok közül, akik a szükségmunkások sorozásánál taugíích-oknak találtattak. Attól félünk, nagyon lngoványtalajra sodródott ennek a problémának megoldása, amikor ki nem utalt támogatást és be nem folyt adók jövedelmét jelölték ki fedezetül. Az alapvető hiba az volt. hogy a fedezethez szabták a szükséglet kielégítését s nem a szükséglet hez kerestek fedezetet. Amikor be kellett vallanlok, hogy a fedezet kevés, akkor nem nagyobb fedezetről akartak gondoskodni, hanem a szükségletek kielégítésének megszükitésével igyekeztek elégségessé tenni a fedezetet. Ha az emberi szervezet kalóriaszükségletét ugy lehetne a rendelkezésre álló tápanyaghoz szabni, mint ahogy a szükségmunka mértékét szabták a rendelkezésre álló fedezethez, talán még ebből sem lett volna baj. De hol tartunk most a szükreszabott fedezethez idomított szükreszabott program megszükitett teljesítésében is? Milyen nagy utat kell még vágni a demokráciának s a polgári egyenlőségnek, amíg a jogok és kötelezettségek egyenlő mértéke előtt az egyforma éhezés egyforma jogát elismerteti. Mindenki nem lehet kormányfőtanácsos és mindenki nem lehet szellemi szükségmunkás, mindenki nem lapátolhat havat még akkor sem, ha beteg gyerek és elesett asszony üzl a maga szörnyű éhségén kívül munkára. Legalább karácsony előtt lágyuljon el a sziv a szenvedés és nélkülözés tömegmozgalmának láttára s legalább karácsony előtt adjon munkát és kenyeret mindenkinek s a munkával és ke nyérrel együtt hitet, békét és vigasztalást. Herrlot és MacDonald tanácskozása Párisban Amerika háborús követeléseiről Párls. december 7. A december 15-1 esedékesség ügyében döntő fordulat következett be. Mint n Matin jelenti, Herriot miniszterelnök arra a belátásra jutott, hogy ha Franciaország ebben a rendkívüli fontos ügyben nem veszi figyelembe Anglia álláspontját, akkor annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a mostnnl válságos Időben magára marad. Azon fáradozik tehát, hogy Anglia és Franciaország körős magatartásban állapodjanak meg. Ehhez képe-t abban az esetben, ha Anglia a fizetés lerovása mellett dönt akkor mnga Is ngy határoz. sulvt vet azonban annak kidomboritására, hogy ez c teljesités az utolsó lenne és hogy a decemberi esedékesség kiegyenlítésibe csupán 'ízért megy bele. hogy kedvezőbb hangulatot teremtsen Amerikában az adóssáqok végleges rendezése céljából. A miniszterelnöknek ma alkalma lesz találkozni MacDonald angol miniszterelnökkel, aki Genfből szintén Parisba érkezett. Ezen az öszszejövetelen mondják ki a döntő szót s ugyanakkor azt ls megállapítják, hogy teljesités esetén milyen formát válasszanak: közvetlenül fizessenek-e Amerikának, vagy pedig a pénzt letétbe helyezzék vagy a Francia, illetve az Angol Banknál, vagy pedig a Nemzetközi Fizetések Bankjánál. A francia kormány álláspontjának eldöntése céljából a miniszterek ma délelőtt kilenc órakor minisztertanácsot tartottak, tizenegy órakor pedig a köztársasági elnök elnöklete alatt államtanácsra ültek össze. Politikai körökben általános a nézet, hogy a pénzügyi bizottság és a plénum továbbra is ragaszkodik ahhoz a felfogáshoz, hogy Franciaország nem fizethet többet Amerikának, mint amennyit Németországtól kap jóvátételi követelése fejében. Bőrelátható, hogy Herriot a parlamentben kénytelen lesz felvetni a bizalmi kérdést. Az angol-francta államférfiak tanácskozásától a helyzet tisztázását (Budapesti tudósítunk tele fon jelent tse.) Párisból jelentik: Negyvennyolc órán belül eldől, megfi7eti-e Anglia és Franciaország az Egyesült Államokkal szemben fennálló háborús tartozásaik december 15-én ere lékes részleteit. Szerdán este a külügyminisztériumban megkezdődött az angol—fran ia konferencia, amely ebben a kérdésben dönt. Francia részről Herriot és Martin pénzügyminiszter, Anglia részéről MacDonald és Chamberlain külügyminiszter vesznek részt a konferencián. A konferencia eredménye kétségkívül az angolok magatartásától függ. Angol politikai körökben kifejezetten az az álláspont, hogy Anglia ebben a kérdésben teljesen függetlenül jár el, de hangsúlyozzák, hogy szívesen vennék, ha Franciaország követné Angliát. Az bizonyos, hogy a konferencia befejezése után teljesen tisztázódik a helyzet. Vasárnap irják alá a magyar -osztrák kereskedelmi szerződést az (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) karácson vi szünet előtt a Ház elé kerül ¡.t egv s külállamokkal való keieskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat. amely meghosszabbítja a kormánynak az év végen lejáró azt a felhatalmazását, hogy a kereskedelmi szerződéseket a Darlament megkérdezése nélkül írhassa alá. A magyar—osztrák kereskedelmi szerződési tárgyalások befejezésere Kállay Miklós füldmivelésügvi miniszter valószínűleg pénteken utazik Bécsbe. A szerződést elorelathatólog vasárnap irják alá.