Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-07 / 279. szám

SZC ED. SBerke*stA*<g! Somogyi nooa 12.1.cm. Telelőn: 23-33.-Klnduhlvotal, ktllc*nnknnyy4Ar e* tegylrodn Aradi ucca S. Teleion i 13—OO. ^ Nyomda t L8w LIpAt occ« Itt. Telefon t 20-3-4. TAvIrnil t-m levélcím • DeimngyarontxAq srrged Szerda, 1932 dec. 7 Ara 16 fillér VIKI. évfolyam, 279. M. ElO FIZETtSi Havonta helyben 3.20 vidéken «• MapMtoa 3-00, kUliHldtln (WtO pengA ^ Bnyet wAm Ara Mlklts« nap IA, vaaAiw «• Ünnepnap «4 ftll. Hlrdetétek felvétele tarifa aserlnt. MegleTeniu hAtfA itlvélcléVAl w^nanta reqpel Változás a közigazgatásban őszintén helyeseljük azt a polgármesteri elhatározást. amelyik változást Ígér a tanácsi ügyosztályok és a tanácsnokok mai összefüggő sében. Az értesülés szerint a helyettes polgármester veszi át a kulturtanácsnok eddigi munkakörét, tehát nemcsak a kulturügyosztályt, hanem a népjólétit is s ugy gondoljuk, hogy ez a változás nem sérti a közérdeket. A kulturta^ nácsnok, aki eddig a népjóléti ügyosztály vezetője volt, az elöljárósági ügyosztály vezetését veszi át, azt az ügyosztályt, amelyik — teljesen és tökéletesen felesleges. S ha már ez a személyi változás aktuálissá tette, mégis csak fel kell vetni a kérdést: a takarékosság mai kényszerű fokán, — pedig ezt a takarékosságot még fokozni is kell, mert a miniszteri rendelet szerint az elmaradó borfogyasztási adó egy részét fokozottabb takarékossággal kell pótolni. — amikor a racionalizálás jelszavából már kurzus lett, szabad-e tovább is érintetlenül hagyni a közigazgatás szervezetét s szabad-e felesleges tanácsi ügyosztályok fenntartásával örökletessé tenni olyan személyi és dologi kiadásokat, amelyek a közérdek minden sérelme nélkül megtakaríthatók volnának. Azt sem hitték el nekünk, hogy az adóügyi tanácsnoki állás felesleges, nem hitték el egészen addig, amíg betöltetlen nem maradt az adóügyi tanácsnoki állás s a tények nem bizonyíthatták álláspontunk helyességét. S most azt mondjuk, hogy az adóügyi tanácsnoki állás még százszor szükségesebb és százszor indokoltabb volt, mint az elöljáróság! ügyosztálynak, mint önálló tanácsi ügyosztálynak fenntartása s mint az előljárósági tanácsnoki állás. Az előljárósági ügyosztálynak legyen mindig olyan vezetője, akire rá is lehet bizni az ügyosztály vezetését s aki az ügyosztályt vezeti az lehet referense Is a polgármesternek. Csak azért nincs szükség tanácsnoki állásra, hogy az előljárósági ügyosztály polgármesteri elintézés alá tartozó ügy darabjainak külön polgármesteri referense legyen, elvégre ha az előljárósági ügyosztály vezetője önállóan intézheti el az ügyosztályához tartozó darabokat, altkor lehet referense is a polgármesteri aláírást Iiínylő ügyeknek. S ha mégis kell, — kelljen is, — tanácsnoki ellenőrzés és Irányítás, akkor az egész előljárusáci ügyosztályt át lehet adni a mindenkori városi főjegyző hatáskörébe s nincs semmi szükség erre a felesleges tanácsnoki állásra, amintk ellátása azután egész apparátust igényel, mert a felesleges állás mellett felesleges fogalmazó, felesleges irodaszemélyzet is áll felesleges és megtakarítható személyi és do!o?i kiaJásokkal együtt. Egyetlen felesleges állás megszüntetese a bürokrácia egész szakaszát tenné nélkülözhetövé, a felszabaduló személyzeti éi dologi kiadás -ígyrészét meg lehetne takarítani, a másik részét pedig okosabban. hasznosabban, termékenyebl>en s a közérdekot szolgáló módon lehe.ne íelhp.s nólni. D<? már egyszer szakítani kellene azzal a fell0gással, hogy minden uj rossz s csak az a ló amit megszoktunk. Megszoktuk azt, hogy előljárósági tanácsi ügyosztályunk legyen s megszoktuk azt is, hogy az előljárósági ügyosztálynak vezető tanácsnoka ls van s mert megszoktuk hiányzik az elhatározásnak az a frisses:--- s a cselekvésnek r.z a bátorság a, amivel ezt a kérdéjt, — ezt és ÍJjdalmasan sok hasonlót, —• a közérdek parancsa szerint lehetne megoldani. Az elhatározásnak ez a frissesége s a cselekvésnek ez a bátorsága évek óta már csak akkor nyilatkozik meg a szegedi közigazgatás vezetésében, amikor uj terheket lehetett a polgárság vállaira rakni, de ez a frisseség s ez a bátorság megtorpant akkor mindig, amikor személyi tekinteteken keresztül s személyi tekintetek ellenére kellett volna megvédeni a polgárság érdekét Az egész közigazgatásunk azért döcög még mindig a negyvenöt évvel kirajzolt régi pályán, mert az a szellem, amelynek vállalnia kellene a vezetésnek nemcsak kedvtelését, hanem a vezetéssel járó kényelmetlenságeket is, inkább alkalmazott negyvenöt fizetésnélkül! alkalmazottat, minthogy megfelelő helyre helyezett volna el egyetlen fizetéses alkalmazottat Nem szolgálnánk az Igazságot ha azt mondanánk, hogy régen Itt az ideje, — azt kell moiv dánunk, hogy már régen elmúlott az Ideia annak, hogy a város átszervezze közigazgatását a mai idők tempójához, a mai idők igényességéhez s ha ugy jobban tetszik: a mai idők stílusához képest s ezt az átszervezést végrehajtsa személyi és szervezed vonatkozásaiban egyaránt. Mennyi erőt. Időt, energiát és mennyi pénzt lehetett volna s lehetne még mindig megtakarítani, ha nemcsak a polgársággal szemben mutatkozna meg a szigor, az erély és az elhatározottság. Csalódást keltett Hoover kongresszusi üzenete Nincs semmi pozitívum a háborús adásságok flgyében — Európában keH deponálni a december 15-lkI fizetéseket ? bi állammal való együttműködés szükséges- • - ségét hangoztatja, megemlíti a. leszerelést, a háborús adósságok kérdését néhány «óval érinti* de a kérdés érdemleegs megvitatásába nem megy bele. Ugy tudják, hogy Hoover a bábon» latosok kérdését külön javaslat formájában terjeszteni. Hir sze(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Hoover elnök kongresszusi üzenete általános csalódást keltett Az üzenet, amit Hoover a kongresszus utolsó ülésszakának megnyitásakor intézett mindkét Házhoz, teljesen színtelen és általános meglepetésre semmi pozitívumot nem tartalmaz a háborús adósságok kérdéséről. Az Szenet mindenekelőtt az amerikai bankok tehetetlenségét hangoztatja és megállapítja, hogy a bankok nem tudtak megküzdeni a válságos időkkel és ez okozott minden pénzügyi zavart. Külpolitikailag az üzenet a töbzások kérdését külön Javaslat formájában akarja a kongresszus ele terjeszl rint hajlandó a transzfermoratóriumot meghosszabbítani azzal a kikötéssel, hogy a december 15-én esedékessé váló részleteket Európában denonálják. A német birodalmi gyűlés első, viharos Ölése A hitlerista Görlngel választották meg elnOknek — A birodalmi gyűlés elnöke — a kancellár ellen (Budapesti tudósítónk tclefonfelentése.') Berlinből jelentik: Az uj birodalmi gyűlés keddi első ülése meglehetősen viharosan, de minden különösebb rendzavarás nélkül folyt le. Az ülés délután 3 órakor kezdődött és a megalakulás formaságaival és a tisztikar megválasztásával telt el. A képviselők majdnem teljes számban megjelentek, a nemzeti szocialisták formaruhában, zárt sorokban érkeztek a parlamentbe. A korelnöki széket Lit-mwn tábornok, nemzeti szocialista képviselő foglalta el, aki sajnálkozásának adott kifejezést afelett, hogy Hindenburg nem Hitleri bízta meg az államügyek irányításával, holott szerinte »Hitler az egyetlen ember, aki megtudná menteni Németországot«. Litzmann tábornok beszédét a kommunisták állandó zajongással és közbekiáltással kisérték. Hosszabb ügyrendi vita után sor került az elnökválasztásra. A megjelent 566 képviselő közül 544 szavazott le és a választás már az első menetben eldőlt 279 szavazat esett Görlngre, tehát hattal több, mint az abszolút többség. Göring, aki újból elnöke lett a birodalmi gyűlésnek, nyomban elfoglalta az elnöki széket és nagyobb beszéd keretében rámutatott arra, hogy a német népképviseletet ujabban mindenáron meg akarják fosztani méltóságától és jelentőségétől. — A német népnek — mondotta — tekintélyes kormányra van szüksége, a tekintély kormányának azonban a nép erőforrásaira kell támaszkodnia és nem a szuronyokra. — Nagyon sajnálatos — folytatta —, hogy Hindenburg éppen Sehleleher tábornokot, a hadügyminisztert nevezte kl kancellárnak, mert ezzel a kinevezéssel belevonta a pártpolitikába a hadsereget. A Ház ezután megválasztotta az alelnököket majd a legközelebbi ülést szerdára tűzték kL Első alelnökké Eszter centrumpárti képviselőt választották meg 445 szavazattal. A második alclnökségre Rauch bajor néppárti 195, Loebe szociáldemokrata 198, Grael német rsmzeti 58, Torgler kommunista 93 szavazatot kapott Miután egyikük sem kapott abszolút többséget pótválasztást rendeltek el a két legtöbb szavazatot nyert jelölt között. A pótválasztás során a birodalmi gyűlés második alelnökévé Rauch bajor néppártit választották meg 2üí> szavazattal. Loebe 202 szavazatot kapott. Harmadik alelnökké Loebe szociáldemokratái választották meg 206 szavazattal Hugó német néppárti 204 szavazatával szemben.