Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-04 / 277. szám

%n- * SZENZÁCIÓSAK MIKULÁSRA AZ ARAK A KIRAKATOK 'T A vásárcsarnok kérdése \ vásárcsarnok épi'éMÍnck kérdését aktualissá frite a Mabi-tól me^szererhetönek jelzett kölcsön kérdése Bár ez a probléma nem mai keletű, mégis a megváltozott idők és roppant súlyos gazfiasági helyzetünk megköveteli, hogv vegyük újra fontolóra: szüksé<.«es.e annak megépítése és fca ijjen, milyen mér! ékben. ha p«'!'1? nem. uflv mi volna a leendő, ho'»y a megszerezhető kölcsönt más, gyümölcsöző és nénegeszséget szolgáló Ic. tístiménvbe fektessük. A vásárcsarnoknak mnit olyannak a tanyai kflcsiplac kivételével magiban kellene fogatnia az fasies többi hivatásosan foglalkozó árusokat és részben termelöket i* Egy ilven csarnok fe'épitésénél figyeleml>e kell venni, hogv ez-el tulajkonképen a piacok összpo^losittatnak é; igy nagv sulival esik a mérlegbe, a hely kérdése, melynek ns^zul megválasztása az egész intézményre nagv kihatással volna Itt feltételeztem, ho!*y a csarnok oak a helyi forgalom lebonyolítására épülne, tehát exportkereskedelmet nem bonyolítanának le benne. Véleményem szerint a mai időben egy ilven Mgy csarnok megépítése nem szolgálná %ym az árut, sem a vevő, nem pedig az egész mkosság érdekéi. Az árusokét nem, mert egyes cikkek, mint paprika, gyümölcs, zöldsée, vuá* stb. központosabban jobban a szem előtt van jelenleg és olcsóbban; — a ve»fikét, mivel « megosztott piacok könnyebben hozzáférhetőek és a város egész közönségéét, mivel az előreláthatólag nem jővedeb mező létesítmény kamat és tőketörlesztéséről más oton kellene gondoskodni Mégis azontan ugy érzem, hogy kutfurvárns ma már nem fog. kihat *< objan é]lásj>ontot, miszerint megtűri hogy bizonyos élelmicikkek a higiénia telj«s megcsúfolásával balkáni módon juttassanak • közönség rendelkezésére. így a hus, a vágott ha. romfi, a tej, összes termékei é? a kenyér. Ezen clk heknék halósági ellenőrzése és higénikus kezelése megköveteli, hogy azok zárt épületben, egy ugvneve'he'ő élelmit'er.pavilonban árusittassanak Egy Ilyen épület egészségügyileg a fegtőkéletesebben berendezve sem kerülne többe egy vásárcsarnok talán harmad, vagy negyed áránál. Feltételezve, hogy a megszerezhető kölcsön 800.000 pengő, amennyibe egy vásárcsarnok kerülne, ugy ezen célra elkölteni «-»ndil« pengőn felül ">00000 pengő volna az az ősszeg, •melyet, ha a város » munkalehetőségek «ze«j. pontjából is Invesztálni ak&r jövedelmező és né> «Részlet szolgáló célra, ugy talán a strandfürdő, nérlür<M, néptrálló, vagy egyéb intézmény léteinkké?' SzolS61hatnAnlc helyesebben a lakosság Fenyő Lajos, műszaki tanácsos. > NBGYSZflCflSU KARÁCSONYI VÁSÁRT december hó t-én kezdem meg. Eladásra kerülnek hasznos, praktikus ajándéktárgyak, harisnyák, kötöttáruk gyermekek ** felnőttek részére ol<*<5 árban, hogy öröme legven aki kapja, de az is örüljön, aki adja. luszíig Imre Széchenyi tér 2. 2Íiá°Srnyi oeei,ppio decomber 1-től december « és cz idő alatt minden cikkből 5% engedményt adok. n AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Vasárnap) Az igiba görnyedt ember hat napon át dolgozik és közben mindig arra gondol, hogv soha nem érkezik el az a vasárnap. Minden részvétem azoké az intellektuelleké, akik a pihenés napjától fáz. nak a legjobban. Kizökkennek a rendes kerékvágásukból, nem találják a helyüket Esetleg nincs állandó társaságuk, valahogy ugy vannak, mint a Mikszáth hivatalnoka, aki előbbre helyezte az ebédutáni alvást az éjszakainál. — Az éjszakait ugyanis az Isten adja, de « délutánit a vármegyétől lopja eí az ember Végigjárja a kávéházakat, bekukkant a vendéglőkbe. semmi se tetszik, ami máskor kedves és megszokott, — vasárnap van. Az ünnepet csak a kisember tudja • maga teljességében kiélvezni Felporciózza apró szele, lekre a napot, ho^y mindegyikre jusson valami s este azzal tér pihenőre, hogy ez aztán szépen telt eL A délelőtti sörözés épp ugy, mint sógorékkal az ebéd utáni kaláber, hogy milyen pompás | vicceket lehetett ott hallani, valami ritkaság az! A bora se a legutolsó, hát az már nem,! Jó ismerősöm a kis suszterinas, a születésétől fogva nyomorék, aki olyan keservesen döcög, hogy szánalom nézni Ha egészséges volna, ma már legény lehetne, fején kackiás sapkával nézdelődne a lányok után, — igy apró maradt, szinte törpe. Tiz lépésenktnt megáll, annyira fárasztja s Já. rás. Himbálnia kell a testét jobbra-balra, alacsony lábal nem is annyira görbék, mint immár négyszögbe formálódottak, arcán azonban megmaradt a kisgyerek ijedt tekintete, mintha sokiat és hangosat kiabáltak volna rá. Nem őri, hanem erre a típusra. (Mert a gazdája emberséges Jó lélek. Itt ülőfoglalkozáshoz jut, • szaladó munkát az épkézlábuak végzik el. Vasárnap délután együtt tndulunk el • házból, megyünk hát együtt — Mit csinálsz te ma, mert látom, készülsz valahova. Voltál már moziban? Szinte szemérmesen válaszolja, hogy nem — Nom kívánkozol? — Nincs rávaló időm. — Hát jő, hétköznap csakugyan nincs, este se maradhalsz ki, de a vasárnapod szabadi Az uccán mindenfélé hullámzó embertömeg ipa. rosok szivarral a szájukban, tarkán kiöltözött, tanyáról a városba került szolgálólányok • katona-ismerőssel, faggatom a gyereket, amikor hihetetlen gyors, de groteszk mozdulattal fenterem a villamoson. Most irár kíváncsi vagyok, megyeik utána. — Ml az kis komám? Meg akartál szökni? — Nem akartam, de messzire megyek. Gyalog nem bírnám — Hol van az • messze! Mondja az irányt, az uccát, — néha magam se szánnám rá magam, hogy gyalog menjek odáig — Kihez mégy? — A testvéremhez. — Ki az? — Cseléd, szolgál. Vasárnap défufán mindig hozzá megyek — Artán együtt valamerre, igaz.e? — Nem, mert én akkor nála szoktam mosakodnl Szép, szagos szappana van. — Hát mit csináltok? — Felveszrm a szép ruhámat — Tán ott tartod? — Ott — Hál amikor felveszed? — Akkor leülök egy székrr é* beszélgetek a testvéremmel estig) mert akkor haza kell meniwm Félnyolckor mondja a testvérem, most fél. nyolc van, nvgvek teríteni, akkor megint fel-* veszem ezt a ruhát, ar,ni rajtam van és eljövök. A szivem!»' '«Piog valami, szégyenkezem, hogy néha van az éltemnek elégedetlen pillanata is — Szereted a vasárnapokat? Sugárzik arcJ — Nagyon szerelem, meg a testvéremet, meg a szép ri'himet is. (Az uccaseprő segit magán) Szeretem nézni az uccasrprőket, mz élet ezen elesettjeit A pálya azok közé tartozik, «mikre nem lehet készülni, ide leérkezik az ember. Azt se tudom, miért kaptak muszkaszabásu sapkát, da tapasztaltam már, hogy ez kibékíti őket sz élettel, mert uniformisuk van « arra sok ember büszke. Aki tehát kitalálta « sapkát, jól találta ki, pezihológus volt Az ablakomból elnézem * munkarendszerüket, hogyan hajlítják, milyen szögben a seorőt milyen a hozzávaló mozdulatukHát amikor ezen a szelíd őszi délutánon Iát tam az emberemet, egészen tiszta volt az ncea Locsolólajtok nem robogtak végig az uton, kocsi se került, hogy alkalmat adjon s beavatkozásra Az emberem valósággal zavarban volt s esdeklő szemmel nézett maga körül — Munkát, munkát, mondta a tekintet» Akármilyen kis papirszeméttel is megelégszemAutó vágtat cl előtte, csontot hasogat Sz otromba tülkölése — ez nem az ixttzí Ciak büdőait, de nem szemetel. Parasztkocsi közeledik, az öreg felfigyel Derék kis lovacskák', azok az 6 legdrágább forrásai Az illetlen tanyai íovak nem tudnak modort és zavarba jönnek a városi müliőben, mert a porhoz, meg a homokhoz vannak szokva, az pedig még a gúlákat is betemeti. De mondom, a városban kijönnek a sodrukból, izgatottak 'esznek Az uccaseprő kezébe fogta szolgálati seprőjét, megvan a készenlét, most, most... aztán elrobog a kocsi, csak az ő csalódása gyarapodik Hát ugyanoda verte ki a pipiját is. Szórta, haji. gálta, fújta, hogy minél nagyobb körzetbe Jusson. Utána szép komótosan megtömte, rágyújtott 4« először is hatalmasat sercíntett a kövezetre, aztán itt már muszáj lesz pihenni egy sort, ha tetszik, ha nem Még egyszer körülnéz « mivel tiszta a láthatár, meg az aszfalt, ráül a szemete« kor. délya rudjára, előszedi a pipáját. Legelőszőr is « régi elégett hamuját vert YL Azt hihetnék, hogy ott a kocsija, abba teszi « piszkot. Hát tetszik látni, Jtt • tévedés. A bácsi bámult maga elé. Végigélvezte az utolsó füstfelhőtg, akkor a legizesebb azt amikor marja a torkot, aztán ezt a hamut b kipiszkálta belőla, szí», tén az útra Mikor pedig még mindig nem érkezett kőnyörttrületes ló, leszállt rud-trönusáról, kezébe kapta a hatalmas seprőt s széles mozdulatokkaf, a nagy körivek pontos és lendületes betartásával, össze, seperte a pipahamut, lapátra rakta és elhelyezte a ládában. Végtére rendes ember megszolgál a fizetésért • keres magának elfoglaltságot^ ha amúgy nem adódik. . Bob. Egyes egyének visszaélnek világhírű márkánk, a mindenki által használt és előnveiröl ismert SIDOL fémtisztitó nevével és egy silány minőségű anyagot kimérve és a Sidolltoz hasonló dobozokban, „SIDOL* név alatt árusítanak. A „SIDOL" csakis védjegyünkkel zOld mezőben piros korong a „SIDOL" szóval valódi, utasítson tehát safáf Érdekében minden ufánzalo! vissza! A „SIDOL" a használatban rendkívül gazdaságos, tehát olcsó, a fémeknek ragyogó, tartós fényt ad, s az ufjalí nem marfa ki! Götxl apói „SFDOC" •egyitermékek gyára rt Budapest, VIL, 14.