Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-30 / 297. szám

mm JO ck Tizenhárom bányász halálos katasztrófája 0 A Szc* örtökőn ban dr alakuló ölte- a es-i&rné, if mr g­íjtött,J& óra Ft­ár Ha­l tiszti­)Í Kle­mé, Ba­ii né. ht­árolyné; é H d-. i; társéi­itsér Jo­isztott*1' tagu i bároro­>t nyír. erri tk­on • iCTO W nyn. A Budapest, december 29. A Tolnamegyéhen Tévő nagymányoki szénbányában tegnap este borzalmas erejű robbanás történt, amelynek tizenhárom bányász esett áldozatul. A tárnában tartózkodó tizennegyedik bányász súlyosan megsebesült A bányászkatasztrófáról hivata­los jelentést adtak ki, amely szerint azt bánya­légrobbanás okozta. A robbanás idején a bá­nya területén tartózkodott a pécsi bányakapi­tányság kiküldőttje, aki megindította a vizsgá­latot A Calgőtarjányi Kőszénbánya Rt., amelynek érdekkörébe a nagymányoki bánya is tarto­zik, elhatározta, hogy a szerencsétlenül járt bányásíok családtagjainak életük véeéie iára­dékot biztosit. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A vizsgálat során kiderült, hogy a robbantás következtében a patron yy. lángjától lángbaborult és felrobbant aknában összegyűlt szénpor. A robbanás óriás! erejű lehetett, mert dinami­kai hatása több száz méterre kiterjedt A robbanás pillanatában a bányában 160 ember dolgozott. A dörrenésekre az egyik aknász lett figyelmes, aki egyik társával rögtön átment a szomszé­dos tárnába, ahol 150 lépést előrehaladva, akadt rá az első holttestre. A két bányász er­re felrohant a bányából, értesítették az igazga­tóságot. A bányába rögtön mentőexpedició ment le, amely az első összeomlott aknarészen a szénfalak alatt talált rá a katasztrófa áldo­zataira. A szerencsétlen áldozatok mindegyikét a felrobbant szénpor lángja égette össze. Az utolsó holttestet reggel hozták fel a bányá­ból. Az aknát, amelyben a szerencsétlenség tör­tént, a vizsgálat lefolytatásáig elzárták. A hi­vatalos bizottság pénteken tekinti meg a sze­rencsétlenség szín helvét gálatot. és folytatja le a vizs­It* •gyezsé­Az ellenforradalom egyik fegyelmi ítéletéi kegydijfal tette fóvá a kisgyűlés a városi KOZszamiasuHai — rouozasosan megszüntetik a társas lelek rendszeréi fársas roidber­ni cA­am." Ddota —, ízen ét is taníts 9 l Már tl Épp«l 'fel* anitók rzetOdkhöz problémát megoldjuk* gy * íani­leh«tfl«ég­; megsaer •lőtt, ?•'• *y itőaÁg t« helr^ *" i kí* er >1 'mi ­ztál;mar Tirrdtnet : os^ályba voIdí Az bb« a ' '•­rft , * kert t W­Wi> sreöHi biztosítani r. eaawéifet ntetésa már kir-ilv re» Tir *ys r >S7:t 1-T: kv * ciak elén .a n. T. (A Délmagyarország munkatársától.) A tőr­vényhatósági kisgyűlés csütörtökön délután ülést tartott dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester elnökletével élénk érdeklődés mellett. A napirend elején a különböző közszállitások szerepeltek. V * városi intézmények élelmiszerszükségleté­Zllitására beadott ajánlatokat tárgyalták l.j— A polgármester javaslatára a kenyér ­és péksüteményszállitással mint legelőnyösebb ajánlattevőt, Kohn Benőt bizták meg. A fejszállitásra tett ajánlat tárgyalásánál dr. Kováts József a mezőhegyesi tehenészet meg­bízását javasolta, mert ez hivatalosan ellenőr­zött üzem és gümőkórmentes tejet szállít. Dr. Tonelli Sándor szintén ajánlja a mezőhegyesi üzemet és azt javasolja, hogy ha most néni is, de három hónap muíva kérjen a város aján­latot Mezőhegyesről is. A kisgyűlés Tonelli ja­vaslatát elfogadta, a legközelebbi három hó­napra a szegedi Központi Tejcsarnokot bízta meg. Az árvtházi növendékek cipőit Rull Bélánál rendeltél meg, aki 6—9 pengős áron készíti a cipőket. A nyomtatványok szállítását a kis­gyűlés Srhwartz Jenőre bizták. az értékjegye­ket a Városi Nyomdánál rendelték meg. A pa­pír és írószerek szállítására a Városi Nyomda kapott megbízási. irógépkellékeket Wirth és Rengey cégnél. a karbonpapirt a Városi Nyomdában rendelték meg. A könyvkötői Szenzáeiós Szilveszter a Prófétában1 Xlnsk sok a oondia, baja Mengyftfiviüa az Oimossy ltora 1 ra 0 | Szerpentin és Karnevál.:. | Boldizsár Ká!mán| mvzsftíl.. munkákat vitéz Nagy Ferencnél rendelték meg. Tudomásul vette a kisgyűlés, hogy a pol­gármester a mérlegek karbantartásával Pri­vinszky Józsefet bízta meg két évre, az Írógé­pek és számológépek karbantartására Farkas Pál kapott megbízást. Háromezer mázsa kály­haszenet a pécsi, a nagybátonyi és a tatai bá­nyák képviselőitől rendelte meg a kisgyűlés. Tizenötezer darab ehadó-bárcát rendelt Ben­kóczy Páltól. A fogadalmi templom orgona motorjának karbantartását Hegedűs Jánosra bizták, a harangmotort Karly Károlyra. A vitézi földek béréből 18.000 pengő hátralékkal tartozik a vi­tézi szék, amely azt az ajánlatot tette, hogy 9700 pengőt fizet a hátralék teljes kiegyenlíté­séül, ha a város a vitézi földek átlagbérét hol­dankint 50 kiló búzában állapítja meg. A bér eddig 62 kiló volt. Dr. Biedl Samu az ajánlatot elfogadja, de csak azzal a feltétellel, hogy vitézi bérletét csak tényleg gazdálkodó vitéznek adjon a város. A polgármester magáévá tette Biedl indítvá­nyát: a kisgyűlés a javaslatot ezzel az indít­vánnyal kiegészítve fogadta el. A jól fizető haszonbérlők megjutalmazására tett ezután javaslatot a pol­gármester. Azok, akiknek hátralékuk nincs és negvedévenkint egvösszegben fizetik a bért. 3 százalék kamattérítést kapnak; ha az egész évi bért előre egvösszegben fizetik, akkor 8 százalékos kedvezményt; akik hátralékosak, de hátralékukat havi részletekben pontosan fizetik, nem fizetnek késedelmi kamatot. A javaslatot elfogadta a kisgyűlés. Apró-cseprő'ügyek következtek ezután; te­lekmegosztási, köztérhasználati, hátralékleirási kérelmek, segélyügyek és szabadságolások. Dr. Szakáll József volt városi rendőr­kapitány, akit a fegyelmi választmány az ellenforrada­lom idején állásától megfosztott, kegydijért folyamodott. Kérvényében elmondja, hogy an­nakidején ártatlansága tudatában nem is vé­dekezett, de hogy tulszigoru volt az itelet, azt itán havi 150 pengő kegydi­egyhangulag dr. Szakáll Je­pedig ugy, hogy halála után mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vá­dat képviselő ügyészség csak pénzbírságot ja­vasolt, a fegyelmi választmány mégis állásá­tól fosztotta meg. A nyugdijbizottság egyhangúlag a kegydij megadása mellett foglalt állást, mivel a fe­gyelmi ítéletet tulszigorunak tartotta. Körmendy Mátyás, dr. Szivessy Lehel és dr. Tóth Imre után dr. Turóczy Mihály ny. fő­ügyész szólalt föl. — Annak idején én voltam az ügyész — mondotta — és az ítéletet magam is krudélis­nek tartottam, mert tudtam és tudom, hogy Szakáll ezt a szigorú ítéletet nem érdemelte meg. A kegydijjai kárpótolni kell a kegyetlen ítéletért Hasonló értelemben szólalt föl dr. Török Bé­la is. A kisgyűlés ezután havi 150 jat szavazott meg egyhangúk zsef számára még pedig ugy, hogy őzvegve éppen ugy kapja a kegydijat, mintha nyugdíj lenne. A tihanyi IV. Károly-emlékmüre 1000 pen­gőt szavazott meg a kisgyűlés. Kimondotta ezután a kisgyűlés, hogy a társasbérletek rendszerét fokozatosan meg kívánja szüntetni és meg­szűnteti a jelenlegi társasbérlők egyetemes fe­lelősségét. Minden társbérlőt egyénileg kívánja felelőssé tenni az arányosan reá eső bér-rész­ért. Muntván Valér Indítványára kimondotta a kisgyűlés, hogy a királyhalmi templom körül 25 hatszáz négvszögöles házhelyet ad el építési kötelezettséggel. Iritz Béla a Csaba- és a Vajda-ucca, vala­mint az Etelka-sor feltöltésére tett indítványt. A polgármester bejelentette, hogy a feltöltési munkák költségvetését elkészítteti és a mun­kálatokat az inségmunkák keretében végezteti el. Iritz Béla azt kérte, hogy legalább az Etelka­sor feltöltési munkálatait végeztesse el soron­kívül a város, mivel ez a mocsaras ucca ter­jesztője minden fertőző betegségnek. A" kisgyűlés a polgármester bejelentésért tu­domásul vette. Ezután Rack Lipót tanácsnok a mozik vigal­mi adóleszállilási kérelmét ismertette. A pol­gármester a kérelem elutasítását javasolta. A kisgyűlés a mozik kérelmét egyhangúlag elutasította. A kisgyűlés ülése hat Órakor ért véget. Elek Ica pere Görög színigazgató ellen A kurla elnlesiiotta a primadonna kereseléf Budapest, december 29. Elek Ica, a tavalyi szín­igazgatói választási harc során operettprimadon­nának szerződött Görög Sándorhoz, de a szerző­désnek előfeltétele az volt hogy a színigazgató el­nyerje a szegedi szinház bérletét. A bérlethez Gö­rög Sándornak ötvenezer pengő kauciót kellett le­tétbe helyeznie és ehhez az összeghez — mint em­lékezetes —, Elek Ica is hozzájárult tizenötezer pengővel. Elek Ica szerződéséből azonban nem lett semmi, ezekután kártérítésért perelte be Elek Ica a színigazgatót és 9000 pengőt követelt tőle az elmaradt szerződésért. A kúria most végsőtökön el­utasította a színésznőt keresetével, mert a szín­igazgató az első pályázaton, amellyel kapcsolatos volt Elek Ica 15 ezer pengője —, önhibáján kfivül nem kapta meg a bérletet és igy nem követett el szerződésszegést, amikor a második pályázat után még sem szerződtette Elek Icát. Sxécfpenyí Moszi Pénteken, december h6 30-án utoljára EMIL ROSTAND költői filméposza: Sasfiók Előadások 5, 7, 9 órakor. ^HmMMBHHHMMMnMItil rrjfcM.::

Next

/
Thumbnails
Contents