Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-29 / 296. szám

XII. 29 Váliozásf terveznek a budapesí—szegedi személyvonalforgalomban Negyven perccel előbb Indítják az éjszakai személyvonatai, amely 01 óra ulAn érne Budapestre (A Délmnggar ország munkatársától.) A Dél­Magyarország szerdai számában beszámoltunk arról, hogy a szeged—budapesti vonalon a leg­utolsó időben jelentékenyen megcsappant az áru- és az utasforgalom. Dr Veress Gátőr Máv. üzletigazgató kijelentette, hogy a múlt évhez viszonyítva a személyforgalom 22 százaiákkal, a teherforgalom 30 százalékkal csökkent. Sze­ged kereskedelmi és ipari köreiben a íorgclom megcsappanását azzal magyarázzák, hogy ugy a teher-, mint a személydijszabás elviselhetet­lenül drága; a kereskedelmi körök a legminimá­lisabbra szoritják le az utazásokat, a teherfor­galomban pedig lényegesen olcsóbb teherszál­lítási eszközöket vesznek igénybe, ahol csak erre mód kínálkozik. Rámutattak az érdekeltségek arra Is, hogy a csőkkent forgalom nemcsak a rossz gazdasági viszonyokban kereshető, hanem a menetrend­politikában is. Eléj» itt csak arra utalni, hogy Szeged és Budapest kőzött két gyorsvonatpár közlekedik, míg Budapest-Debrecen és Buda­pest—Miskolc között három. Budapesti keres­kedelmi körök most memorandumot- intéztek az államvasutak igazgatóságához, amelyben azt ké rik, hogy ha már nem akarják má­jusnál előbb visszaíil'i-ui. * .in-madik gyors­vonatot, legalább állítsanak be erry gyor­sított személyvonatot, amely Budapestről rég­gel 7 után indulna és Szegedre délelőtt 11 óra körül érkezne. Sok a kifogás a Szeged—Budapest között közlekedő személy vonatok ellen is, amelyeknek hallatlanul hosszú a menetideje, csaknem hét óra. Az éjszakai személyvonattal éjjel 11 óra 55 perctől reggel 6 óra 30 percig tart az ut Budapestig, de a hosszú menetidőtől eltekintve, ez a vonat még elfogadható időben ér Buda­pestre. Értesülésünk szerint az éjszakai személyvo­nat menetrendjét most lényegesen módosítani kívánják. Mint befejezett tényről beszélnek, hogy a Szegedről most éjjel 11 óra 55 perc­kor induló személyvonat ezentúl 11 óra 15 perckor indulna és Budapestre reggel 6 óra 30 perc helyett már 5 óra után megérkezne. Az érdekeltségek és az utazóközönség nagy meglepetéssel értesülnek erről a tervről. A sze­gedi közönség ugyanis reggel 5 órakor semmi­hez sem tud kezdeni, Pesten legfeljebb beülhet a kávéházakba és ott várhatja meg a reggelt Egyesek szerint ez a terv alighanem azzal áll összefüggésben, hogy az éjszakai személyvo­nattal hálókocsi közlekedik; köztudomásu ugyanis, hogy aki a hálókocsiban utazik, az reggél 8 óráig a kocsiban tartózkodhat. A tervezett menetrendváltozásról a Szeged­pályaudvar főnöksége hivatalosan még nem szerzett tudomást. Információnk szerint a me­netrendváltozást még januárban bevezetik. &z adóárverések és a transzferál ingóságok Ugye a közigazgatási bizottság előtt! > (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­igazgatási bizottság szerdán délután tartotta dr. Somogyi Szilveszte • polgármester elnökle­tével decemberi ülését. A polgármester jelenté­it dr. Biacsy Béla olvasta föl, utana dr. Tóth hcia főjegyző bejelentette, hogy a pénzügymi­niszter értesítése szerint dr. Kolb Árpád pénz­f'gyigazgató nyugalomba vonult. Hegedűs An­t_a\ árvaszéki elnök jelentése után az egészség­ügyi viszonyokról dr. Acs Sándor főorvo<he­l.vettes számolt be. Jelentőse szerint november­ben megszűntek a ragályos betegségek. A kórházakban és a klinikákon hatezerkél száz ffkvő beteget kezeltek. .Dr. Debre I'éter kórházigazgató szólt a jelen­jéhez. Elmondotta, hogv a nyomor fokozódása következtében egvre jobban' terjed a riihkór, I mert a nyomorban sinvlődő lakosságnak nin­csen pénze szappanra és igy a legelemibb egészségügyi szabályokat sem tarthatja be. I "wvel a rühkór terjedése ellen csak a legszigo­rúbb fertőtlenítéssel lehet védekezni kérdi £°gy a fertőtlenítő intézet üzemképes állapot­on van-e és zavartalanul elvégezheti-e a fer­tőtlenítés munkáját. .Dr. Acs Sándor kijelentette, hogy a fertőtle­''•to intézet felszerelése kifogástalan, aggoda­J°mra nincsen ok. Ezután dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes •"Utalta be a rendőrség jelentését," amelyről aPunk más belvén számolniuk be. Következett a pénzügyigazgatóság. A pol­gármester néhány meleg szóval megemléke­zett a nyugalombavonult dr. Kolb Árpád pénz­ügyigazgatóról, aki a közigazgatási bizottság­nak éveken át tagja volt. A pénzügvigazgató­ság jelentését Lindauer Ferenc helyettes pénz­ügvigazgató terjesztette elő. Jelentéséhez dr. Pap Róbert szólalt fel. Az adóhátralékok minit lefoglalt in­góságok árverése kőiül tapasztalható visszásságokkal foglalkozott. Elmondotta, hogy ezeket a trans­ferált ingóságokat más városokban alapos meghirdetés után árverezik el és igy az árve­rések iránt megfelelő érdeklődés mutatkozik minden esetben. Ennek hasznát látja a kincs­tár is, az érdekelt adóhátralékos is, mert az ingóságok aránylag jó áron kelnek el. Szege­den ezzel szemben nem hirdetik meg az árve­réseket. azoknak idejéről még az árverési hié­nák sem ertesulhetnek és igy az ingóságok a második kitűzésen — mert az ujibban ki­adóit miniszteri rendelet szerint az első árve­résen csak akkor adhatók el a lefoglalt ingósá­guk. ha az árve.ezök a becsértéknek legalább kétharmadrészét megajánlják — potom áron kelnek el. ha egyáltalában akad árverező. Kéri ezért, hogy a pénzügyigazgatóság rendelje el az adóárveréseknek az újságokban való meg­hirdet \>ét Lindauer pénzügyigazgatóhelvettes válaszá­ban azt mondotta, ho^v Szegeden alig tartottak \ árveréseket Az ez oKa annak, hogy nem igen jelentek meg árverési hirdetmények Az uj ren­delet alapján most szigorúan ügyelnek majd a kisemberek érdekeire. Dr. Hammer Fidél, az adóhivatalok vezető­jének felszólalása után dr. Hunyadi Vass Ger­gely az árverések összpontosítását javasolta. Abban az esetben érdemes lenne meghirdetni az árveréseket. Be kellene vezetni a fix árverési napokat A polgármester bejelenti, hogy keres valami megoldást a problémára. Ezután dr. Kalmár Szilveszter az ügyészség jelentését terjesztette elő, Kiss Károly tanfel­iügvelő pedig a tankerület eseményeiről szá­molt be. Götler Károly az államépitészeti hivatal je­lentését terjesztette elő. Utána Sera Gyula gaz­dasági felügyelő mutatta be jelentését A jelentés szerint az ősszel vetett kalászor«k általában jól keltek és egyenletesen fejlődnek. Az alsóközponti kisbérlók között 96. a röszkeiek kőzött 72 mázsa búzavetőmagot osztottak szét. A mezőgazdaságban novemberben 160—200 fillér volt a férfinapszám, a fiuk és a lá­nyok 80—160 fillért kaptak. Nagyon sok a me­zőgazdasági munkanélküli. Dr. Pap Róbert a mezőgazdasági cselédek összeírása ügyében szólalt fel és azt kérdezte, hogy az összeírás végrehajtására történt-e megfelelő intézkedés. Sera Gyula válaszában azt mondotta, hogv ilyen értelmű rendelkezések még nem érkeztek a"gazdasági felügyelőséghez. Klekner Géza állategészségügyi főfelügyelő bejelentette, hogy a sertésjárlatot minden ke­rületben feloldották. Az idén a sertésvésznek 1123 áldozata volt Végül Rack Lipót tanácsnok ismertette Szatmár vármegye köriratát. A megye fölirt a belügyminiszterhez és arra kérte, hogv mi­előtt a Tylor-féle jelentés alapján csökkente­nék a városi autonomiák költségvetését, hall­gassák meg az érdekelt törvényhatóságokat A bizottság csatlakozik a mozgalomhoz. Véres polgárhábcra egy ternesi községben Temesvár, december 28. A temesmegyei Haty­tyas községben két gazdálkodó, S-irgant Péter és Sedcscn János összeszólalkozott. A vesze­kedésből dulakodás, majd verekedés keletke­zett és a két ember küzdelmébe hamarosan mindkét föl rokonai és hozzátartozói Is bele­amtkozfak. A viaskodás hire, mint futótűz ter­jedt el a faluban, amelynek népe két pártra szakadva sietett a küzdő felek segítségét«. Kapákkal, kaszákkal, cséphadarókkal, sarlók­kal, furkósbotokkal felfegyverkezne vonult frl egymás ellen az egész község apraja-nagyfa. Leírhatatlan verekedés kezdődött, amely már valóságos polgárháborúnak illett be. Halottak és jajveszékelő sebesültek borították a közsé;» uccáit. Az egyik pártvezér, Sedescu Is holtan maradt a porondon, több mint negyven ember szenvedett súlyos sérüléseket, egy Istvanescu János nevii cserepesmestert a küzdelem hevé ben borzalmasan megcsonkítottak. A harcnak egy csendőrszázcd vetett véget, amely több mint hatvan falubeli legényt letartóztatott. A sebesülteket a temesvári kórházba szál.itotíák. SssécJ&enyi Moszi Csütörtökön 6» pAntoken, december hó 29. és 30-án EMIL ROSTAND költöi filmeposzé: SASFIÓK El«ad;i«o'< *. 7, ft árakor

Next

/
Thumbnails
Contents