Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-29 / 296. szám

DELM UGYARORSZAG SZtOED. IterkeMtOtéO! Somogyi ucoo ;Z.Lem. Telefon: 13-33. - KladAhlratal, Ktno*dDknnrviAr legrlnda - Aradi uooa S. Telefon : 13-00. - Nyomda x L»w UpAt ncca 1«. Telefon x 20-34. TATlrntl é* levélolm - DélmaoyaromAg Szeged Csütörtök, 1932 dec. 29 Ara <6 fillér VTII. évfolyam, 296. ELOrizETftli Havonte helyben 3.ZO Tiddken é* Btidapetten 3*00. lcUlfmd»n •—o pengd - Boyé* Mta MM> IÁ ét •nnapnap flll. Hír­detétek felvdtele tarlla tserlnl. Megle­lenlk hétfA hivételdvel nxnnnta reppef fl vasút és Szeged A mai gazdasági helyzet hiven tükröződik vlsszs azokban az adatokban, melyeket a Dl­magyarország szerdai száma a Budapest Sre­ged-i vasúti közlekedés statisztikájából közölt. Az utasok száma több mint husz, a szállított áru súlya 30 százalékkal lett kisebb ebben a relációban S bár, mint az állam polgárainak, az elevenjébe vág minden veszteség, ami az ál­lamvasutax jövedelmét olyan végzetesen csök­kenti. mint a forgalom összezsugorodása, még­is elsősorban Szeged szempontjából s a sze­gedi érdek képviseletében szeretnénk ezzel a kérdéssel foglalkozni. Botorság lenne természetesen az államvas­atak hibás közlekedési, vagy üzletpolitikájában keresni ennek az elszomorító je'.e-ségnek ma­gyarázatát. A világon mindenütt visszaesést mutatnak a közlekedési vállalatok üzletered­ményei. A Pacific-vasutaktól egészen a szegedi kisvasútig — a város polgármestere után sza­badon ismételjük ezt a kapcsolatot —, min­den vasút és minden közlekedési vállalat elve­izitette bevételeinek jelentékeny részét A ke­reskedelmi forgalomnak egyik függvénye a köz­lekedési vállalatok forgalma, ha a kereskedelmi forgalom visszafejlődik, akkor az áruknak és ;semé'yeknek forgalma is visszafejlődést ké­pét mutai;a. C3udák"t n^m t vJnik véghez­vinni a vasutak sem ha nincs áru, amit fuva­rozni lehet, ha a gazdasági élet ecy.e jobban csendesedik el s ha egyre inkább a helyi piacok szolgálják ki a mindinkább igénytelenebb ke­resletet. akkor a világforgalom élénk tempójá­hoz méretezett közlekedési vállalatok Is kény­telenek részt kérni maguknak az elcsöndesedő iitemü gazdasági élet veszteségeiből. Hogy az alapvető okon kivül hatnak-e kisebb Jelentőségű okok, azt bátran figyelmen kivül begyhatjuk észrevételeink során. Hogy a vasút drága, hogy a mai kereseti lehetőségek össze­xsugorodása mellett a budapesti ut költségét a budapesti ut eredménye már nem birja el, hogy az államvasutak fuvardíj tételeiben nem jut kifejezésre az a szerzetesi szegénység, ami­be ez az ország beköltözködni kénytelen, — ez mind lehet igaz, lehet helyes, de a forgalom áltilános csökkenése mellett csak elenyésző je­lentősége van ezeknek az önmgukban véve Igen jelentős körülményeknek Is. Szeged várost mindenképen sújtják azok a tényezők, ame­lyeknek egyik megnyilatkozásé a Szeged-Bu­dapesti forgalomnak ez a nagyarányú vissza­feilMése. Szegedet természetesen érezhetően suitja az is, ami a forgalom csökkenésnek egyik legszembeötlőbb oka. az, hogy ez az útszakasz eddig kontinentális ut egyik forgal­mas résre volt s a trianoni »rendezés« foly'.án zsékuccává vált. zsákuccává azért, meri 3 Sze­geden keresztül lebonyolódó temesvári és aradi forgalom sem személyforgalomban, sem áru­fuvarozásban nem haladia meg a helyiérdekű vasutak méreteit. Amikor azonban szóvátesszük azokat az ''"O­tat, amelyeken segíteni a magunk erejéből, egyelőre legalább nem tudunk, még egy kü­lönleges szegedi sérelmet szeretnénk a nyil­vánosság elé vinni. Különösen hetipiacos napo­kon lehet észlelni azt, hogy a dorozsmai állo­"láson egész cs;ipat utas száll le és gyalog )Ön be a városba s dolgukat végezve ugyan­csak a dorozsmai állomásra gyalugoln ik ki s °*t szállnak vonatra. Ezek az emberek a "szom­szédos forgalom utasai, ceengeWek, kistelekiek, vagy felsőtanyaiak. Az államvasutak díjsza­bása olyan, hogy a csengeleiek, kistelekiek és felsőkőzDontiak érezhetően olcsóbban utaznak Dorozsmára. mint Szegedre, mert itt a város kapuja előtt ér véget az egyik távolsági sza­kasz. Ez a tarifa természetesen a város komoly érdekeit sérti s a városnak már régen gon­doskodnia kellett volna arról, hogy Ilyen mes­terséges tarifával ne nehezítsék meg Szeged környékén élőknek a városba való jutását El­végre akt Csengeléről, vagy Felsőközpontról igyekszik Szegedre, az szegedi területről sze­gedi területre utazik, — nem lenne szabad fenntartani olyan rendszert, hogy ezek az em­berek idegen községbe (Dorozsmára) olcsób­ban utazhassanak, mint a város egyik végéből a város másik tájára Ez a tarifa mesterségesen tartja vissza a Szegedre utazókat s srra kény­szeríti őket hogy Dorozsmán szálljanak le a vonatról s fagyban, hóban, esőben gyalogol­janak oda be s dolgukat végezve gyalogolja­nak oda M, csak azért, mert pár fillért meg­takarítanak vele. Ha nem lenne olyan katasztró­fálisan olcsó as emberi munka, mint amilyen, természetesen senki sem fordulna a takaré­kosságnak ehet a pazarló módjához. A vasút­nak azonban a fennforgó életkörülményekhez kell szabni a maga tarifáját a ha a vasút ezt önként nem temvé, akkor meg kellene tennie a város kérésére, előterjesztésére, sürgetésére. Természetesen, ha lenne valaki, aki a városnak ezt s jogos kívánságát kellő súllyal és bsOő eréllyel venné kezébe. Vámunió Olaszország és Albánia Közöli? Éles tllíakoxás Jugoszláviában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bel­grádból jelentik: A jugoszláv közvéleményben nagy izgalmat keltett a félhivatalos francia Havas-ügynökség jelentése, vamelyek szerint Olaszország és Albánia között vámunió készül A hirt ugyan ugy olasz, mint albán részről rögtön megcáfolták, de a jugoszláv sajtó nem ad hitelt a cáfolatnak és a Pravda azt írja, hogy a jugoszláv közvélemény nem nézheti tétlenül az eseményeket, mert a Jugoszláv ál­lam létérdekei forognak kockán. Albánia füg­getlensége nemcsak nemzetközi probléma — írja a lap —, hanem a Balkán békés fejlődésé­nek előfeltétele. Az egész világnak tisztában kell lenni azzal, hogy az Albániával szemben folytatott olasz politika veszélyezteti a békét. B szövetségi tanács is megszavazta az osztrák—magyar kereskedelmi szerződést (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: A szövetségi tanács szerdán dél­után rövid vita után megszavazta az osztrák— magyar kereskedelmi szerződést A nagyobb pártok nem állítottak szónokot a vitában, bogv lehetővé tegyék a javaslatnak minél gyorsabb elfogadását és igy a tanács a szélsőjobboldali felszólalások ntán túlnyomó többséggel ugy határozott, hogy nem emel vétót a nemzeti ta­nács ratifikációja ellen. Ezzel az osztrák—ma­gyar kereskedelmi szerződés végigjárta az ösz­szes parlamenti fórumokat és életbeléptetésé­nek semmi akadálya nincs. Miklas elnök a leg­közelebbi napokban szentesiti az elfogadott szerződést Tűzharc a bolgár királyi palota előtt Kél halott, nyolc sebesült Szófia, december 28. Musanov miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását. A király a le­mondást elfogadta és a lemondott kormányt meg­bírta az ügyek továbbvezetésével. Még a délelőtt folyamán a király magához kérette Malinovot, a szobranje elnökét, hogy vele megbeszélje a kor­mányalakítás kérdését Grác, december 28. A grád Tagespostnak" Je­lentik Belgrádon át Szófiából: Amikor Mussnncrv miniszterelnök a kormány lemondás« ntán délelőtt féltizenegykor elhagyta a királyi palotát, az épö­let előtt összegyűlt két macedón csoport között re­volverharc támadt, amelyben hát ember, köxtük egy csendőr megliaU. A rend helyreállítására ka­tonaságot kellett kivezényelni. (Budnprsti tudósüónk telefonjelentése.) Szófiá­ból jelentik: A királyi palota előtt lejátszódott tűzharcnak két halottja éa nyolc súlyos sebesültje van. A delelőt* órákban a palota előtt többszáz főnyi tömeg gyűlt össze, hogy figyelje a kormányvál­sággal kapcsolatos eseményeket. Csoportokba ve­rődve beszélgettek az emberek, amikor a szom­szédos kávéházból több vadászruhába öltözött férfi lépett ki, vállukon vadászfegyverrel A va­dászok egyenesen ahhoz a csoporthoz tartottak, amelyben Eftimov Szirusz főszerkesztő, a Mihnjlo­vits-féle macedón szervezet tagjaival beszélgetett. Amikor a vadászok ehhez a csoporthoz értek, le­kapták vállukról a fegyvereket és gyors egymásutánban fttvu 10v<M adtak le. A lövöldözésre óriási pánik támadt, mindenki fej­vesztetten menekült. A Mihájlovits-csoport viszonozta a ttaelévt és az általános tűzharcot csak a rendőrök és ka­tonatisztek megjelenése szüntette be, akik a har­colókat igyekeztek lefegyverezni. A katonatisztek üldözőbe vették a vadászruhá­ba öltözött merénylőket és az egyiknek már-már sikerült a macedónt elérni, amikor az kézigránátot kapott elő kabátja alól tw a tiszt felé dobta, majd revolverét többször & tisztre sütötte. 'A ké­zigránát nem robbant fel, ellenben a merénylő

Next

/
Thumbnails
Contents