Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-28 / 295. szám

8 k. o­Ü an M. á­iát gv i? n. 'r­ízi itt • a it­iV. n­'i? n­[ Szilveszterkor tánc a Tisza üvegtermében. 491 A szeged—budapesti vonalon 22 százalékkal csökkent a vasúti forgalom Az áruforgalom 30 százalékkal eseti vissza Bt, ni. I. r. (A Délmngyarország munkatársától.) Pest vár­megye legutóbbi klsgyülésén Okos Gyula bizottsá­gi tag a szeged—budapesti vasúti forgalom ágyét tette szóvá Elmondotta, hogy a reggeli gyorsvo­natnak négy első- és másodosztályú kocsija van, Mwk azonban egyáltalán nincsenek kihasználva, mert a felszólaló szerint minden egyes utasra egy uakaaz jut Ezzel szemben a gyorsvonaton csak két harmadosztálya kocsi van éa eaekben ösaze­isafoltan utaznak az emberek. Az ügyben Veres« Gábor, a szegedi f.zletvezetőség igazgatója klje­lentette, hogy a karácsonyi, rendkívüli forgalmat eltekintve, a vasutak egyáltalán nincsenek kihasz­nálva. A szeged—budapesti vonalon meg éppen az a helyzet, hogy csak 40—60 százalékig vannak ki­használva a vonatok s ez az igénybevétel ls foly­tonosan csökken. — Megállapítható — mondotta az üzletvezető —, hogy a tavalyi viszonyhoz képest a vasút lor­ísima jelentós mértékben lecsökkent A szeged— badapesti viszonylatban például a személyforga­lomnál tavaly óta 22 százalékos csökkenés tapasz­talható, aa áruforgalom pedig 30 százalékkal esett vissaa egy év alatt — Sajnos, a Pest vármegye klsgyülésén felho­zott panasz, nem helytálló, mert a szegedi—buda­pesti vonalon egyáltalán nem éldeltünk túlzsúfolt­ságot a vasutakon. Meglehet, hogy egy esetben, valamilyen rendkívüli körülmény foíytán, többen szállottak fel a gyorsvonat harmadosztályára, mint más esetben, de erre a Máv. nem lehetett el­készülve. Viszont nem volna kifizető, hogy Szeged és Budapest között állandóan három harmadosz­tályú kooeit járassunk. A forgalmat állandóan el­lenőrizted a Máv. és ahol az utasforgalom állan­dóbb emelkedése mutatkozik, ott megerősítik a szerelvényeket A gyorsvonatnál azonban, sajnos, az a helyzet, hogy folytonosan csökken as utazók szám.., még nagyobb názalékban. mint ás olcsóbb személyvonatoknál. Kijelentette még Veress üzletigazgató, Rogy nj­év után Ismét megindulnak a fillére« gyorsvona­tok éa Budapestről Szegedre, valamint Ssegedről Budapestre, ha von kint közlekedik ma] egy-egy fillére« vonat, mer.' ezekre, a tapasztalat szerint, állandóan fölö»számban is Jelentkeznek aa ataaok. al lü ri n­ítt Meggiíísuli a liszaparti bérházépítkezés (A Délmagynrorszóg munkatársától.) A tisza­parti bérházépítkezés terve másodszor Is meg­hiúsult Mint emlékeTe'es, hónapokkal ezelőtt 1 ajánlatot kapott a város Szegő Árpád sze­gedi kereskedőtől az úgynevezett Onoró-féle telekkomplemm egyrészének megvásárlására. Ezeket a te'keket annakidején az egyetemi épít­kezések céljaira sajátították ki, mivel azonban ttem volt szükség rájuk, felhasználatlanul meg­maradtak a város birtokában. Szegő húszezer pengőt ajánlott fel értük és vállalta azt a köte­' lezettséget, hogy záros határidőn belül két bér­palotát épittet. A közgyűlés kimondotta, hogy bszonötezer pengőért eladja a telkeket, ha Sregő szerződé-i'eg vállalja az építkezési kö­telezettséget. A közgyűlés határozatát az aján­^ lattevő elfogadta volna, a tiszti ügyészség j azonban megfellebbezte azzal az indokolással, •fogy a telkekért nnnakide'5n n város többet fizetett és azokra az egye.temi építkezések folv­" tatása alkalmával esetlen szükség lebe'. A fel­lebbezés benyuitása után Szegő visszavonta az •iánlatot. később azután Ismét b^nvuit^ttr-, smi­J kor az ügyészség hajlandónak mutatkozott a 51 fellebliezés visszavonására, tckin^et'el arra, * togy az építke'éx l(>nyf>ge*cn enuhi'r'f voha a ^mkfínélknUsf'aen. SszécJ&enyi Mozzi SrerdAn, deremher lió 28-ín utoljáoa tagon István vüőöíilrü vlglátéha Szegény leányt nem leheS eSvsnna Főszereplők: «ennie niHler, tiennann Iliimig, w«He Szakáll es frltz OrUitftaum. Előadások ünnepnapon 3, 5, 7, 9 hétköznapon 5. 7. 9 ómkor. A poleármester megbízásából az ügyészség elkészítette a szerződéstervezetet, amelynek aláírására most került volna sor. A terv most mégis meghlnsul. Az ajár.latlevő ugyanis Idő­közben meggondolta a dolgot, csak abban az esetben hajlandó aláirnl a szerződést, ha a város a telkek árát leszállnia hnsreeer pengőre és a 30 éves a^m^es^égen kívül 15 éves község! adómentességet ls biztosit az építen­dő uj bérház számára. A város hatósága ezeket a fclté'elmódositásokat nem vállalta, mire Szegő bejelentette a polgármesternek, hogy ajánlatát vissvu\nnin. A megyaszöi v&laszlAs Budapest, december 27. Prónay György báró — mint emlékezetes - lemondott a megyaszói kerület kéoviselöl mandátumáról A mandátum­ért két jelólt vette fel a harcot: Serényi László gróf a független kisgazdapárt programjával és Csizmadia Lajos a Zsilinszky-párt program jávai. Herrlot: lyoni polgármester Paris, december 27. Herrit volt francia mi­niszterelnök visszatért Lyonba és karácsony­kor újból elfoglalta polgármesteri székét. Eb­ből az alkalomból a radikális szocialista párt lyoni pártszervezete bankettet rendezett, amelyen Herriot nagy beszédet mondott Ki­jelentette, hogyha akarta volna, még ma Is Francia" szág miniszterelnöke lehetne. Amikor átvette a kormány vezetését, 12 milliárd volt a deficit és hat hónap alatt sikerült neki ezt a hiányt egyharmadára csökkenteni Külpoli­tikailag sikerült kiemelnie Franciaországot az izoláltságból és nj barátokat szerzett — Ha még egyszer olyan helyzetbe kerül­nék, amelyben voltam lemondásom előtt — mondotta Herriot —, ismét ugy cstletkednek. ahogy azt tettem. A volt minisztereinők ezután élesen támad­ta a kamarának azokat a képviselőit, akik a háborús adósságok megfizetése ellen szavaz­tak. Hibáztatta, liogy 480 millió miatt vesze­delembe sodorták az Amerikával való együtt­működés lehetőségét és könnyelműséggel vá­dolta meg az adósságfizetés ellen küzdő tá­bort, amiért éppen annak az Egyesült Álla­moknak nem akar fizetni, amely 75.000 hősi ha­lotat áldozott a franciákért. „I belügyminiszternek nincs foga adét kivetni" Felebbezés a keresett adópóflék klvettse (A Délmagyarország munkatársitól.) Dr. Fráter Zoltán megfellebbezte as insédárulék elmén kivetett kereseti adópótlékoL Fráter fel­lebbezését alkotmányjogi érveléssel indokolja. A fellebbezés indokolása a következő: A fizetési meghagyás az inségjárulékot a 185400—1932. sz. belügyminiszteri rendeletre való hivatkozással vetette ki. A belügyminisz­ternek azonban nincsen joga adót kivetni. A fölhatalmazási törvény felhatalmazta a mi­nisztertanácsot, hogy adott esetben as ország­gyűlés mellőzésével és a 33-as bizotság bevo­násával, — sürgős esetben utólagos bejelentés kötelezettsége mellett a 33-as bizottság nélkül is rendeleti utón szabályozza az állam háztar­tását és a legfontosabb közgazdasári kérdése­ket érintő feladatokat. Alkotmányjogi szem­pontból ez Is kifogás alá esik, mert semmi sem akadályozza a nemzetgyűlést abban, hogy e tekintetben is határozzon. A belügyminiszter­nek azonban ettől eltekintve sincs adókivetési joga, mert a felhatalmazási törvény nem adott erre neki jogot, — amint hogy egvik minisz­ternek sem adott erre felhatalmazást mUultnklrjsk legyei tt&cLLója,? > J p p révén mindenki OlCSÓn futhat Orion rddiókészüiékOez. Díjtalan bemutatás a következő cégeknél: Csányl Antal, Fekeíesas-ucca 22. Csűri Ferenc, Kárász-ucca 16. Deuísch Albert, Kárász-ucca 7. Fonyó Soma, Kölcsey-ucca 4. Hrabák Károly, Kossuth Lajos-sugárul 6. Jani András, Széchenyi-tér 8. Kelemen Márton, Kelemen-ucca 1L Moskovifz Lajos, Kölcsey-ucca 10. i

Next

/
Thumbnails
Contents