Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)
1932-12-24 / 293. szám
»zCOCU. taerke»tO*«oi Somogy! neon XX. I. cm. Telefon: Z.t-33.«KlBdAMratal, KOlMdnkllnr« t^r é* Ieoylrodb t Aradi ucoo S. Telefon : 13>Ofl. — Nyomda i UJw Lipót ncca 10. Telefont 20-34. TftTlrnM él levélcím - DóImitoyAromAg «ieo««I Szombat, 1932 dec. 24 Ara 1« nu«r Vm. évfolyam, 293. §2. A város ¿1 az ingatlantulajdon A városházán nagy a felzudulás: a kormány nem engedi meg a városi »krajcárpénz* felemelését. A városházán ugyanis azt gondolták, hogyha az "állam felemelheti az ingatlanok tuIajdonátruházásl illetékét, akkor — szaladj te L< pnjtás — gyorsan felemelheti azt a város is Igaz, hogy abban a rendeletben, amelyik az állami Illetéket felemelte, a városi illetékek felemelése egyenesen és félreérthetetlen határozottsággal el van tiltva, de hát mit tőrödnek az Ilyen ártatlan tilalmakkal azok, akik a városi polgárság közterheit akarják emelni. A törvényes tilalom csak nem állhat útjába az önkormányzati jogok gyakorlásának, — mondják azok, akik csak akkor akarják megvédeni az önkormányzati jogot, amikor a maguk kedvtelése, a maguk terve, a maguk eltökéltsége szorul rá védelemre. Az állami vagyonátruházási illeték már a felemelése előtt Is je'entékeny akadálya volt az ingatlanforgalomnak. A vagyonátruházási illeték felemelése után pedig, ha a városi krajcárpénzt is sikerült volna küünő pénzügyi kapacitásainknak felemeltetni, a vételárnak kilenc názr.lfikát krllclf volna állam' é* vámul t ar yonUn/házául Illetékben fteehü Ha most még teAínietbe vesszük art is, hogy a szerződés készité-ének s n telekkönyvi á'irásnnk költségei a legszerényebb számítás mellett meghaladják n vérelár egy százalékát s hn figyelembe veszszük, hogy igen gyakran a fc'ek közvetítő tevé keny^éjíét is igénybe veszik s a közvetítő rend szerinti dija a vételárnak két százaléka, akkor eredményül azt kapjuk hogy a vételárnak tiztizenkét százalékát tennék ki az ingatlanszerzés költségei. Mit gondolnak a szegedi városházán: ki bírja viselni ezeket a költségeket? Amikor fl vételi kedv élénk s a pénz sietve keres nz ingatlanpiacon elhelyezkedést, akkor a vevők terhe ez a költség, de amikor az árak nyomottak. a háznk és föl-lek hónapokig kinnt vannak fi »piacon«, nmig végre vevőt találnak, akkor a vevő a vételárba kalkulálja bele a véte! körül felmerülő költségeket s hiába köti ki a szerződé", hogy a tulajdonátruházással járó költségeket a vevő fizeti, a vevő fizeti csak, de viselni az eladó fogja. S most nem beszélünk arról, bogv kilencszázalékos ttilajdonátruházási illeték egyenesen tn??aka"'á'yozná a/ Ingatla ok rorgal nát s r e£biusitaná az állam bevételeit is, amikre az államkincstár az ingatlanok vétels után számit, lem beszélünk arról sem. hogy cnsk az előrelátás hiányával lehet olyan jövedelemtöbb'etre ^ámitani az illeték felemelése révén, mint »mi 8 múlt évi bevétel alapul vé'cle mellett a s:ám|nni alapmüveletek szerint erelméiyul mutatóik. mert minél súlyosabb a vétel lerhe, annál * ívesebb ingatlant fognak megvenni s megtör|enr etik. hogy a felemelt illeték mel'ett a város ^vétele kisebb lesz. mint amilyen alacsonyabb ^azaléku illetek mellett lerne. Azt azonban ^ár szóvá tess.rük. hogy a várost illetek eme•we a városi Ingatlanok érlék-'t rombolná tonf)b s romlx)lná annyival, mint amennvlvcl a a tulajdonátruházási illetéket emeli, ez ellen újra csak tiltaka/ni kell Mi .iem 'dffVimb í • . . - . .... mégsem érdemlik meg ma! példátlan norongattatásukban azt az elbánást, amiben a vároe őket részesíteni akarta. A mai nyomott Ingatlanárak s a mai ájult vételkedv mellett úgyis csak a kétségbeesés tanácsolhatja az Ingatlantulajdonosoknak az eladást Da ha mégis el kell adniok ingatlanaikat, mert annak jövedelméből nem tudják tovább fedezni az adósságuk kamatját, akkor a város nem állhat oía a nyomorúság vámszedöjének s nem teremthet olyan helyzetet, ami mellett az ingatlan vételárának tizedrészét oda kell fizetni a közpénztárba. S ha a vevő teljesiti is ezt a fizetést, mégis az eladó érzi annak súlyát, az a vagyonát vesztett, elszegényedett, földjét, házát elvesztegető polgár, aki elveszi ette az egyensúlyt adósságának s vagyonának lerombolt értéke s összezsugorodott jövedelme között ElOrizBTtai Havonta helyben 3.2° videium <• Bvdapetlen >flO, icOlRMdnn a-40 pengO - Bgyea mxArm Ara hetk»». nap ie, vn«Ar> «« Ünnepnap e-S 1111. Hlrdetéaek felvétele fart »a a*ertn«. Meglelenfk MttA ktveteKvel onoonta reggel S csak ez fut eszükbe a városháza Uralnak. Amikor növelni kell a bevételeket? Csak a csatornázási adó, a felemelt »krajcárpénz«, a felemelt kereseti adó és a jó öreg pótadóemalc'g. minden problémának végső megoldása és minden megválaszolhatatlan kérdésnek végső felelete? Ebben éli ki magát minden kezdemém-ező erő, minden Intuíció, minden hozzáértés s a mai viszonyokhoz s a mai igényekhez simttló minden találékonyság? A népszövetségi biztos a közterhek leszállítását tanácsolja s ml ugy fogadjuk meg a tanácsot, hogy még a tilalmazott közteheremelés: Is keiesztül akarjuk vinni? Ez a városi gazdálkodás képe az Ur s^rencsétlen 1932-es esztendejében. De legalább mór ebből a rendszerből is csak annyi volna hátra, mint amennyi ebbííl az esendőből méj hátra van. „Azonnali drasztikus Intézkedések szükségesek a helyzet megjavulására" Tgier budapesti népszövetségi megbízott pesszimista telenftse riagvarország pcnzagtf bduzeteroi A deficit, a csokkeno külkereskedelem - Százmillióval kevesebb bevételre lehet számltonl - HrlUko o zárszámadási rendszerről. - A pengő erteké lovnlást motot 7c;löi. a háztulajdonosok Budapest, december 23. Royal Tyler budapesti népszövetségi megbízott elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről 1932 negyedik negyed-íben. A jelentés főbb pontjai: — Az 1032 fulíus f-ével kezdődött pénzügyi év első 5 hónapjának kimutatásai majdnem ugyanolyan nagy deficilet mutatnak, mint láváig. Eddig m7g nem tőrtént Iníézhe'dés az egyensúly helyreállítására. A* jSTlaml üzemek" veszteségei tovább" far fariak, majdnem ugyanolyan arányban, mint 1931 — 32-ben. Magyarország külkereskedelme tovább csökkent. 1932. harmadik negyedében a kivitel értéke a megfelelő tavalvi érték 57 százaléka. volt. Tekintettel a belső áraknak a külföld? árakhoz való viszonyára, Magyarország mezőgazdasági termékcinek bizonyos csoportjait nrm tudja nyereséggel kivinni. Az 1932-33 évi költségvetés a EÖzTgazga táshan 80ő millió pengő, az üzemekben pedig 401 millió pengőben egvensulvoztatott. A közigazgatásban az első öt hónán™, ar fizem^Vben pedig a költségvetési év első 4 bó hónapjára vonatkozólag rendelkezésre állanak ideiglenes adatok. Ezek az eredrnénvek. amelvck az állami költségvetés novemberi eredménveit is tartalmazzák. amelv hómap a berv'felek tekintetében az év leejobb hónapja, lehetővé teszik, hogy a; egész én valószínű alakulására következtethessünk. Az összes kiadás előreláthatólag meg focja hnladni a közigazgatási költsérvetés kiadás? színvonalát, vagyis a 80* m'llfó pengőt, míg n költségvetés bevételi színvonala valószínűleg nrm fonja elérni n 7Of) millió pengőt. ígv tekintetlel rrra. hoev a legjobb jövedelmű hónap Tnr?T elrrmlt, f> kílAtá« az. hT'v hl* csak azonnali es drasztikus Intézkedések nem fftrtennck a ftflnzet meöf«mias5rn. a kürtségvetésl bevételek több mint 100 mllllO pengővel lógnak az Összes kiadás alatt maradni. A Jelentés ugy tud ja, hogy a kiadások csökkentésére, a bevételek emelésére és az állami üzemek újjászervezésére vonatkozó terveket most tárgyalják. De ha ilyen intézkedések azonnal tétetnének is, hatásuk már csak félévre terjedne ki. Bármi tétetnek is, Igen drasztikus Intézkedéseknek kellene lennie, hogy a költségvetés az ország fizetési kapacitásával összliangba hozassák. Az intézkedéseknek főleg a kiadások csökkentésére kell irányulnia. A bevételek fokozására irányuló törekvések nem kedveznrk a gazdaoédelmi rendelkezéseknek. Ezek az Intézkedések ártanak' a fizetőképes magyar gazda hitelének. Nyilván súlyos okok bírhatták rá a kormányzatot ilyen infézkedé sek magtételére. — Az állami közigazgatás 103«—SÍ év? zárszámadását — folvlatja a jelentés —, az országgyűlés elfogadta. Az a rendszer, amely szerint ezek a zárószámadások készednek, a legnehezebbé teszi bárki számára, szakértőt kivéve azt. hogy tisztába jöjjön az állami ügyel tényeivel. Ennok a rendszernek bonyolultsága kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy az országgyűlés és a közvélemény nem ismerte a valódi pénzügyi helyzetit. midőn az 1931 évi krízis bekövetkezett. — Az adóhátralék junius 30-án 2millió pengő. A szeptember 30-án történt utolsó megállapítás szerint pedig imillió pengő. A bankjegyforgalomnak november 30-jg elteli «£y év alatt 392 millió pengőről 31S millió pengőre való csökkenését és az azonnal lejáró tar-