Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-22 / 291. szám

DÉLMAGYARORSZAö SlEOCD. SserkMXtOtégi Somogyi mm IL Lem. Telefon t M-33.- KladAhlvaUU, K0MOnknnr«Mr ét legyfrada » Áradt ucee S. Telefon: 13«OA. ^ Nyomda t Lflw LipOf uccn 10. Telefon « 2A-34. TAüratt leveleim • Délmaayaronaáo *« Csütörtök, 1932 dec. 22 Aratt(m6r Vm. évfolyam, 291. ftz. ELÖ riZETCli Bavonla helyben 3.IO i XM, tcOIfOlddn Mtkita­i M, vMáib é* HmieiHirip t4 fin. Hlr­Jiek felvétele lart'a aeartnl. M eote­len**« hétca b'vétetérel nannnia reeqel II szegedi Iparosok Bűnt követnénk el a szegedi Iparosság ellen, holott hiven szolgáltuk eddig mindig s becsü­lettel fogjuk szolgá'nl tovább ls a szegedi Iparosság ügyét, ha nem tennénk szóvá azokat «jelenségeket amelyeket a szegedi iparos köz­élet vet fel. Vasárnap újra urnák elé állott a szegedi Iparosság s ez a vasárnapi erőpróba i:jra a szegedi Iparos ellenzék kudarcává vált A minap megtartott rcniklvüll közgyűlés sem hozott sikert az ellenzéki iparosságnak s ami­kor, ugy lítszlk már, balsikerbe fullad bele minden kezdeményezés, akkor mégis csak vizs­gám! kell, hogy ennek a kadaroszérlának mi az Igazi oka. Az első tanulság, amit a szegedi ellenzéki Iparosságnak le kell vonnia az. hogy sem sze­mélyekért, sem személyek ellen nem szabad harcot kezdenie. Kedvezőbb gazdasági viszo­nyok között s a könnyű kereset boldog kor­szakában az Iparosság Is folytathatott harcot személyek érdekében és személyek el'en a harc kedvtelése s a szervezkedés srórakozása azon­ban a mai Időkben a tömegek megmozditá­sára. a tömegek érdeklődésének felkeltésére már alkalmas nem lehet Az Iparostömeget már nem lehet nevekkel megmozdítani, az iparos­ságnak már nem nevek bukása és nevek fel­tűné-e kell, hanem munkára, kenyérre, megél­hetésre s a közterhek enyhítésére vnn szük­sége. Tömegmozgalmat csak tömegs^ükségle­tek tudatosításával lehet fölkelteni, a személyi fllenszenv s a pajtáskodás sikeres harcok ten­gelye és mozgatója nem lehet. Az ellenzéki I iparosságnak tehát ha sikert akar elérni, el­I sősorban ls a személyi tekinte'ieket kell har­" eából kizárnia, se egy ember kedvéért, se egy ember ellen nem szabad harcba vinni az ipa­rosságot Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az Iparosság ne a legalkalmasabb .személy­ié bizza a maga vezetését, nem jelenti azt sem, hogy az Iparosság ne Igyekezzék vezető szerephez juttatni azt. aki a veretésre hivatott de sem ambició. sem hiúság, sem sértett ön­érzet nem lehet szervezője az iparosságnak. Az ellenzéki Iparosságnak szakítania kell az­»1 a harcmodorról, amitől eddig sikert re­gélt: elvi alapra kell helyeznie a harcot s lehet minden egyes felmerült esetben, »inden választás előtt, minden egyes erőpróba *l6tt külön-külön, újra meg újra egy csata­sorba állítani azokat, akikkel a megelőző vá­asztás során, vagy a korábbi szavazásnál 'nemben állottak. Gondolják csak végig az el­őzék! Iparosok: volt-e két olyan választás, 'olt-e két olyan szavazás, amelyen ugyxna-ok 'ravaztak együtt? Mindig ad hoc egyesöíés volt 11 ellenzéki kézmüiparosság tömege s ennek < tömegnek ősszeté'ele választásról választásra íitozott Most nagyon profán, de közérthető ,a»nlatot mondunk a futballmérkőzések ta­pasztalatairól. Sokszor hallottuk a válogatott ipátok kudarcának okaként azt. hogy a kü­4Jnböző csapatokból összeállított játékosok nem -"•ették meg egymást, mert nem voltak ösz­^íszokva. Az ellenzéki iparosság harcának is '^többször az a hibája, hogy állandóan vál­a csapat s hiányzik az összeszokottság. Az ellenzéki Iparosság tagadhatatlanul szám­fölényben van. a szegedi Iparosok na­^b része az ellenzéki iparosság küzdelme ;*®nára megnyerhető volna, ha az ellenzéki ^°sság szakitana a guerilla-harcmodorral s * állandó párt keretét megteremtve ipar­r ­kodnék megszervezni az Iparosságot Félre kel­lene tennie minden személyi tekintetet s min­den személyi ellentétet elhárítva azoknak ke­zébe kellene adnia a vezetést akik önzetlen munkával, becsült képességekkel, leddhe'.atlen névvel s tiszta múlttal kvalifikálták magukat az Iparosság vezetésére. A Délmagyarország hirt adott már arról, hogy a szegedi Iparosság körében Is kezd terjedni az a gondolat, ame­lyik az Iparosság elégedetlenségét látva össze akarja terelni a független gondolkodású s sze­mélyi érdekek által le nem kötött Iparosságot A szegedi ellenzéki Iparosságnak most meg kellene találnia önmagát s szakítania kellene az alkalmi egyesüléseknek eddigi rendszerével, ami mellett a számbeli erő hol a szervezettség hijján, hol a széthúzás miatt, hol az egye­netlenségek folytán érvényesülni nem tudott. A szegedi eJbnzékt Iparosságnak le kell vonni a kudarc tanulságalt. Még a vereség is hasz­nos, ha engedelmeskednek a vereség tanul ságalnak. Meg kell találniok egymást azoknak az iparosoknak akik egészségesebb és termé kenyebb iparos közéletet sürgetnek s akik sze mélyl harcok nélkül akarják szolgálni a kéz mülparosság immár életbevágó érdekeit A sze gedl iparosoknak meg kell mutatnlok, hogy rendelkeznek annyi közélett jártassággal, hogy a saját hasznukra fordítják a kudarcok tanul ságait II francia kormány hajlandó a háborús adósság kérdésében az Egyesült államokkal tárgyalni A kormánynyilatkozatról tárgyal a francia minisztertanács (Budapesti tudósítónk telefonfelentée?.) Pá­rlsból jelentik: Szerdán egész nap tanácskoz­tak a miniszterek a kormánynyilatkozat össze­állításáról, amelynek végleges szövegét a csü­törtöki minisztertanács fogja megállapítani. A kormánynyilatkozat nagyrésze belpolitikai, fő­leg pénzügypolitikái kérdésekkel foglalkozik, a rendkívül kényes háboms adósság-kérdést és a leszerelési problémát csak nagy vonásokban érinti. Ebben a két kérdésben Paul Boneour miniszterelnök a kamarát falt accomptl elé akarfa állítani A háborús adósság problémájá­ról előreláthatólag csak annyit fog kijelenteni, hogy a francia kormány hajlandó ebben a kérdésben tárgyalásokba bocsájtkoznl az Egye­sült Államokkal. A kormánynyilatkozat feletti vita ezúttal nem fog sokáig tartani és a kor­mány megkapja a többséget, mert a legtöbb párt meg akarja várni az uj kormány csele­kedeteit Rooswelt nem tárgyal Hooverrel Erélyes hangú levélben utasította vissza az u| elnök Hoover meghivésál (Budapesti tudósítónk telefonfeleritéee.) Washingtonból jelentik: Roosweltnek, az uj elnöknek levele, amelyben válaszol Hoovernek meghívására, hogy vegyen részt a háborús adósságok kérdésének ügyében megalakítandó bizottság munkálataiban, igen erélyes hangú elutasítást tartalmaz. A Fehér Házban számol­tak ugyan az elutasítással, mégis kinosan ha­tott a levél hang fa. A levélben Rooswelt közli Hooverrel, hogy a háborús adósságok rendezésének kérdésében tervet dolgozott ki, amelyet hivatalba lépése után, tehát jövő év március 4-e után akar végrehajtani. Pusztító földrengés Görögországban (Bndapestf tudósítónk tele fon Jelentének Szalo­nfkiből jelentik: A görög félszigeten szerdán haj­nalban ismét nagy földrengés pusztított, amely főleg azokon a területeken okozott nagyobb ká­rokat amelyek néhány hónappal ezelőtt már vé­gigszenvedtek hasonló katasztrófát A lakosság fejvesztettem menekiTit a házakból; a kórházak betegei még a csütörtökre virradó éjszakát 1« a szabadég alatt töltik. Az első földlökéseket szerdán hajnalban félhal­kor érezték. A földlökések azután gyora egymás­utánban többször megismétlődtek. A földrengés­okozta kálókról és arról, hogy a katasztrófának hány áldozata van, még nincsenek megbízható Je­lentések. A kolozsvári rombolások Ugye az angol alsóház és a lordok háza elótt London, december 21. A lordok házában lord „l/arley megkérdezte a kormánytól, hogy kapott-e a Népszövetség valami jelentést vagy petíciót a legntóbbi erdélyi zavargásokról, melyek során tüntettek a magyar kisebbség ellen és kapott-e az angol kormány jelentést konzuli képviseleteitől, vagy máshonnan. A hadügyminiszter válaszolt a kérdésre a következőkben: — Marlev '">rd nyilván a december eüsejel ko­lozsvári zavargásokra céloz, amidőn egy diákcsa­pat megrohanta a magyar utlewélhivata.lt amely konzuli tevékenységet végez és követelte a román lobogó felvonását. Az angol kormány tudomása szerint nem küldtek a Népszövetségnek ez ügyben semmiféle Jelentést vagy panaszt.. Az angol kül­politikai képviseleteik, közöttük a kolozsvári an­gol konzulátus, leírást közölt erről a szerencsét­len incidensről. A bukaresti angol követ jelentette, hpgy a román kormány haladéktalanul ISadoH közleményében szigorúan elitélt« a tüntetők elí­rását mint a nemzetközi jog megaértését, amely­nek védelme alatt á]J a magyar ntlevélhivata-l *»

Next

/
Thumbnails
Contents