Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-21 / 290. szám

Ali» *| <*akségee, hogy Mrtlsztviselöi állásit tekintse «•ieUüvatásának. melyle egész lényét adja. — A destrukció k örése, a keresztény nemzeti . színe fejlesztése, lélekben tiszta, testben erős és kiképzett ifjúságnak megteremtése uj. fontos és nehéz feladatok elé állitja a közigazgatási tisztviselőt, mert megoldása nemcsak tudást, helyes ítélőképességet, hanem magyarul érezni tudó meleg szivet is követel. Csak igy — mindezen tulajdonságoknak a hivatali tevékenységbe való átvitele utján — lehet meggyőzni a téveszmék által rosszindulata tendenciával félrevezetett népet arról, hogy hivatott vezetői nem a haza szent fogalmát és célját a munkásság rdckcível szembeállító izgatók, hanem a megfelelően képzett, a néppel ér*ő és a haza érdekében cselekvő tisztviselők. — A társadalom minden rétegének éreznie kell. — folytatta a főispán —> hogy nehéz feladatok elé van állítva, melyeknek megfelelni csak ngy tud. hogy tagoltságában nem széthúz, hanem összetart, .ka u intelligencia átérzi a nép baját, elismeri jogait, a nép viszoet a keresztény nemzeti alapon álló intelligenciában látja vezetőit Én soha azt a hatalmat, amit reám ruháztak, speciálisan egyik társadalmi réteg, ve«y felekezet érdekében a mámk rovására érvényesíteni nem fogom. Ha azonban azt látnám, hogy a társadalmi és felekezeti békét egyesek a nemzet céljaival ellentétes célok érdekében rosszhiszem ül eg felforgatni igyekeznek, — egy pillanatig sem fogok habozni, hogy a kehemben levő hatalom törvényes eszközeivel 411iam -'tját nemzetem törekvéseinek. — Különös gonddal és szeretettel fogom felkarolni a tanyai lakosságnak minden baját és megértő támogatóra fognak találni bennem e városnak a kereskedői és Iparosai la, kik mindany nyian a trianoni barázdák megvonása által az értékesítési piac elvesztésével óriási károsodást szenvedtek. A mai helyzetnek oka elsősorban ml sokat szenvedett, a multak szomorú példáján nem okuló nemzetünk, amelynek fial lelketlen hazaárulók aknamunkája folytán akkor tagadták •neg Istenüket és hazájukat, akkor tiporták sárba íz ezeréves Szűz Máriás magyar lobogót akkor hagyták ott az ország határait védelem nélkül, «mikor az Isten és haza fogalmának tiszteletben tartása, évezredes határainknak megvédése, Magyarország területi integritását a nyugodt megélhetés lehetőségét jelentette volna, óvakodjon tehát mindenki attól, hogy ismét beleesve a végzetes hibába, a felelőtlen kritika által félrevezetni engedje magát és akadályozza azok munkáját kik legjobb tudásukat viszik bele abba a munkába, melynek végcélja Magyarország újjáépítése — Eltökélt szándékom, hogy ezen a helyen, ahová állíttattam, ugy szolgáljam a hazát hogy minden erőmet és képességeimet Szeged város ssolgálatáb* állítom. — As én igaz elhatározásom zálogul szolgál az a magyar sors — fejezte be beszédét —, emely nekem osztályrészül Jutott, amikor mint menekültnek ott kellett hagynom mindent ami nemzedékeken keresztül a szivemhez és a véremhez nőtt. El kellett válnom az ősi sirhantoktól, epp"Cy, mint nemzetségem és családom biztos, szép jövőjétől. Abban az évben a bihari tölgyek csak vándorbotot hajtottak és én átjöttem a csonka NV.ffrádba, lelkemben Izzó haza szeretette], reménységgel, de mérhetetlen keserűséggel. Nem enyhülhet az én keserűségem itt sem, ahol a végeláthatatlan magyar síkság horizontja a trianoni barázdákon tul, idegen uralom alatt levő magyar földön bukik alá. Lehetetlen, hogy ne dobbanjon öszvre minden szegedi polgárnak a szive az enyémmel. amikor én az igazságtalanság keserűsége áltil fűtött hazaszeretetem minden tüzét és szerény liépenséffelmnek becsületes munkáját e város érdekeinek a szolgálatára felajánlom. A föisp.in székfoglaló beszédét gvakran sza' '<>ll:i frlbe a taps. a Icgnagvobb hatást a be• 'érinek a bihari falcra vonatkozó része keltette. A keresetlen szavakkal kifejezett fájdalom könnveket csalt mindenki szemébe, könnyezve beszélt pkkor Bárányi főispán is. Dr. Széli Gyula A székfoglaló után a főispán velte át az elnöki tisztséget és jelentette, hogy dr. SzéU Gyula kiván szólani a Nemzeti Egység pártja nevében. — Ma a főispáni állás — mondotta —, amely kétségtelenül kitüntető közjogi méltóság, a legteljesebb felelősséggel járó megbízatás is. Nemcsak a politikai életnek irányitója, vezetője és ellenőrzője, hanem a tőrvényhatóságok gazdasági, kulturális és szociális életének is irányitója Hatványozottan felelősségteljes a főispáni állás a mai • álságos időkben itt Szegeden, amikor ez a nemes vlros a trianoni bélediktátuni folytán határvárossá lett és aho! a megélhetési lehetőségek miatt a munkaalkalmak hijján és a gazdasági vérkeringés megbénulása következtében a valóságban a legsúlyosabb életküzdelmet vívjuk. Ezután Gömbös Gyula politikai célkitűzéseiről beszélt, majd Így folytatta: — A magyar ugar eltikkadt az esztendők som óta perzselő gazdasági aszályban. Bizony-bizony nagy neki feszülés keU annak az ekének, amely aztán termőtalajjá akarja megmunkálni azt az acéllá száradt rögöt. De az alföldi magyarság soha nem ijedt meg a munkától, bármily nehéz és verejtékes volt Is az A magyarnak a Jelleme is olyan, mint BIokim á lt as ekevas, minél nehezebb munkát végezett vde, annál fényesebb leszi — Teleki Mihály, Erdély nagy kormányáé^ mondotta azt, hogy amikor a nagy azárazságban esőért imádkozik a nép, senki sem kérdi ast, hogy mi történik vájjon az utasokkal, akiket a zápor majd as utón kap? Ml hisszük azt hogy a magyar ugart megtermékenyítő és felelevenítő «a a csendes eső nemsokára megindul. A liberális párt szónoka Ezután dr. Pap Róbert állott fel szólásra és a liberális párt nevében mondott nagyhatású beszédet: — Nem ez a megfelélő alkalom ahhoz, hogy a nemzeti szabadelvű párt a maga politikai törekvéseit szembeállítsa a főispán ur által képviselt kormánypolitikával, — mondotta beszédében. Mégis, meggyőződésünk szerint akkor járunk ed lojális őszinteséggel, ha ugyanakkor, amikor a főispán urat törvényszerű működésének mai ünnepélyes megkezdése alkalmával üdvözöljük, egyszersmind bejelentjük, hogy ml a kormány és pártja által inaugurált politikai rendszernek, amennyi&en as változatlan folytatását Jelenti as egységes párt eddigi Irányelveinek, ellenzéke vagyunk éa mindaddig, amig gyökeres rendszerváltozást nem tapasstalunk, ellenzéke la leszünk. Ellenzéke vagyunk nem Gömbös Gyula személyének, akinek energiáját elsőrendű szervező talentumát és fanatikus hitét éppen mi, szegediek legjobban Ismerjük. — Vagyunk e teremben nAhányan, akik IS évvel ezelőtt a miniszterelnök úrral együtt fogtunk hozzá, porba omlott hazánk újjáépítéséhez, akik láttuk és hallottuk őt abban az időben itt e teremben is buzdítani, bátorítani és követtük is őt. Sajnálattal látjuk azonban most azt a technikai tévedését hogy az újjáépítést nem a romok eltakarj fásával kívánja megkezdeni, hanem a romokra, mint fundamentumra helyezi el egy aj korszak alapköveit, ahogy pedig időálló építkezés el nem képzelhető. — Ezen álláspontunk hangoztatása mellett is, hisszük és reméljük, hogy a főispán úrban, aki Szeged város iránti nagy szeretetéről Maonyságet tett uai beszédével, a városunkkal eljegyezte Bugát, városunk lakossága pártkfUónbaé* néOrtl biztos támaszra fog találat — A főispán ur — folytatta ezután — nem esnek a városnak a légkörében nevelkedett non érezheti a mi esflggésünket e város minden rögén, de egyik nagy előde: Kállay Albert la megtsziről jött közénk és emlékköve mégis méltán vlseli a Conditor Urbls címet. Jól tudjuk. Méltóságodnak törvényes hivatása, hogy a kormányzati akaratnak érv ényt szerezzen. Meg vagyunk azon ban győződve róla, hogy a főispán ur a kormányzati akarat végrehajtását a már amngyis megnyirbált éa szűkre szabott önkormányzati éa önrenéelkex^si Jogaink teljes épségben tartása mellett tagja gyakorolni és a közigazgatás pártatlanságának minden téren érvényt fog aseresnL — Meg vagyunk győződve róla, hogy a főispán ur a legnagyobb eréllyel fogja városenk speciális érdekeit képviselni és sikra fog asállani flasged városának as atóbb! időben divatba Jött ltépitéae ellen, ami annál is Inkább igazságtalae, minthogy Szeged ellenérték nélkül mit sem kapott a kormányzattól. Amit ebben a városban tőke ás technika, tudomány és művészet alkotott mindazt ennek a városnak a lakossága as idők folyamán hangyaszorgalommal hordta őse se. Ha a főlapén ur tehetségét kizárólag e város érdekeinek a szolgálatába állítja és ezt minden más szempontnak fölébe helyezi, ngy munkájában m! b készséggel támogatjuk A nagy hatást keltett felszólalás at&n Léjer Dezső, a szociáldemokrata párt neváben mondott beszédet. A szociáldemokraták — Valóban ünnep a mai nap mindazok számára, — mondotta —, akik őrömmel jöttek Ide. Megvalljuk, ml nem örömet hoztunk, mert a magyar élet mélységeiből Jöttünk. Onnan, ahol már évek hosszú sora óta nincs ünnep, nincs őröm, onnan, ahol a megdermedt életre fekete éjszaka borult. Igen, mert a munka és tudás, mely az élet és őröm forrása volt elveszítette becsületét Tanuk erre a dolgozó és tanuk a dolgozni hiába vágyók ezrei. A sötét éjszaka fátyolát csak ml gyújtogatjuk a szocializmus fáklyával, hogy megmutassuk nekik az Ígéret földjét, de a kegyetlen tőke bilincsekben tart — Főispán ur székfoglalójában biztatást nyújtott a mélységben szenvedők felé Is. Bennünket már megtanított az élet sok csalódása, hogy a csillogó szavak mögött is kutassunk. És bár a köteles tiszteletet előlegezzük — hisz ezért vagyunk Jelen — főispán ur előttünk eddig ismeretlen személyéneik, a főispáni székkel szemben, amelyet elfoglal és amely a kormány akaratának és irányának meghosszabbítása, kifejezésre juttatjuk szembenállásunkat. Ez a szembenállás nemcsak politikai és társadalomszemléleti ellentétekből fakad, hanem azokból a kormánynyilatkozatokból Is., melyek eddig elhangzottak. — Felénk is csábitő Ígéret a társadalmi válaszfalak lebontása. Ara ezek Jerikó falai, melyek a biblia szerint Józsua kürtszavára leomlottak. Ezeket a válaszfalakat sohasem fogják lebontani azok, akik építették, hanem csak mi, akikit a falakon kívülre vetettek. — Ml is mondjuk: nemzeti egységre szükség van. de ez nem kénvszeren. hanem a lelkek harmóniáján nyugodhatik. Am nem lehet nemzeti egy séget ugy teremteni, ahogyan a miniszterelnök ur akarja, hogy a nemzet fialnak nagyrészét, az eddig is kitagadottakat, ahelyett, hogy a nemzeti közösségbe fogadná, szóval is kitagadia. Az ilyen egység a legelső megpróbáltatásnál részekre bon'ja a nemzetet. — A lelkek harmóniáját és ezzel a nemzeti egységet csak a Jogok fcliesséce la acven1£st|i állíthatja helyre. — A miniszterelnök ur ugy találta Jónak, hogy hadft üzent felénk Ml vállaljuk a harcot hisz« ebből állott eddigi életünk. Ha a miniszterelnök ur hisz igazában, es a harc egyenlő fegyverekkel fog lefolyni. Kekünk nincs más Harci eszközünk, csak a szocializmus igazságelba v'jtett mélységes hitünk s a szocializmus Igazsága Í dolgozó s dolgozni vágyó magyar nép igazsága b. Éppen ezért tiltakozunk az ellen, hogy a hatalom Jogán bárki h elvitassa tőlünk, hogy mi ennek az orsságnak, ennek a váróénak és népének lávát éa boldogulásit szolgáljuk. - És most. amikor szentben állásunk okait nagyjában vázoltuk, kijelentjük, hogy ssemkenátlásunk ellenéra a magúnk erejét készséggel rendelkezésére bocsájtjuk főispán urnák minden olyas ügyhöz, mely ennek a városnak, ennek as országnak és benne az elhagyottaknak, a mélységbea szenvedőknek, a reményteleneknek felszabadítását és boldogulását szolgálja. Igényt tartunk azonban arra, hogy nehéz harcunkat a politikai ellenfeleket is megillető egyenlő elbánás alkalmasé»* mellett vívhassuk meg. Fel akart szólalni a gazdabloktf tievften Ábrahám Imre is, azonban a polgármester dr. ördögh Lajos tb. tanácsnok utján arra kérte, hogy áll fon el a szótól, mert nagyon hocszura nyúlik a közgyűlés. A főispán ezután bezárta a közgyűlést Remekművű perciitfi férfi arany óra magánkézből OlCSÓn eladd. MegtskWW0 FISCHER órásnál Ki1