Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-18 / 288. szám

JOLI» A város és a vasút pere Nem sikerüllek az egyezkedési tárgyalások (A Délmagyarország nankatársáfól.') Beszá­fnolt a Délmagyarorszáy arról a vízjogi kon­fliktusról, amely a város 6s a Máv. s/egodi üzleti gazg:» tósága között keletkezett a Klsbuvár­tó feltöltésével kapesolatban. A vasúti rókusl pályaudvarának és javítóműhelyének szenny­1 vizét évtizedek óta a Klsbuvártóha vezették be. A tó feltöltése alkalmával a csatornát be­tömték és a vasút szennyvizét csak költséges szivattyúzással emelhetik azóta át az útban lévő töltésen. A vasút «zerint a város jogtalan­ságot követett el a csatorna betömetésével és ezért kötelessége, hogy uj csatornát építsen, «mely a szennyvizet a város csatornarendszeré­be vezeti be. De kártérítéssel is tartozik a város, meg kell térítenie azt az összeget, eml­be eddig a szivattyúzás került A város ezzel szemben arra ez álláspontra helyezkedett, hogy a jogtalanságot a vasút kö­vette el, amikor engedély nélkül épített a Kis­buvártóhoz vezető csatornát és igy a csatorna betömésével csak a további Jogtalanság vált lehetővé. A vasút vízjogi tárgyalást kért e vitás kérdés elbírálására, mivel azonban maga a város ez illetékes vízjogi hatóság, a földművelésügyi mi­nisztériumtól idegen hatóság delegálását kérte. A miniszter Csongrádmegyét, Illetve dr. Csergő Károly alispánt delegálta. Csergő alispán elnök­letével szombaton délelőtt egyezkedő tárgyalást tartottak a városházán a város és a vasút kép­viselői. Dr. Szekerke Lajos főügyész, a város képviseletében bejelenlette. hogy hajlandó mél­tányos egyességet kötni a vasúttal, e vasút képviselői azonban kijelentették, hogy változat­lamd rayaszkodnnk teljes követelésükhöz, Dr. Csergő Károly alispán megállapította, hogy a békés egyesség nem sikerült és ezért bejelentette, hogy a földmüvelésügyi miniszter­től kapott megbizása alapján maga fogja elbí­rálni a kérdést és rövidesen meghozza döntését az ügyben. GYERMEKEK Irta TONELLI SÁNDOR HALHATATLANJAI A mult héten előadást kellett tartanom Buda­pesten a könyvkereskedelmi alkalmazottak egyesületében. Előadás után egy kis eszme­csere fejlődött ki arról a kérdésről, hogy mi­lyen könyveket keres leginkább a közönség. Minthogy olyan emberekkel állottam szemben, akiknek leginkább van alkalmuk e tekintetben autentikus taposztalakokra hivatkozni, a meg­állapítások hiteles voltában nem kételkedhet­tem. Különösen két dolog volt, ami e rregbes?é lés során megragadta a figyelmemet. Az egyik, véleményem szerint nagyon örverdeies megállapítás az volt, hogy a budap^s'.i könyv­kereskedések üzletmeneíe a gazdasági válság dacára nem romlott meg és főleg most, kará­csony előtt, a könyvkereskedések for­galmában az előző évekhez viszonyítva inkább emelkedés, mint visszeesés tapasztal­ható. Könyvkereskedő barátaim ezt azzal ma­gyarázzák, hogy a közönségnek drága ajándé­kokra nincsen pénze, nem vásárolhat aranyat, ezüstöt, vagy szőrmebundát, tehát kényszerű­ségből divatba jött a könyv. A másik megálla­pítás az, hopv a gyermekek világában még mindig azok a kftnvvek »legnépszerűbbek, ame­lyek már az én gyermekkoromban is köz­szeretetnek örvendtek az apró emberek köré­ben. Ez a megállapítás azt mutatja, hogy a gyer­mekek világának is vannak halhatatlanjai, ille­tőleg vannak olyan kör.vvei, amelyeket ered­ményesen tudnak dacolni az idők mindent el­feledtető hatalmával. A gyermekek literaturá­iának ezek a halhatatlan könyvei nem olyan nagy igényitek talán, mint az Isteni szinjátfk, Shakespeare drámái, Faust, vagy Az ember tragédiája, de nem múló népszerűségük azt mutatja, hogv bennük is örök értékek vannak elrejtve. Ezeket az értékeket p*dig lekicsiny­lésünk nem lehet. Éppen az a körülmény, hogy ezeket a könyveket gvermekek olvas­ok, azt mulatja, hogy Íróiknak igen nagy, alá nem becsülhető fontosságú szerepük van a jö­vő generáció érzés- és gondolatvilágának ki­alakításában. Még ma is, mikor már jó egynehány ezer könyv fordult meg a kezemen, a legőszintébb Hegillctődés fog el, valahánvszor kezembe kerü] Robinson és felidézi azoknak az órák­n«k emlékét, mikor először olvasta"! a lakat­szigetre kivetődött angol fiúnak és a hfl­*?es Pénteknek történetét. A jó öreg Defoe. a* újságírás egyik ősatyja, ma is verhetetl-nül ,aftja az elsó helyet a gyermekek halhatat­lanjai között, pedig — vagy talán éppen azért, mert — meséje nagyon egyszerű, de ebben a mesében az egész emberiség története tükröző­dik vissza, amint eszével, erejével úrrá lesz a környező világ fölött Eszembe jut egy másik kedves gyerekkori könyvem ls, amelyet azon­ban kvalitás dolgában Robinsonnal alig lehet összehasonlítani. Mayne Reid A skalpvadá­szok. Azóta se került újra a kezembe. De van Mayne Reidnek egy másik könyve, Vilmos, a hajósinas, amelyet még egy-két esztendő elölt ugyanolyan érdeklődéssel olvastam, mint gye­rekkoromban és egész elevenségében felidizte előttem az óceánom porrá égett rabszolcahajó utasainak tragédiáját Defoe mellett a gyermekek frói között ma is Verne tartja a rekordot, a jövő lehetőségeinek nagy megálmodója. Majd minden, amit Verne megirt ma már valóság, sőt túlhaladott. Mé­gis Az utazás a holdba, a Nautilus, a Háditó Robur egy cseppet sem veszített népszerűségé­ből. És tartja a népszerűséget az ftt hét a lég­hajón, a Tizenötéves kapitány, kiváltképpen pedig a Senki fia, a rongyosok iskolájából ki­került kis Ir gyerek históriá ja. Érdekességben rze.kmek csak cgv párját tudom. Mark Twain: Koldus és királyfi. Az angol trón örököse, akit egy gyermeki ötletből eredő fatális véletlen "Belvárosi Moszi a ntoljira M\T\ ff ARI a világháború lep^nagrobb kímdrámlja GRETfl GARBÓ RUMON HOVBRRA Wsíereplísével Előadások 3, 5. 7. 9 ¿ralror. Hétfrttffl urordAip sillnet! Korzó Mozi Ma utoljára Minden IdöU legnagyobb /IZm/e 11 i BEN HUR I A. M • t r 0 rflághirü filmje a kereestényflldöiés 1 korAbAl. Előadások 3, 5. 7 én 9 Arakor. Nemzetközi szak* lapok írják: superBeterodyn Kap­csolás btztosltfa a Helyt adó közvetlen kdeiében fa, még sxomsxédos fiul­lámfiosszon adó távolt állomások zavartalan vételét, továbbá a legna­gyobb fokú szelektivitás mellett a legtökéletesebb Oangkvalltást..." dtatidard Super 3 3 Superrex nemcsalt névben, f>a­nem Kapcsolásban is c r c d c t1 Sl/PER­HETEROMSN kicserél a koldusgyerekkel, hogy Így ismerje meg a szerencsétlenek szenvedéseit, akik soha­sem élvezhetik az életnek napos oldalát És ha már a gyermekek halhatatlanjairól beszélünk, melyikünknek szemébe ne csalta volna u őszinte érzés gyémántkönnyeit. A kis lord megható története. Talán hnszonöt eszten­deig nem volt a kis Fauntleroy lord históriá­ja a kezemben. Egyszer a véletlen! a mesék legnagyobb szövőgetője hozta magával, hogy ráakadtam a könyvre, valahol idegenben, egy szállodai szoba éjjeli szekrényének a fiókjá­ban. Biztosan egy előző vendég feledkezett meg róla. Késő éjszaka volt, mikor a könyv a ke­zembe került Féltem, mikor a kezembe vet­tem, mert más gyerekkönyvekkel, amelyeket valaha nagyon szerettem, megesett, hogy fel­nőtt koromban csalódást váltottak ki belőlem és megbántam, hogy újra elolvastam őket A kis lord arcáról azonban egy szemernyi sem hullott le az aranyos gyermekkor himporáhól. Egyfolytában elolvastam az egész könyvet, amely egy cseppet se veszített elevenségéből. És apró barátaimtól, akik most kezdenek bele az olvasás művészetébe, tudom, bogv a kis Fauntleroy ma is előkelő helyet foglal el ha1­hatatlan ismerőseink táborábrvn. És van még egy könyv, amelyről ar hiszem, hogy soha nem fakuló üdeséggel él í> gyerme­kek világában, a Sziv. Edmondo de Amícisnek minden könyve elmerülhet a feledés homályá­ban, ez az egy nem, mert a leghálásabb olva­dóknak folyton megujuló ezrei és százezrei fogják szivükbe zárni a jó tanító emlékezetét és a melegszívű kis elemi iskolás gyerek nap­lóját Nem ismerek könyvet amely a nagyké­pűség minden megnyilatkozásától menten, na­gyobb pedagógiai hatást tudna k Váltani és a legtisztább emberszeretetet lobban Me tudná '••tepegtetni a gyermekek lelkébe, mint a Szív. Karácsony a gyermekek halhatatlanjainak nagy seregszemléje és bizonyos mértékig ka­rácsony a gyermekek halhatatlanjainak nagy pr.hatétele. Évről-'—- '-nnsk. akik a halha­tatlanságra pálvázók Vízül elhullanak, a leg­szigorúbb bírálóknak, a gyermekeknek osztá­lyozásán. De akik megállják ezt az osztályo­zási próbát azok besorozódnak az örök útitár­sak seregébe, akik végigkísérnek bennünket egész életünkön, elkísérik utjukon gyerme­keinket és kísérni fogják gyermekeink gyer­mekeit is. ¡2S* KARRCSONYi JU3NDEK SS SZEGSZÁRDYKSL VEGYE! ¡SSBÍÍ

Next

/
Thumbnails
Contents