Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-17 / 287. szám

XII. 17 Női posztócipő bőrrel Pengő * CIU Hócipők P 7~50-tői Gumi, hócipők 0-50 zlpzárral 20 om.-cp szárral Pengő.. Szeged, Kelemen ucca 12. sz. 300 ezer pengős fedezetlen hiány a város költségvetésében (A Drbrwrjyarorszáq munkatársától.) A városi költségvetés belügyminisztériumi tárgyalásá­ról a polgármester tegnapi nyilatkozatában tá­jékoztatta a nyilvánosságot és karácsonyi meg­lepetésként közölte azt is, hogy a belügymi­niszter fiz százalékkal felemelt a községi pót­adó kulcsát, mert másképen nem állíthatja helyre a borfogyasztást adó leszállítása követ­keztében megbillent költségvetési egyensúlyt. A polgármesteri nyilatkozat azonban hiám/ns colt, mivel a borfogyasztási adó 50 százalékos csökkentése háromszázötoenzer pengővel szál­lítja le a város jövő évi bevételét, ezzel szem­ben a 10 százaiékos pótadóemelés mindössze lőOJOOO pengő jövedelemnövekedést biztosit és igy közel kétszázezer pengő fedezetlen hiány maradna. Ez a hiány azonban lényegesen nagyobb lesz, mivel — amint azt megírtuk — a belügyminiszter törölte a költségvetésből a szivattyúzást adó cimén felvett 150.000 pengős bevételi tételt is, tekintettel arra, hogy a szi­vattyúzás! adó szabályrendeletét még mindig nem hagyták jóvá és a legnagyobb valószínűség szerint nem ls fogják jóváhagyni. Ilyen körül­mények között a fedezetlen hiány még a 10 százalékos pótadóemelés után is 350.000 pengő, sőt még további negyvenezer pengővel több, rolvel a belügyminiszter törölt a költségvetésbe illesztett forgalmi adórészesedésből is 40.000 pengőt A közel 400.000 pengős hiány fedezetéül ki jelölt tételeket nem jelölte meg a polgármesteri nyilatkozat, mindössze annyiban, hogy a mi­niszterkőzi bizottság erősen redukálta a segé lyezésekre előirt összegeket, érdeklődésünkre sikerült felfedeznünk egy tekintélyesebb ösz­szeget a miniszterközi bizottság döntésében és ez a gázgyári számla törlesztésére előirányzott 130.000 pengő. A város a gázgyárnak a köz­világításért több, mint 400.000 pengővel tarto­zik. A polgármester ugy egyezett meg a gáz­gyár igazgatóságával, hogy ezt a tartozást né\jy év alatt egyenlő részletekben fizeti vissza a város. Az egyezséghez a közgyűlés Is hozzá­járult, amikor felvette a költségvetés kiadásai tételei közé az 1933. évben esedékessé váló első részletet A miniszterközi bizottság azon­ban nem járult hozzá ehez a megoldáshoz. Megállapította, hogy az elrault évek városi költ­ségvetéseiben mindig előirták a közvilágítás költségeit, ha tehát nem fizették ki a szánt­Iákat, akkor ennek a pénznek meg kell lenni valahol, más célra nem költhették el. Amikor a város delegátusai arra hivatkoztak, hogy a fedezet tényleg meg volt erre a kiadásra, de csak papiron, mert a valóságban nem folyt be, adósak maradtak vele a földbérlők, az adózók, a miniszterkőzi bizottság megállapította, hogy Ilyen körülmények között még mindig van a gáz­gyár számlájára külön fedezet a crehkvő hát­ralékok keretében, a város tehát, ha ki akarja fizetni a gázgyár követelését, haitsa be kinn­levőségeit. Aboz azonban nem járulhat ho-.zá a kormányhatóság, hogy ugyanarra a célra két­szeresen terheljék meg a város polgárságát. Ennek a százezer pengős tételnek a törlésével körülbelül 300X)00 pengőre csökkent a fedezet­len hiány, de hogy a miniszterközi bizottság ezt milyen módon, milyea kiadási tételek tör­lésével, vagy csökkentésével egyanliiette ki, a polgármester egyelőre nem közölte a nyilvá­nossággal. X Nyomor-küldöttségek felvonulása a városházán lRSftgmcRháí centek a tanúst mnnkaneiHQllek (A Délmagyarország munkatársától.) Minél beljebb jutunk a télbe, annál mélyebbre fokozó­dik Szegeden is a nyomorúság, annál nagyobb­ra nő azoknak a száma, akik a városhoz for­dulnak segítségért, miután minden más kísér­letük kudarcot vallott. Pénteken délelitt szo­morú nyomor-küldöttségek vonullak fel dr. Somogyi Szilveszter polgármester elé. P^pp. Józnef törvénvha ó é < . ,gj tag a röszkei Ínségesek küldöttségével jelentkezett A röszkeiek tanyai­aknak számítanak ¿s az inségenyhités idei Programjában a tanyaiak számára nem jutott hely. A hatóság arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a tanyai Ínségesek helyzc'e akár­milyen súlyos, de nem olyan súlyos, mint a SxécJ&enyi Mosi Szombaton és vasárnap, december hé 17 és lfc-4n Ki babája vagyok én? zenés ripjátók. Főszereplők: Siegfrid Arnó, Lucy Englisch és Verebes Ernő. öóadások raearnapon 3, 5, 7, 9, . hétköznapokon 5, 7, 9 Arakor városé, mert könnyebben találnak a tanya­világban megoldást a mindennapi kenyér problémájára. Ezért az inségmunkákhnz a vá­rosi Ínségeseket osztják be. Papp József egy­szer már felvezette a polgármesterhez a rösz­keieket, a polgármester azonban akkor kije­lentette, hogy a tanyákon tudomása szerint nem olyan nagy a nyomor. Papp most össze­irt száz olyan Ínségest «kinek betevő falatja sincs és a legkétségbeejtőbh helyzetben Vergő­dik. Kérte, hogy juttassa ezeket Is valami munkaalkalomhoz a város. A polgármester meg­ígérte, hogy egy-egy hétig valami utsz&elésmt foglalkoztatják majd őket Császár Rudolf a domaszéki ínségese* negyventagu küldöttségét vezette a polgármes­terhez. Elmondotta, hogy Domazzéken éa Fe­keteszélen Igen sok olyan mezőgazdasági man­kás van, akinek még a nyáron sem volt mun­kája, de ha volt is, nem lehetett félre télire semmit, mert az átlagos napszám egy pengő volt koszt nélkül. A legtöbb családos, sokgyer­mekes és bérelt lakásban lakik. Ha volt ls jó termés, de sem a rozsot, sem a bureonvát nem adják ingyen a gazdák. A polgármester megígérte, hogy keres valami módot a tanyai Ínségesek megsegítéséi«. Megjelent a polgármesternél m f ¡marosok küldöttsége ls. A fuvarosok azt kérték, hogy az inségmunkák keretében őket a foglalkoz­tassa i város, mert semmi keresetük stma. A polgármester kijelentette, hogy az Ínségmun­kákra szánt összeget kizárólag munkabérekre költhet! a város, tehát a fuvarosoknak nem Jut­tathat belőle. Borzalmps tűzvész egy tékitl áruházban Tokió, december 16. Rendkívüli tűzvész pm* titott az egyik tokiói nagy áruházban, amely ötemeletes és főként fából épült, A tüz kitöré­sekor másfélezer ember tartózkodott az árt» házban, a vásffrlók és a személyzet közfll Wbbj mint 120 ember többé kevésbé súlyosan me® sebesült. Tizennyolc megszenesedett holttettei ástak ki a romok dtÓL A kár ötmillió yen. A Slrokaja áruház égése egyike a legnagyobl tüzkatasztrófáknak, amelyek Japánban előfon dúltak. A tűz az áruház felső emeletein tört tt és olyan gyorsan terjedt hogy Igen sok a lkai mázott és vevő már nem tudott a ki járatokból jutni. A lépcsőkön egymást taposták agyoft a lefelé rohanó emberek. A tűzoltóság taton ^ repülőgépeket ls Igénybe vett, hogy a tüz oltá­sánál segédkezzenek, de a repülőgépek a zürft füstképződés miatt nem tudtak eredményi el érni. eJzcgdtcn, mufuíeukí/ftfcJc Uqyem, *ÁdUx$ja,f J 0 p /vj révén mindenki OlCSÓn fut&u Orion rddlókéMUJél^ Díjtalan bemutatás a következő cégeknél: Csányi Antal, Fekeíesas-ucca 22. Csűri Ferenc, Kárász-ucca 16. Deuísch Albert, Kárász-ucca 7. Fonyó Soma, Kölcsey-ucca 4. Hrabák Károly, Kossuth Lafos-sugárut 6. Jani András, Széchenyi-tér 8. Kelemen Márton, Keiemen-ucca 1L Moskovitz Laios, Kölcsey-ucca 10.

Next

/
Thumbnails
Contents