Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-16 / 286. szám

SZB CD. •serkM>IA*«gt Somogyi ucca 12.1.en Telefont 23-33.-KladóMratal, k01c«aakHnyrfAr ét tegytnxia • Aradi neon S. Telefon i 13-Oe. « Nyomda > inw UpOl ucca Itt. Telefon» 20.34. Távirati ¿1 levílclm • l)élmaayarof<rAg «teged flz idö dolgozik Franciaországnak ötvenhárom milliárd frank a költségvetése, amellyel szemben december 15én négyczáznyolcvan millió frank törlesztési részletet trrtozott volna fizetni az Egyesült Államoknak. A törlesztési részlet igy nem érte el a francia költségvetés egy százalékát, tehát aligha lehet azt állítani, hogv felborította volna a francia államháztartás egyensúlyát. A francia kamara nevezetes éjjeli ülésben mégis kimondotta, hogy nem fizet Amerikának. Se feltételesen, se felté'el nélkül. Ebben a kérdésben Herriot ellen összefogott a jobboldal n szocialistákkal, csatlakozott hozzájuk még Herriot pártjának jelentős része is s a kivételes francia miniszterelnök, akinek hosszú idő óta először volt meg a saját többségi pártja, majdnem kétszáz szavazattal megbukott. Akár viszszamegy ezek után Herriot Lyonba polgármesternek, akár más formában szereplő tényezője marad a nagy politikának, egy bizonyos: a francia kamara félreérthetetlenül megnyilvánította az akaratát, hogy nem hajlandó fizetni Amerikának. A szócsatában, melynek során Herriot egy gyakorlott vivó ügyességével támadott és védte ki a neki szánt vágásokat, megvillantak mindazok a kérdések, amelyek kapcsolatosak az amerikai adósságok megfizetésével, vagyme? nem fizetésével, önvallomásnak Is el lehetett fogadni Herriotnak azt a kijelentését, hogyha húszesztendős volna, ő is a fizetés ellen tüntetne. Felelős állásban lévő államférfi nem vezettetheti azonban magát érzelmi momentumokkal, hanem csak értelmi megfontolásokkal. Ha pedig az értelmi megfontolások dön'.enek, akkör Herriot szerint Franciaországnak fizetni kell. Fizetni kell, elsősorban, mert az összeg nincsen akkora, hogy Franciaország el ne bin'i. De fizetni kell másodsorban és főleg azért, n;ert Franciaországnak legnagyobb érdeke, hogv ragaszkodjék a nemzetközi megállapodások és szerződések tiszteletben tartásának elvéhez. Hogy kényszerítse Franciaország Németországot és a többi legyőzött országokat kötelezettségeik teljesi'ésére. ha maga szolgáltat rá példát, hogy miként lehet megtagadni aláírásának érvényességét és miként lehet egyoldalú határozattal mentesülni az esedékes fizetés alól? A leszavazással végződött vita során az a furcsa helyzet adódott elő, hogy a fireíni akaró Herriot végső elemzésben nacionalistábbnak bizonyult a fizetést megtagadó nacionalistáknál. Nem azért nkart fizetni, mintha túlságos gyönyörűsége telt volna abban, hogy az >Ih de Francé«, vagy a >Normandiec páneélkamráiban aranyakat úsztasson át Amerikába, hanem azért, hogy ideát Európában védhesse Franciaországnak a versaillesi és egy^o szerződéseken alapuló pozícióját. De hogy tehesse ezt a jövőben Franciaország, ha maga is azt mondja, hogy kényszerhelyzetben volt, mik r a háború alatt az amerikai hadianyagokat vásárolta és az amerikai kölcsönszerződés',ket aláirta? Vájjon nem hivatkozhatik Nemetország sokkal erősebb kényszcrhe'yzetre a versaillesi szerződés aláírásánál? fs nem voltunk-e mi is eppen olyan kényszerhelyzetben, mikor r trianoni békeszerződést aláirtuk? Amerika álláspontja a fizetések kérdésében éjesen logikus. Azt mondja, hogy nem haj•andó engecni azoknak, akik pénzügyi nehézségre való hivatkozással akarnak adósságaiktól Péníek, 1932 dec. 16 Ara 1« miér VFFL. évfolyam, 286. SÍ. szabadulni, de ugyanakkor színleges leszerelő határozatok dacára milliárdokat fektetnek bele hadibajókba, tankokba, repülőgépekbe, nel^é? ágyukba és egyéb katonai felszerelésekbe. Tessék a katonai kiadásokat mérsékelni, akkor rögtön lesz pénz az adósságok megfizetésére. Da akármennyire logikus is Amerika álláspontja és akármilyen elismeréssel adózunk is Herriot debattesi készségének, mellyel az utolsó pilla(Buöapcstl tudósítónk tclefonfelentése.) Párlsból jelentik: Franciaország uj dezignált miniszterelnöke Camille Chautemps radikálispárti szenátor. Lebrun elnök csütörtökön este bizta meg őt az uj kormány megalakításával. Lebrun először Herriotnak ajánlotta fel a kormányalakítást, Herriot azonban kereken visszautasította a megbízatást és azt is közölte Lebrun elnökkel, hogy meg tárcát sem hallandó vállalni az n| Kabinetben. Lebrun elnök Chautemps szenátort kérette EtöriZETfea* Ha^onla helyben 3.20 vidéken é* Bndapeelen 3-fVO. uuimidnn o--«o penqfl — Bayea »Am Ara hethn«nan 1«. rátér* ét Unnepnen 24 fill. Hír- i «elétek felvélr'e tarifa tsertnl. Hegle- ! len«« hétlfl »''vélelével o»nr»nin regqel1 natban Is meg akarta fordítani a kamara véleményét, ml magyar szempontból csak örömmel üdvözölhetjük a párisi szavazást. Nekünk csak jó lehet, Franciaország nem fizet. Nekünk csak haszon, ha Franciaország mondja, hogy a kényszerhelyzetben aláirt szerződések ne TI érvényesek. A francia kamara határozata és Harriot bukása mellettünk bizonyít. Az idö mellettünk dolgozik. sürgősen az elnöki palotába és egy óra hoszszáig tanácskozott vele. Chautemps az elnöki palotából való távozása után a rá várakozó újságíróknak kijelentette, hogy lebrun elnök megbízta az ut kormánu megalakításával. Elvben elfogadta a megbízást és bár tudja, hogy a kormányválság megoldása még nagy nehézségekbe és akadályokba ütközik, íemé'i, hogy péntek délutánig beterjesztheti az elnöknek az uj kabinet névsorát. Anglia fizetett Amerikának Washington engedékeny London felé, de Pórissal nem Is tárgyal a revízióról Csehország az angol, Lengyelország a francia példát követi ' (Budapesti tudósítónk tclefonjelchtése.) Londonból jelentik: Anglia december 15-én, az esedékesség napján pontosan megfizette az Amerikával szemben fennálló háborús tartozását. 19 millió 750 ezer arany j ont sterlinget, körülbelül 400 millió aram/pengőt. Az átutalás lebonyolítása olyan módon történt, hogy az angol bank az angol kormánynak a Newynrk Federal Reserve Banknál lévő számlája javára irta ezt az összeget aranykészletéből. Ez volt a leggiganiikusabb pénzügyi üzlet, amit az angol bank aranvrudakban valaha Is végrehajtott. Washingtonban az angol kormány elfkelö gesztusa nemcsak nagy mege'égedést keltett, hanem igen mélv hatást tett a kongresszus tagjaira is. Politikai körökben utalnak arra, hogy az angol kormány igen súlyos áldozatot vállalt magára, «mikor aranvrudakban kifizette tartozását. A kongresszus tngjaiban egyre nő o szimpátia Anglia iránt és mindenki bizonyosra veszi, hogy a washingtoni kormáno sürgésen megkezdi a tárguniásokat a háborús tartozások revíziója kérdésében. Altalános az a vélemény, hogy a küszöbön álló tárgyalások folyamán az amerikai kormány igen nagy engedményeket tesz Angliának. Franciaországgal szemben azonban szó sem lehet revíziós tárgyalásokról addig, amig nem fizeti ki a most esedékessé vált tartozásait. Franciaországgal szemben különben Is rendkívül elkeseredett a hangulat es eggre nö a? hnak a szama, akik kereskedelem es penzugopoliuhal megtorlást követelnek. Prágai jelentés szerint Csehorszáy csütörtö* kön pontosan megfizette Amerikának másfélmillió dollárt kitevő háborús tartOiá:át. Varsói jelentés szerint Lengyelország valószínűleg követi Franrlaország példáját és nerrt fizet. Csütöríökön estig még nem történt Intézkedés az esedékessé vált részlet megfizetése ügyében. IngertHí hangulat Amerikában A Petit Párisién Newyorkból keltezett tudósítást közöl, amely szerint a francia kamara elhatározása, hogy megtagadja a fizetéseket, ökölesapásként hatott Amerikára. Nemcsak az amerikai közvélemény zúgott fel Franciaország eljárásán, hanem rendkívül ingerült a hangulat a ivashingtonl kormánykörökben ts. Kétségtelen. hogy Franciaország hossza Időre elveszíti az amerikai nép rokonszenvét. Egyes párisi lapok a newyorkl hirek hatása alatt máris igyekeznek békülékeny hangot pengetni. Az Excelsior utal arra. hogy a kaman által elfogadott határozat nem a fizetések megtagadásáról, hanem a fizetések elhalasztásTS ról beszél. A lapok általában éles hangú támadást intéznek az Egyesült Államok ellen, «melyet kapzsisápaal vádolnak. Észtország nem fizef Reval, december 15. Észtország az amerikai külügyi hivatalhoz intézett u'abb jegyzék-eben kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a december lVén eseclék?« .vlö»ágr#M letet megfizethesse. Camille Chautemps radikális szenátor kapott megbízást a francia kormány megalakítására Herriot még tárcát sem vállal az n| kabinetben