Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-14 / 284. szám

PtL M AGYAKOKSZAű BZ.Z. ED. SMruMztOtégi Somogyi uoco gH,i.nm. Telnlom Z303. ^ KiadAhtratal. kSlMnnkUnyrlár é* fegylroda t Aradi ucca tf. Telefon t 13-Oft. * Nyomda * LBw Lipo« ucca Itt. Telelőn« 2A-34. TAHrail leveleim » DAImnoyarortzAg «icgrcl Szerda, 1932 dec. 14 Ara 1« fillér Vm. évfolyam, 284. Sí. ELO FIZETÉS * Havonta helyben 3.20 vidéken é* BadapMton^OO. kUllBldttn «*«© peng« - Boyé« ••tai Ara nap 1®. ratár* «• Ünnepnap 241111. Hlrdetétek felvéleln farl»a Merlnl. Meateleniu hétlA kivételével "«nwiia regi-l mmmmsn Város ¿s falu Nincs semmi kifogásunk azok ellen a kijelentések ellen, amelyeket a mai magyar kormányzat két prominens képvise'ője a városok feladatairól, a városok hivatásáról s a városik vezetóinek kötelességeiről mondott. Szívesen és önként csatlakoznánk e kijelentések legtöbbjéhez már csak azért is. mert ezek a megállapítások nem egy követelésünk helyességének elismerését tartalmazzák. Minden tőlünk telhető erővel küzdöttünk például oz adminisztrációnak a puritanizmusig való leegyszerűsítéséért. a felesleges intézmények és felesleges állásoknak megszüntetéséért. a közigazgatási eljárás utjának megrövidítéséért. a városi költségvetések terhel egy részének at államra való áthárításáért s amikor most olvassuk a magyar miniszterelnöknek és a belügyminiszternek a városok kongresszusán elmondott beszédeit, meg kell állapitanunk, hogy ezekben a követelésekben tiem nagy távolság választ el bennünket meg a hivatalos kormányprogramtól se.n. A miniszterelnök szerint nincs különbség a város és a falu kőzött a nemzeti politika előtt. Nem nagyon örülünk ennek az egyébként helyes megállapításnak. A városi polgárnak mérhetetlenül, több a terhe, mint a falu lakosának s talán az lenne helyes, ha bizonyos különbség fennáüann a városi lakosság javára a falu népével szemben. Az igaz, hogy a városi polgárnak több jut a kulturából és több jut a civilizáció előnyeiből mint a falusi gazdának cs a falusi iparosnak, de a város polgára a ránehezedő terhek viselésélen mindezért megfelelő értékű ellenszolgáltatást is nyújt S ezenfelül: rendszerint ugy történik, hogy nem a több kultura es a több civilizáció utáni kivá.iság tereli be a falu népét a városokba s a városi polgárt nem a városi élet varázsa tartja vissza a falutól hanem az élet és az egzisztencia szabia meg a letelepülés helyét s csak ezután alkalmazkodnak az igények ahoz a mértekhez, amit a környezet nyújtani és betölteni képes. Jol tudjuk az egyesekre né:ve ez a megállapítás lehet helytelen de a tömegekre nézve bizonyára helytálló. A városi polgár nem irigyli s nem is irigyelheti « falu népének sorsát mert jól tudja., hogy ez a sors is keserű s ma a falusi gazda is »könnyel sózza kenyerét«. S ha ma meg kell allapitani azt hogy nines különbség a város és a falu között, akkor ez a megállapítás sulvos Ítéletként értelmezhető a városi lakossággal szemben. A falu népe az az őrök rezervoár. amelyből kiegészül, felfrissül a maft'ar élet a falu népe az nz örök káder, amelyik állandóan s kimerithetetlenöl el tudja látni sorkatonasággal az élet. a kultura s a civilizáció magyar hadseregét. D^ a kultura fáklyáját mégis csak a magyar városok hordozták századokon keresztül és hordozzák még ma is. a nemzeti élet kincseit mé^is esnk a Vasvar városok teremtették meg, vagy gyűjtötték össze, a civilizáció számára mégis csak a városi polgárság hódította meg a magyar televényt. Magyar várasok s a magyar városok magyar iskolái nélkül a magyar föld népe 'alán még ma is faekével turná a rögöt r kéziPSéplővel pazarolná el a magyar föld kincses "zaját. A haladásnak a fejlődésnek a magyar ^•"osok a kiröpítő fészkei, a magyar kuitiira ^'esőjét macr>-*r városokban ringatták s a ^dülö kulturát magyar városok szeretete, támogatása és áldozatkészsége ajnrtrozta Is *Tnározza még mindig. S ha már a nemzeti politika akarja összeállítani n mérleget a váms és a falu között, még azt is el kell mondanunk, hogy « nemzetiségek csak a városokban váltak magyarrá, a magyar falu nemzetiségi tengerben elvesztette magyarságát, de a magyar város magyarrá tette a vidékét is. A kulturának felmérhetetlen ereje van az igazi nemzeti politikában s ezért az icazi nemzeti politikának mindig érdeme szerint kell megbecsülni a városokat, melyek lakossága a kulturát megteremtette a Icilturát ápolja és fejleszti * meghozza azokat az áldozatokat, amelyek nelkiil a nemzet kultúrája eltespednu és megsemmisülne. KI építette fel a dómokat és kl építette fel az egyetemeket, ki épített gyárakat és hidakat s ki viseli a civilizáció adóját s a kultura terheit? A városok népe. A nemzeti politikához. eltemerJüK, « falu szolgáltatja a sorkatonaságot, de a nemzeti politika vezérkara mégis a városok polgáraiból kerül ki. Mi azt szeretnénk ha a falu népo elégedetten. a munkájáért megjutalmazott^ s gondok nélkül végezhesse a maga hasznos é* gyümölcsöző munkáját, de szeretnénk azt is, ha a város népe nrmcsak szavaknak, hanem a tényeknek elismerésében Is részesülne, azért a nemzetmentő es nemzetépítő munkájáért a azért a magyar jövőt szolgáló áldozatkészségéért, amivel a városok népe a magyarság szellemi életét s magyar kulturát szolgálja. Ne a nyomorúságban legyen egyforma a falu és a város, hanem a megelégedettségben, a békés munka biztonságában, a kenyérnekjognak és szabadságnak egyenlőségében. Pdrís nagy fogalomban várja a Herrioi-Kormány bukását A bizottságokban nagy többséggel leszavazták a kormány fizetési favaslaíáí Súlyos éfszakai tüntetések a kamara épülete előtt (Budapesti tudóslóntk telefonjelentése.') Párisból jelentik: A kamara összesített külügyi és pénzügyi bizottsága kedden délután leszavazta a Herriotkormányt az Amerikával szemben fennálló háborús tartozások kérdésében. A minisztertanács egész délelőtt ülésezett és a déli órákban készült el az amerikai kormányhoz Intézett jegyzék szövegével, amelynek kíséretében átutalják az esedékes 19*7 millió dollárt. A jegyzékben a francia kormány felszólítja az amerikai kormányt, hogy kezdjen azonnal tárgyalásokat Párissal és tegye lehetővé a háborús adósságok rendszerének megváltoztatását, mir.íán ez a rendszer ma már nem egyeztethető össze a fennálló jogi és tényleges helyzettel. A francia jegyzék ezután közli, hogy a francia kormány december 15-én teljes Összegében kifizetni a 19.7 millió dollárt, de ragaszkodik ahoz, hogy ezt az átutalást az amerikai kormánv már ugy tekintse, mint az újonnan megkötendő adósságrendező egyezmény végrehajtását, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy Franciaország 19.7 millió dollárt nem a jelenleg érvénvben levő szerződés alapján fizeti, hanem csak előlegezi orra az összegre, amit majd az uj egyezmény állapit meg. A minisztertanács után Herriot nvomhan a kamara egyesitett külügyi es pénzügví bizottságának ülésére sietett, ahol ismertette a minisztertanács határozatát és a jegyzék szövegét. Herriot rövid beszédben kijelentette, hogy ha a parlament elutasítja a jegyzék szövegét és ugy határoz, hogy Franciaország nem fizet, ugy a lausannei szerződés érvényét veszti. Herriot beszéde után a külügyi és pénzügyi bizottság külön külön ülésre ult össze és a kültlgyi bizottság ?4 szórni .0 ellené:. in, a pénzilüui bizottsáa 22 szóval 9 ellenében elvetette a kormány javadatát. Ezzel a két leszavazással általános vélemény szerint a Herriot-körmény sorsa megpecsételődött Herriot a kétszeres leszavazás ellenére sem adta fel a küzdelmet és amikor a bizottsági ülésről a kamara plenáris ülésére távozott, kijelentette, hogy a kamarában mégegyszer felszólal és megpróbálja a parlamentet iobh belátásra birni. A vitában Louis Murrls és Franklin Bonlllon az átutalás megtagadását követelte. Herriot 6 órakor este 9 óráig szOnetel kért. Éjfél után 1 Órakor jelenti budapesti tudósítónk: Párisból jelentik: A kamara éfszakai Ölése középeuróppl idő szeri A fél 11 órakor kezdődött. A radikális párt szónokai beszéltek és ekkor kiderült, hogy Herriot pártja kettészakadt. Az egyik rész a fizetés teljesítess mellett, a másik ellene foglalt állást. Amíg az ülés folyt, addig a kamara elóttl téren naqy tüntetések játszódtak le. A royalisták nagy tömegeket vonultat! -k fel. Éjfél előtt Chiappe rendörföparancsnok vette át az osztagok vezetését. A rendőrök ujabb és a jobb gumibotos attakkal léptek jel nz egyre szaporodó tüntetőkkel szemben. .1 Ifimégek újra megkísérelték a rendőrkordonok áttörését. Rengeteg a sebesült, tömeges letartóztatás íörléní. A rendőrség egy-egy csoportot körülfogott és előállította a rendőrigazgatóságra. Párlsban az Izgalom igen nagy. Két órakor Jelenti budapesti tudósítónk' \ kamara ülése a hajnali órákban mén nem *rt véget.