Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-12 / 258. szám

DttMAGYARORSZÁG SZCOEO. BcerkMCiMgi Somogyi ucca •2.Lem. Teletöm 2V23.^KJad6hlTaial. KOleMBkHnyTtár ét l«gylroda • Aradi ucca S. Telefon > IVOO. « Nyomda i LBw Up«l neca 1«. Telefon « 20.34. TAürati ét levélcím r DélmagyaronzAg Szeged Szombat, 1932 nov. 12 4ro 1« fillér VIII. évfolyam, 258. BlOfizBIESi Havonlahelybra 3.20 vidéken «• BadapMtoa MO, k«fflld«B (KIO pengd ~ Bgye» ts«m ám hélkiti­nao 10, vaidiw ét Ünnepnap 24 fin. Hír­deMtek felvétele tarifa Merlnl. Megle­lenív hétlA kivételével nnnnnta renqel Orvosok A* olvasó, aki életviszonyainak évek óta tartó állandó rosszabbodása következtében egyre ide­gesebb éa bizalmatlanabb, most vagy azt hi­szi, hogy szavunk és nyilvánosságunk erejével az orvosok mellett, vagy azt, hogy az orvosok ellen akarunk lándzsát törni. Megnyugtathatjuk az olvasót, aki okkal ideges és okkal türelmet­len. Nem akarjuk egyetlen társadalmi osztályról se leszedni a szentelt vlz»t. Az orvosokról se. A többiekével szemben egyetlen társadalmi osz­tály érdekét sem akarjuk előnyben részesíteni, vagy részesittetni. Az orvosokét se. De az Igazságtól most sem tántorodhatunk «1 és amit közérdekből elmondandónak talá­lunk, azt most sem hallgathatjuk el. Hivatá­sunknak ez a felismerése vezetett, amikor an­nak érdekében sorakoztattuk fel érveinket, hogy ne szállítsák let a városi dijnokok fizetését s a kőtelességteljesitésnek ez a szelleme heví­tett, amikor azért hadakoztunk, hogy ne a piarista és kereskedelmi iskolai tanárok és ne a tanitók fizetésének leszállításával hozzák egyensúlyba a városi költségvetést. Ahoz, hogy az orvosoknak mennyi fizetést ad a Társada­lombiztosító, közvetlenül semmi köze a város- [ nak. De csak közvetlenül. Az elmúlt két év tapasztalatai ugyanis mindenkit meggyőzhettek, hogy az, amit ugy hivnak. hogy fizetésleszálli­tás, sohasem fenékig tejföl. Inkább az> ellen­kezője és hátrányosan, mertjük állítani, egyre hátrányosabban érezteti határát a ga~^asági élet egész vonalán. A Társadalombiztosító deficitjét el kell tün­tetni. Ebben nem lehet véleménykülönbség se a kormány és a közvélemény, se a kormány és a Társadalombiztosító igazgató­sága, vagy orvosi kara között. Azt. hogy szaná­lási tervekkel álljunk elő, nem lehet kívánni tőlünk. Előbb betekintést kellene kapnunk a Társadalombiztosító egész ügykezelésébe, ada­tai áttörhetetlen sűrűségűnek látszó dzsungeljé­be. Az ország egész területére kiterjedő hatal­mas intézmény rendeltetése felől azonban egyet­len adat nélkül is véleményt alkothatunk. Ez a rendeltetés röviden és világosan ugy hatá­rozható meg, hogy a Társadalombiztosító azért van, hogy betegség esetére orvost és patikát biztosítson a munkás részére. Azzal, hogy a nagy taglétszámot adminisztrálni is kell, tisztában vagyunk. A szanálásnak azzal az irányzatával azonban, mely a deficitet ugy akarja eltün­tetni, hogy mindig abból vesz el, am'ro biztosí­tották a munkásl, amely tehát mindig az or­vosból és a patikából ad kevesebbet, nem tu­dunk egyet érteni. Ha nincs tévedés a nyilvánosságra került adatokban, a Társadalombiztosító orvosi kará­nak 6,200.000 pengő együttes járandóságát le akarják szállítani 3,800.000 pengőre. Ez közel rezyven szá-alékos fi etésredukeiót jelent. Hogy kerek számokban beszéljünk, az a rendelöorvos. aki eddig havi kétszáz pengőt kapott, ezentúl százhúsz pengőt fog kapni és az a kerületi orvos, akinek háromszáz pengő volt a havi fizetése, havi kétszáznyolcvan pengővel lesz kénytelen beérni. A városi közigazgatás nyelvé­re átültetve a fizetésredukciótól kezdve az orvo­sok inségmunkásai lesznek a Társadalombiz­tositónak. Mi azonban az ellen is tiltakoztunk mindig, hogy ne lássák meg az inségmunka bérromboló, épp ezért még más számos irányban romboló erejű hatását s hogy ne keresőnek és ne találjanak — mert könnyen lehet talál­ni — ez ellen a romboM hatás ellen Mztos orvosszert. Mindig sürgettük a munkaidő hu­mánus szabályozását — heti negyvennyolc óra! — s a bérkérdéseknek a termelés folytonosságát biztosító, amellett azonban szociális rendezését. Hogyne hirdetnők tehát, hogy nem méltányos, hogy nem is társadalmi, de nem is társadalom­biztosítási érdek a Társadalombiztositónál állan­dó szolgálatot teljesítő orvosi kart az inség­munka, vagy másik — sajnos — divatos kifeje­zés szerint: a fillérmunka robotjába törni és az Idők nyomasztó mostohaságával arra kény­szeríteni, hogy havi százhúsz pengőért ötven órán át, tehát alig valamivel többért, mint két pengő órabérért rendeljen. Ismerjük a magánprakszis ellenkező túlzásait. Pest bizonyos köreiben napok óta nem beszél­nek másról, mint arról a jómódú orvostanár­ról, aki egy tisztviselővel szemben azzal az indokolással ragaszkodott a husz pengő ren­delési díjhoz, hogy ő maga Is szegény ember. Szegeden is tőrténnek kilengések. Ezek azonban aránylag szórványosak. Mégis foglalkozni kell megszüntetésük lehetőségével és eszközeivel. De nem lehet szó nélkül elsurranni a társada­lombiztosítási orvosok /Izetésleszállitási terve mellett sem. Egészségtelen állapot a beteg ki­uzsorá7ása. De ugyanoly*. i egészségtelen álla­pot az orvos kiuzsorázása. Joggal számit a társadalom rokonszervére a bérharcba kény­szeritett kétkézi munkás. Senkisem vonhatja meg a szolidaritásnak legalább ezt a mértékét az orvostól, aki egyetemet végzett, tehát meg­szerezte a legmagasabb képesítést s aki a Tár­sadalombiztositóban eddig Is gyakran megszé­gyenítő összegért vállalt nagyfelelősségü, terhes munkakört. Franciaország Is moratóriumot kért Amerikától (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá­riából jelentik; A francia kormány pénteken délután megerősítette azokat a hireket, hogy moratóriumot kért az amerikai kor­mánytól az Amerikával szemben fennálló francia há­liorus tartozások december lő-én esedékessé váló részletének törlesztésére. A francia kor­mány lépóse ugy. mint az angol kormányé, egyelőre a december 15-én esedékes 20 millió dolláros tartozásra vonatkozik. A háborús tar­tozások általános problémáját a francia kor­mány ezúttal nem Kívánja felvetni. Magyarország pénzügy! helyzete az NFB előtt (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bá­zelből jelentik: Magyarország pénzügyi hely­zete jövő hétfőn ismét szőnyegre kerül a nem­zetközi fizetések bankjának igazgatótanácsi f lésén. A Speyer~kö!csönök visszavásárlásának kérdése a képviselőház előtt Budapest, november 11. Almásy László elnök 10 órakor nyitotta meg a képviselőház pénteki ülését. Temesváry Imre és Tóth Pál kisebb bizottsági jelentéseket terjesztenek be. A rokkantkérdés vitája, amely két napon it foglalkoztatta a Házat, ma már kimerült és az el­nök szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat. A többség Farkas Elemér határozati javaslatát fogadja el, amely szerint a Ház kötelezi a kor­mányt, hogy három hónapon belül terjesszen be javaslntot a rokkanttigy méltányos rendezéséről. Ezután a kérvényügyi bizottság Jelentéseinek tárgyalását folytatják. Farkas István a Debrecen városa és több vár­megye által a hitbizományi intézmény reformja ügyében benyújtott felirat jelentésénél Indítvá­nyozza, hogy a Ház utasítsa a kormányt hogy sör gtfsen nyújtson be ebben az ügyben tőrvényjavas­latot. Szeder Ferenc Farkas István Indítványa mel­lett szólal fel, majd a többség a bizottság javas­latát rogadja el. Hódmezővásárhely városa a gpeyer-kölcsőnök tárgyában intézett feliratot a képviselőházhoz és azt kérte, tej^e lehetővé a kormány a Speyer-köt­vénvek visszavásárlását. Malnsits Géza hangoztatja, hogy a Speyer-köl­csönöknek. -.melyek rabszolgakölesönők voltak, nagy résziik van a városok visszafejlődéséhen. Azokra a városokra, amelyek ezeket a kölcsönö­ket nem akarták felvenni, a főispánok utján kény­s/.rritették a Spe> er-kölesönőket. A városok a Speyer-kölcsön kamatait sem tudják fizetni. Apponyi György gró' megállapítja, hogy ez» a kérdést akár egyodaluan Is meg lehetne oldani. Határozati javaslatában kéri, hogy a Ház Hód­mezővásárhely kérését a Speyer-kölcsönök ágyé­ben pártolóan terjessze a kormány elé. A Ház a határozati Javaslatot elfogadja. Kertész Miklós Debrecen városának a közgaz­dasági élet felfrissítésére vonatkozó feliraténál a munkások kiszolgáltat©« helyzetét teszi szóvá. Debrecen és Borsod vármegye feliratban fog­lalkozik a külföldön élő nyugdíjasok kérdésével. Kéthly Anna határozati javaslatában indít 4­nyozza, hogy a külföldön élő nyugdijasok részére megadott kedvezményt terjesszék ki a külföldön élő rokkantakra is. Ezután a szociáldemokrata pártnak a képvise­lőház elé terjesztett memorandumát tárgyalja a Ház. Kabók T.ajos kéri a Házat hogy a memorandu­mot, amelyben a szocialisták kőz szabadságokat és munkaalkalmak teremiését sürgetik, pártolóla« terjessze a kormány elé. Weltner Jakab a munkásság gazdasági hely­zetével foglalkozik és Kabók InditvánváMk elfo­gadását kéri. Meskó Zoltán a miink ísság nyomoráról beszél. Farkas István a titkos választójogról benyúj­tott szocialista indítványnál arról beszél, hogy ha Gömbös megcsinálja az érdekképviseleti fasiszta rendszert, tönkreteszi ezzel az országot. Kéthty Anna szerint ez a képviselőház meg­érett a feloszlatásra. Ma is folytatódnak még a trükkök és folytatódik a lelkek taposása Az ülés délután két órakor fejeződött be

Next

/
Thumbnails
Contents