Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-11 / 257. szám

XI* 11 Véres xavargásolc a varsói és a poseni egyetemen Posenben sortüzet adott a rendőrség a nacionalista didlcolcia (Budapesti tudósítónk telefon.jelentése.) Var­sóból jelentik: A lengvel egyetemeken ismét kíujultak az antiszemita zavargások. A zsidó egyetemi hallgatókat eltávolították az egyete­mekről, miközben több hallgatót súlyosan megsebesítettek. A varsói egyetemet rei.dőrsér» szállta meg, a rektor az egyetemet három nap­ra bezáratta. Véres összeütközés volt a nacionalista diá­kok és a rendőrség között a poseni egyetemen is. A diákok szembeszálltak a rendőrséggel, amelynek parancsnoka sortüzet vezényelt. Két diák életveszélyesen megsebesült Két za­vargó diákot letartoztattak. A rokkanlak, a hadiözvegyek és a hadiárvák sorsának bizfosilásál köveleHe az ellenzék a képviselőház csütörtöki ülésén Budapest november 10. Egvnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Almásy László a képvise­lőház csütörtöki ülését és bejelentette, hogy Fekete Lajos lemondott a garbóobogdányi ke­rület mandátumáról. Az uj választás lefolyta­tása iránt intézkedni fog. Be|elentette továbbá, hogy november 20-án leplezik le Nagyatádi Szabó István szobrát. Lakács Béla, a kérvényügyi bizottság előadó­ja szólalt fel ezután. — A kérvényügyi bizottság javaslalát — mondotta — ngy tüntették fel, mintha a rokkantügyben napirendretérést javasok volna. A bizottság javaslata az volt, hogy a hadirokkant, hadiöz­vegy és hadiárvakéraésben a feliratokat intéz­kedés végett a honvédelmi miniszternek ad­ják ki. (Zajos felkiáltások a baloldalon: Ugyan­azt) Farkas Elemér azt hangoztatta, hogy a rok­kantkérdésben megnyugtató megoldást kell ta­lálni. ' ' Tárgyalások indultak meg a kormánypárt és a szociáldemokrata párt kőzött, hogy "ezt a kérdést megfelelően elintézzék, ezek a tárgya­lások azonban nem vezettek eredményre. Ép­pen ezért most határozati javaslatot nyújt be pártja nevében. Azt indítványozza, hogy a Ház hozzon határozatot melyben felhívja a kor­mányt: három hónapon belül terjesszen a par­lament elé javaslatot a rokkantkérdés ügyé­ben. Kéri a határozati javaslat elfogadását Kéthly Anna a következő felszólaló: — Ez a kérdés már 18 esztendős. 1914-ben jelentkeztek az első rokkantak igénvükkel. Időközben rokkantellátasi adót is létesítettek, tehát egy céladót az ellátási keretet azonban egyre szűkítették. Kifogásolja, hogy a kor­mánypárti javaslat nem teszi becsületbeli kö­telességévé a kormánynak a járulékok feleme­lését. Ujabb indítványt terjeszt be, amely sze­rint a kormány három hónapon belül hozzon javas­latot a képviselőház elé a hadirokkant hadiözvegy és hndiárva járulékok felemelésére vonatko­zóan. Dinnyés Lajos szólt hozzá ezután a rokkant­kérd^sliez. Farkas Elemér javaslatát nem fo­g'ija cl, mert a háromhónapi határidőt hosz­sznnak tartja. A kormány már több ízben tett határozott ígéretet, mégis hónapok teltek el anélkül, hogy intézkedés történt volna. A költ­ségvetés a hadirokkantak és özvegyek járuló­kat 2.400.000 pengővel csökkentette. Lehetetlen helyzet, hogy egy ötvenszázalékos rokkant gyermeke neveltetési segélyre 50 fillért kap ha­vonta. Ma is látunk hetog rokkantakat az nccák kö­vezetén. Minden ország nemzeti kötelességé­nek tartotta gondoskodni rokkantjairól, csak mi bánunk igy velük. Interpellált egy izben a trafikengedélyek ügyében, ahol a ' múltban nem a hadirokkantak, hanem a protekciósok és a szép női mosolv érvényesültek. Ezeket a dolgokat el lehet intézni, nem kell hozzá három hónap. Fábián Béla: Az a bánásmód, ahogv náhrik a világháborúban részt vett emberekkel bántak, a legnagyobb bűn, melyet a nemzeti gondolattal szemben elkövettek. Akik itthon maradtak, előre rukkollak a hi­vatalokban, a hazajőtteket pedig alkalmatlan idegenként kezelték. Amikor a rokkantkér­désről beszélünk, beszélni kell a hősi 1»alottak hátramaradottairól is, akiket nem hogy «lőr.v­ben részesítenék volna, de minden léren hát­térbe szorították. Statisztikát kellere készíteni arról, hogy a minisztériumi tisztviselék közöl hány százalék volt a harctéren és meg 'ceflene állapítani: melyik jutott előbbre a hivatalban, az-e, aki a harctéren volt, vagy az, aki itthon maradt? Láttuk, hogy magas miniszteriális tisztviselők a népjóléti minisztériumban 2000 pengő dugsegélyt kaptak a rok­kantpénzekből. Láttuk, hogy leszállították a rokkantak szá­zalékát. láttuk, hogy a rokkantak íktáira mi­niszteriális tisztviselők rokonai 40 fillérekért ráírták azt, hogy a rokkantsági fokot 75 száza­lékról 50 százalékra le kell szállítani és ezek ellen semmiféle eljárás sincs. — A rokkantkérdésben meg kell állapítani,, hogy súlyos visszaélések történtek. A hadirokkantak hozzátartozóinak cél­jaira kiutalt 276.000 pengőből a hadi­rokkantak hozzátartozói egv fillért sem láttak. Máig sem állapították meg, Hogy mi lett ezzel a pénzzel. Mi vagynnk az utolsó állam egész Európában, amelynek még hadifoglyai van­nak. Az ellenzéki javaslatot fogadom el. Pakots József azt hangoztatja, hogy a hadi­rokkant kérdést már rég meg lehetett volna ol­dani. Lehetett volna rá pénzt ís találni azok­ból a titkos tulkiadásokból, melyek később rsak a zárszámadásokból derültek ki._ I>e ugvanilyen áldozatai a háborúnak a hadiköl­csöntula jdonosok ís. Ennek a kérdésnek meg­oldását is elmulasztották. Ugyanilyen a rokkantkéTdés is. Tizenkét esz­tendőn keresztül a hazafiság és a keresztény­ség jelszavával uralkodott is egy rendszer. Van-e keresztényibb dolog, mint leróni a nem­zet adósságát a világháború szerencsétleneivel szemben. De tizenkét esztendőn keresztül tét­lenül néztük a háború szerencsétleneinck pusz­tulását. Ez a legsúlyosabb vád a 12 éves rend­szer ellen. Most a kormányban két „vitéz" miniszter ül. Gömbös Gyula miniszterelnök és Keresztes-Fí­schor belügyminiszter. Az ő lelkiismeretüktől kell megkérdeznem: hogyan tudják nézni azt a rettenetes koldussorsot, amelyben a rokkan­lak sínylődnek? Elmond egy megrázó esetet SxécQenyj Moxi Pénteken, szombaton és vasárnap, noromber hó 11, 12. és 13-án Lehór Ferenc gyönyörű szép fllmoperettje: Volíegysszer egy keringő (Ks war einmal ein Walzer) IClőadások vasárnapon 3, 5, 7, 9, hétköznapon 5, 7, 9 órakor. aminek nemrégiben volt szemtannja. X villa­moson arra lett figyelmes, hogy egy fiatal had­nagy összeveszett a kalauzzat Durva sértések­kel illette a kalauzt aki azonban a legudvaria­sabb formában azt válaszolta, hogy a sértések ö*ve háramlanak vissza. A hadnagy erre fe­lelősségre vonta a kalauzt és felszólította, hogy igazolja magát. A kalauz elővett zsebéből egy emléklapot amelyből kiderül;, hogv eni!é»lá­pos rokkant százados. A fiatal hadnagy elsá­padt és bocsánatjiérések közepette azonnal le­szállt a villamosróL Itt vannak a hadikölcsönkötvénytulajdono­sok is, akik éopen olyan áldozatai a háború­nak, mint a rokkantak. Sándor Pál már régen megmondotta, h*** •» egész hadikölcsönkér­désf 12 és félmillió pengővel el lehetett volna intézni. Értsék meg, hotrr.wsi, elég rádiószó­zattal és képviselőházi szónoklatokkal jönni, cselekedetek szükségesek, mert különben el­pusztái az ország. Pever Károly: Az egvséges párt Hangsúlyoz­ta. kwr:* a rokkanlkcrdés rendc-5sél a maga résziéről is szükségesnek tartja. Ha ez igy van, akkor nincs szűkség három hónapra. A maga ré-zéről sem tartja Helyesnek. Eogv Abból báiALfcw&fcfeoUtikáj .«ainálUi De nem helves az sem, hogy a rokkantak osztályozá­sánál pártpolitikai szempontokra legyenek figyelemmel. Bary figvész súlyos protekciós bűnüggyel vádolja Simon András képviselőt Simon András: Majd kommentárt füzS* hozzá. Peyer Károly: Az ügyészség előtt f&zzS» kommentárt Simon András: ön kerül az ügyészség elé. ha ezeket megismétli a parlamenten kívül. Simon András tiltakozik felszólalásába» Pe­yer kijelentése ellen. Eateuglxos János kifogásolta, Hogy a nem­zeti munkatervben mindössze két mondatot szenteltek a rokkantkérdésnek. 300.000 mun­kanélküli ügyét ezzel az egy pár tőmondattal nem lehet megnvugtatóan elintézni. Tiz éven keresztül elherdáltak súlyos milliókat és a Ha­dirokkantaknak alig jutott valami. Olaszor­szágban a vak Had rokkant kutyájának több járandósága van, m nt nálunk az ötvenszáza­lékos hadirokkantnak. Gvorsan intézkedjenek, mert különben a hadirokkantak „Hungennar­scha" megi. dul Budapest felé. Tabódv Tibor: Megnyugodva Tátja, hogy a hadirokkantkcrdjst a honvédelmi miniszté­riumba utalták. Farkas Elemér indítványát fogadja el. Mabsits Géza: Míg magnsáüásn katonatisz­tek, akik ma«»vanit sem tndnak, hatalmas nyugdíj» kannak és jó állásokban ülnek, ad­dig a hadirokkantaknak nem juttattak sem­mit A rokkant iparosoknak szánt segélyekből bundákat vettek hölgyek részére, cilindereket és zsaketteket rendeltek. Müller Antal: A rokkantkérüírb-n nem lefiet különbség a kénviselők hízóit Farkas Elemér javaslatát teszi magáévá. Györki Imre: Nem azon múlik á rokkantkér­dés súlypontja, hogy két vagy három Hói.ap alatt intézik-e el. hanem azon, Hogy a beter­jesztendő törvénvíavaslat olvan lesz-e, ami­lyennek lennie kell. Kéthív Anna inditványá» fogadja el. Gvőrki Imre felszólalása után elnök az ülést őt nercre felfüggesztette. Szünet után kisorsolták a zsűri tagjait, Klein Antal összeférhetetlenségi ügyében. Kisebb jelentéseket terjesztett még elő az el­nök, majd javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa, annak napirendjére a mai napirendpontok folytatóla­gos tárgyalását, mentelmi ügveket és két ki­sebb törvényjavaslatot tűzzenek ki. Szeder Ferenc azt javasolta, hogy a Ház holnapi ülésének napirendjére tűzzék M a pénzügyminiszter rendeletét nz adóbehajtások szigorítása tárgvában. továbbá a 40 órás mun­kahétről és a választójog reformjáról szóló in­dítvánvokat Pakots József csatlakozott ehhez az mtfit vánvhoz. Kifejtette, hogv a rendelet következ­tében elviselhetetlenül gvors tempóban hajt­ják be az adóhátralékokat Ez» a rendszert to­vább folvlatni nem lehet. Vr,]amit tenni kell. mert félő, hogy súlyos következmények led­nek. Kálmán István és Zsindely Ferenc az elnök­napirendi javaslata ir.cllett szólalnak fel. A Ház az elnök napirendi javaslalat fogadja és ezzel az ülés két óra után öt perccel vé­get ért

Next

/
Thumbnails
Contents