Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-11 / 257. szám

XI* 11 Véres xavargásolc a varsói és a poseni egyetemen Posenben sortüzet adott a rendőrség a nacionalista didlcolcia (Budapesti tudósítónk telefon.jelentése.) Varsóból jelentik: A lengvel egyetemeken ismét kíujultak az antiszemita zavargások. A zsidó egyetemi hallgatókat eltávolították az egyetemekről, miközben több hallgatót súlyosan megsebesítettek. A varsói egyetemet rei.dőrsér» szállta meg, a rektor az egyetemet három napra bezáratta. Véres összeütközés volt a nacionalista diákok és a rendőrség között a poseni egyetemen is. A diákok szembeszálltak a rendőrséggel, amelynek parancsnoka sortüzet vezényelt. Két diák életveszélyesen megsebesült Két zavargó diákot letartoztattak. A rokkanlak, a hadiözvegyek és a hadiárvák sorsának bizfosilásál köveleHe az ellenzék a képviselőház csütörtöki ülésén Budapest november 10. Egvnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Almásy László a képviselőház csütörtöki ülését és bejelentette, hogy Fekete Lajos lemondott a garbóobogdányi kerület mandátumáról. Az uj választás lefolytatása iránt intézkedni fog. Be|elentette továbbá, hogy november 20-án leplezik le Nagyatádi Szabó István szobrát. Lakács Béla, a kérvényügyi bizottság előadója szólalt fel ezután. — A kérvényügyi bizottság javaslalát — mondotta — ngy tüntették fel, mintha a rokkantügyben napirendretérést javasok volna. A bizottság javaslata az volt, hogy a hadirokkant, hadiözvegy és hadiárvakéraésben a feliratokat intézkedés végett a honvédelmi miniszternek adják ki. (Zajos felkiáltások a baloldalon: Ugyanazt) Farkas Elemér azt hangoztatta, hogy a rokkantkérdésben megnyugtató megoldást kell találni. ' ' Tárgyalások indultak meg a kormánypárt és a szociáldemokrata párt kőzött, hogy "ezt a kérdést megfelelően elintézzék, ezek a tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Éppen ezért most határozati javaslatot nyújt be pártja nevében. Azt indítványozza, hogy a Ház hozzon határozatot melyben felhívja a kormányt: három hónapon belül terjesszen a parlament elé javaslatot a rokkantkérdés ügyében. Kéri a határozati javaslat elfogadását Kéthly Anna a következő felszólaló: — Ez a kérdés már 18 esztendős. 1914-ben jelentkeztek az első rokkantak igénvükkel. Időközben rokkantellátasi adót is létesítettek, tehát egy céladót az ellátási keretet azonban egyre szűkítették. Kifogásolja, hogy a kormánypárti javaslat nem teszi becsületbeli kötelességévé a kormánynak a járulékok felemelését. Ujabb indítványt terjeszt be, amely szerint a kormány három hónapon belül hozzon javaslatot a képviselőház elé a hadirokkant hadiözvegy és hndiárva járulékok felemelésére vonatkozóan. Dinnyés Lajos szólt hozzá ezután a rokkantkérd^sliez. Farkas Elemér javaslatát nem fog'ija cl, mert a háromhónapi határidőt hoszsznnak tartja. A kormány már több ízben tett határozott ígéretet, mégis hónapok teltek el anélkül, hogy intézkedés történt volna. A költségvetés a hadirokkantak és özvegyek járulókat 2.400.000 pengővel csökkentette. Lehetetlen helyzet, hogy egy ötvenszázalékos rokkant gyermeke neveltetési segélyre 50 fillért kap havonta. Ma is látunk hetog rokkantakat az nccák kövezetén. Minden ország nemzeti kötelességének tartotta gondoskodni rokkantjairól, csak mi bánunk igy velük. Interpellált egy izben a trafikengedélyek ügyében, ahol a ' múltban nem a hadirokkantak, hanem a protekciósok és a szép női mosolv érvényesültek. Ezeket a dolgokat el lehet intézni, nem kell hozzá három hónap. Fábián Béla: Az a bánásmód, ahogv náhrik a világháborúban részt vett emberekkel bántak, a legnagyobb bűn, melyet a nemzeti gondolattal szemben elkövettek. Akik itthon maradtak, előre rukkollak a hivatalokban, a hazajőtteket pedig alkalmatlan idegenként kezelték. Amikor a rokkantkérdésről beszélünk, beszélni kell a hősi 1»alottak hátramaradottairól is, akiket nem hogy «lőr.vben részesítenék volna, de minden léren háttérbe szorították. Statisztikát kellere készíteni arról, hogy a minisztériumi tisztviselék közöl hány százalék volt a harctéren és meg 'ceflene állapítani: melyik jutott előbbre a hivatalban, az-e, aki a harctéren volt, vagy az, aki itthon maradt? Láttuk, hogy magas miniszteriális tisztviselők a népjóléti minisztériumban 2000 pengő dugsegélyt kaptak a rokkantpénzekből. Láttuk, hogy leszállították a rokkantak százalékát. láttuk, hogy a rokkantak íktáira miniszteriális tisztviselők rokonai 40 fillérekért ráírták azt, hogy a rokkantsági fokot 75 százalékról 50 százalékra le kell szállítani és ezek ellen semmiféle eljárás sincs. — A rokkantkérdésben meg kell állapítani,, hogy súlyos visszaélések történtek. A hadirokkantak hozzátartozóinak céljaira kiutalt 276.000 pengőből a hadirokkantak hozzátartozói egv fillért sem láttak. Máig sem állapították meg, Hogy mi lett ezzel a pénzzel. Mi vagynnk az utolsó állam egész Európában, amelynek még hadifoglyai vannak. Az ellenzéki javaslatot fogadom el. Pakots József azt hangoztatja, hogy a hadirokkant kérdést már rég meg lehetett volna oldani. Lehetett volna rá pénzt ís találni azokból a titkos tulkiadásokból, melyek később rsak a zárszámadásokból derültek ki._ I>e ugvanilyen áldozatai a háborúnak a hadikölcsöntula jdonosok ís. Ennek a kérdésnek megoldását is elmulasztották. Ugyanilyen a rokkantkéTdés is. Tizenkét esztendőn keresztül a hazafiság és a kereszténység jelszavával uralkodott is egy rendszer. Van-e keresztényibb dolog, mint leróni a nemzet adósságát a világháború szerencsétleneivel szemben. De tizenkét esztendőn keresztül tétlenül néztük a háború szerencsétleneinck pusztulását. Ez a legsúlyosabb vád a 12 éves rendszer ellen. Most a kormányban két „vitéz" miniszter ül. Gömbös Gyula miniszterelnök és Keresztes-Físchor belügyminiszter. Az ő lelkiismeretüktől kell megkérdeznem: hogyan tudják nézni azt a rettenetes koldussorsot, amelyben a rokkanlak sínylődnek? Elmond egy megrázó esetet SxécQenyj Moxi Pénteken, szombaton és vasárnap, noromber hó 11, 12. és 13-án Lehór Ferenc gyönyörű szép fllmoperettje: Volíegysszer egy keringő (Ks war einmal ein Walzer) IClőadások vasárnapon 3, 5, 7, 9, hétköznapon 5, 7, 9 órakor. aminek nemrégiben volt szemtannja. X villamoson arra lett figyelmes, hogy egy fiatal hadnagy összeveszett a kalauzzat Durva sértésekkel illette a kalauzt aki azonban a legudvariasabb formában azt válaszolta, hogy a sértések ö*ve háramlanak vissza. A hadnagy erre felelősségre vonta a kalauzt és felszólította, hogy igazolja magát. A kalauz elővett zsebéből egy emléklapot amelyből kiderül;, hogv eni!é»lápos rokkant százados. A fiatal hadnagy elsápadt és bocsánatjiérések közepette azonnal leszállt a villamosróL Itt vannak a hadikölcsönkötvénytulajdonosok is, akik éopen olyan áldozatai a háborúnak, mint a rokkantak. Sándor Pál már régen megmondotta, h*** •» egész hadikölcsönkérdésf 12 és félmillió pengővel el lehetett volna intézni. Értsék meg, hotrr.wsi, elég rádiószózattal és képviselőházi szónoklatokkal jönni, cselekedetek szükségesek, mert különben elpusztái az ország. Pever Károly: Az egvséges párt Hangsúlyozta. kwr:* a rokkanlkcrdés rendc-5sél a maga résziéről is szükségesnek tartja. Ha ez igy van, akkor nincs szűkség három hónapra. A maga ré-zéről sem tartja Helyesnek. Eogv Abból báiALfcw&fcfeoUtikáj .«ainálUi De nem helves az sem, hogy a rokkantak osztályozásánál pártpolitikai szempontokra legyenek figyelemmel. Bary figvész súlyos protekciós bűnüggyel vádolja Simon András képviselőt Simon András: Majd kommentárt füzS* hozzá. Peyer Károly: Az ügyészség előtt f&zzS» kommentárt Simon András: ön kerül az ügyészség elé. ha ezeket megismétli a parlamenten kívül. Simon András tiltakozik felszólalásába» Peyer kijelentése ellen. Eateuglxos János kifogásolta, Hogy a nemzeti munkatervben mindössze két mondatot szenteltek a rokkantkérdésnek. 300.000 munkanélküli ügyét ezzel az egy pár tőmondattal nem lehet megnvugtatóan elintézni. Tiz éven keresztül elherdáltak súlyos milliókat és a Hadirokkantaknak alig jutott valami. Olaszországban a vak Had rokkant kutyájának több járandósága van, m nt nálunk az ötvenszázalékos hadirokkantnak. Gvorsan intézkedjenek, mert különben a hadirokkantak „Hungennarscha" megi. dul Budapest felé. Tabódv Tibor: Megnyugodva Tátja, hogy a hadirokkantkcrdjst a honvédelmi minisztériumba utalták. Farkas Elemér indítványát fogadja el. Mabsits Géza: Míg magnsáüásn katonatisztek, akik ma«»vanit sem tndnak, hatalmas nyugdíj» kannak és jó állásokban ülnek, addig a hadirokkantaknak nem juttattak semmit A rokkant iparosoknak szánt segélyekből bundákat vettek hölgyek részére, cilindereket és zsaketteket rendeltek. Müller Antal: A rokkantkérüírb-n nem lefiet különbség a kénviselők hízóit Farkas Elemér javaslatát teszi magáévá. Györki Imre: Nem azon múlik á rokkantkérdés súlypontja, hogy két vagy három Hói.ap alatt intézik-e el. hanem azon, Hogy a beterjesztendő törvénvíavaslat olvan lesz-e, amilyennek lennie kell. Kéthív Anna inditványá» fogadja el. Gvőrki Imre felszólalása után elnök az ülést őt nercre felfüggesztette. Szünet után kisorsolták a zsűri tagjait, Klein Antal összeférhetetlenségi ügyében. Kisebb jelentéseket terjesztett még elő az elnök, majd javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa, annak napirendjére a mai napirendpontok folytatólagos tárgyalását, mentelmi ügveket és két kisebb törvényjavaslatot tűzzenek ki. Szeder Ferenc azt javasolta, hogy a Ház holnapi ülésének napirendjére tűzzék M a pénzügyminiszter rendeletét nz adóbehajtások szigorítása tárgvában. továbbá a 40 órás munkahétről és a választójog reformjáról szóló indítvánvokat Pakots József csatlakozott ehhez az mtfit vánvhoz. Kifejtette, hogv a rendelet következtében elviselhetetlenül gvors tempóban hajtják be az adóhátralékokat Ez» a rendszert tovább folvlatni nem lehet. Vr,]amit tenni kell. mert félő, hogy súlyos következmények lednek. Kálmán István és Zsindely Ferenc az elnöknapirendi javaslata ir.cllett szólalnak fel. A Ház az elnök napirendi javaslalat fogadja és ezzel az ülés két óra után öt perccel véget ért