Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-09 / 255. szám

Négy vagon paprikát exportálhat Szeged Csehszlovákiába ? A belgrádi r&dló nemzetközi propagandát kezdeti a »jugoszláv paprika« érdekében (A Dilmo'jyarorszdg< munkatársától.) A Délmagyarország már több ízben beszámolt arról, hogy a szegedi paprikaérdekeltségek válságos helyzetbe kerültek, mert az idei. hallatlanul gazdag paprikatermést nem tudják értékesíteni. A lezárt vámhatárok miatt lehetetlenné vált a paprika exportálása, óriási készletek eladatlanul hevernek, az árak naprólnapra morzsolódnak, ugy hogy a termelők, a feldolgozó ipar és a paprikakrrcskedők a legkilátástalanabb jövő elé néznek. Különösen súlyosan érintette a paprikaexportot Ausztria és Csehország elzárkózása, mert közismerten ez a két ország volt a legjobb piaca a szegedi paprikának. A kormány előtt többször feltárták már a szegedi paprikások válságos helyzetét és elhangzottak biztató Ígéretek is olyan formában, hogy majd kompenrációs alapon exportálhat Szeged paprikát. A tárgyalások azonban már hónapok óta húzódnak, azonban eredmény nélkül. A Délmagyarország értesülése szerint a szegedi paprika most némi kivitelre mégis számithat Csehországba. Néhány szegcdi exportőr ugyanis a tárcaközi bizottságtól 4 vagon szenei futprikára kapott kiviteli engedélyt magánkompenzációs alapon, még pedig ugy, hogy a Szegedről exportált paprika értékében tükör-üveg árut importálnak Csehországból. Az üzletet még nem véglegezték teljesen, a kiviteli engedélyhez még a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása szükséges, miután azonban a tárcaközi bizottságban Wolf Miksának, Szeged pótképviselőjének közbenjárására Fablnyl Tihamér kereskedelemügyi miniszter volt a szószólója a kiviteli éngedély megadásának, remény Vehet rá, hogy Szeged a közeljövőben megkapja a kiviteli engedélyt. A szegedi paprikával kaprsolatban Igen érdekes körülményre hivták fel a Délmagyarország figyelmét. A szegedi paprikaérdekeltségeknek eddig minden törekvése meddőnek bizonyult, a mngtiar rádió nem vállalta ennek az elsőrendű magyar exportcikknek a propagálását. Szegeden vetették fel azt az ötletet, hogy a rádióban kellene többnyelvű előadást tartani a paprikáról, azonban a rádió az előadások tartása elől következetesen elzárkózott. Ezzel szemben a szerb nyelvet értő szegedi rádiósok nagy meglepetésére vasárnap délelőtt a belgrádi vegyvizsgáló állomás vezetője nagyszabású előadást tartott a »világhírt! jugoszláv paprlkáv-ról, előadása végén pedig megem'.itette, hogy azt a közeljövőben francia és anqol nyelven Is megismétli. Köztudomásu dolog, hogy a »világhirü jugoszláv paprika« itt terem Szeged közvetlen közelében, Horgoson, amely most megszállt területen fekszik. A horgosi paprika éppen ugy Szegedről indult el a békeévekben a világ minden tája felé, mint akár a röszkei, vagy a dorozsmai. A jugoszláv rádió azonban tisztában van a paprika nagy exportjelentőséqévei és készséggel ad helyet programjában a propagandának. A szegedi paprikaérdekeltség joggal elvárhatja, hogy az illetékesek több gondot fordítsanak a szegedi paprika propagálására, mert külömben hiába tartják fenn drága pénzen a Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodát. A hatvanéves Ferenc József Tudományegyetem Érdekes adatok a jubiláló főiskola történetéből (A Pélraagyarország munkatársától.) A Ferenc József Tudományegyetem szerdán ünnepi közgyűlés keretében ünnepli fennállásának 60-ik évfordulóját. Hatvan esztendeje annak, hogy az akkor még kolozsvári egyetem megnyitotta kapóját. hogv a magyar tudományos élet szolgálatában működjék lankadatlan buzgalommal. Fbböl a hatvan esztendőből tiz hosszú év esik Szögedre. Talán ez a tiz év volt a legnehezebb és a leggyötrelmesebb az egyetem életében, ugyanez a tiz ív volt az is, amely az üldözött egyetemet, itt, Szegedem, újból kivírágoztatta... A Ferenc József Tudományegyetem felállítását l Ferenc József, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében, 1872 május 29-én, Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére elrendelte. Trefort Ágoston, az. uj miniszter, az. alapításról szóló törvényjavaslata a parlamenthez 1872 szeptember 17-én nyújtotta be, azt az országgyűlés mindkét háza elfogadta és a király október 12-én szentesitette. Az igv keletkezett 1872 :X1X. törvénycikk értelmében az állam a tanítás sznbadsásrn ei>-ének »'»rján magyar királyi egyetemet alapított, mely 1 A,,v. (jog- és Államtudományi. orvosliHo>tv'«nvi. bölcsészeti, nyelv- és történelemtudományi és malematikai s természettudományi) karra osztott Az egyetem megalapításával háromszáz esz<Sidős kívánság teljesült. Erdélyben ugyanis, mióta a törökök hódítása és Magvarország 1541 évi feldarabolása következtében külön nemzeti magyar fejedelemséggé alakult, többször gondoltak e!?>etem, vagy főiskola felállítására. János Zsig®"nd 1560-ban alapította meg a gyulafehérvári főiskolát, I

Seiuemharlsnuáh, seluemnadrúgok I •-»nV.^bbnW HOÍl«- K«í»llyll»n<S|, K! tl,P de terve az volt, hogy Szászsebesen egyetemet a'spit, hogy a tudományok müvelését erősebb alapokra fektesse. Terve keresztülvitelében halála akadályozta meg, azonban utódja, Báthory István, mint lengyel király, később valóra váltotta a szép tervet és Kolozsvárt katolikus egyetemet alapított, amely 1603-ig működött Több kísérletezés és 90 esztendei szünet után, I. Lipót alatt újból megnyílt a kolozsvári katolikus egyetem, amelyet azután II. József 1786-ban ismét megszüntetett. A Ferenc József Tudományegyetemre az alapításkor negyven tanárt neveztek ki. 1872 november 11-én kezdődtek meg az előadások 260 beiratkozott hallgatóval A király 1881 január 4-én engedte meg, hogy az ejívctcni örök időkre az ő nevét viselje, később az egyetemet aranyösztöndijakkal, a promotio sub aiispiciis Regis engedélyezésével, rektori és dékíni díszjelvények ajándékozásával Is kitiintettc. Az. egyetem tanszékeinek száma az alapítástól kewhe 1919-ig 10-ről 51-re, a tanítótestületé 43-ról 135-re. az előadások félévenkint 91-rftl 250-re, a tanórák 325-ről 800-ra, a hallgatók száma pedig '.'1)9 rőt 2570-re emelkedett. A világháború kitörésekor az 1914 júliusában elrendelt áltilános mozgósítás következtében már az első évben 1726 hallgató, 340 bekebelezett doktor, 170 egyetemi alkalmazott, 40 tanár és tanító vonult be, összesen 2236 hadköteles. Ez a szám a háború végéig 5009-re emelkedett. Hősi halált haltak 206-an. / forradalom kitörésekor a hallgatók «zárna a háború alatti 420-ról 2226-ra emelkedett ismét. Az e/t követő évek erős próbára tették az Kitilt áru mesebeli, \ Ha gyírtója „lampel-Hegvi" j egyetemet Kolozsvárt 1918 december 24-Tke ¿fa megszállva tartó románok a román király és a kormányzótanács iránti hűségeskü letételére szólította fel a rendes és rendkívüli tanárokat. Harmadnapra katonaság vette körül az épületet, amikor bevonult a román államtitkár, hogy felszólítsa aa egyetemi tanárokat a hűségeskü letételére. Az egyetemi tanács élén az ősz rektor, dr Schneller István fogadta és átadta az egyetem válaszát, amely igy szólt: — „Mi a magyar Állam iránt tett hűséges, künkhöz hívek maradónk. Ahhoa törhetetlenül ragaszkodunk. A nagyszebeni román kormány, zótanáesot el nem Ismerjük* * román Impérium ellen tiltakozunk, ai egyetemet, annak berendezését át nem adjuk.M • Ezután egyenként megkérdezték a tanárokat, azonban egyikük sem volt hajlandó letenni a< hűségesküt Erre következett a román impérium proklamálána: \7. egyetemet erőszakkal elvették, a tanárokat eltávolították. A tanácstalanul Álldogáló ifjúság elé Állott ekkor az újonnan megválasztott rektor, dr. Kolosváry Bálint és kitartásról, jobb, szebb jövörfll beszél . Ezért a beszédéért hűtlen, fég és hazaárulás elmén haditörvényszék elé állították ée egyúttal megkezdődött a tanárok üldöztetése. Az eskö megtag dása miatt 1919 október 29-ike óta a mind nagyobb számban kiutasított tanárok egyrésze Budapestre menekült, ahol elhatározták, hogy a jogfolytonosság fenntartása végett az egyetemi előadásokat megkezdik. A minisztertanács 1920 februárjában a karoknak megadta a megbízatást és igj • t március elején aa egyetem ^udepeetea íjból megnyílott Az első ténykedés az volt hogy a kolozsvári egyetem elvétele ellen a világ minden egyeteméhez tiltakozást intézett 9*eged vAroe meghívása következtében nemsokára megindultak a tárgyalások az egyetemnek Szegedre való elhelyezése érdekében. A tárgyalások rövidesen eredményre vezették és aa 1W1 :XXIX. törvénycikk értelmében a kolozsvári egyetemet Szegedre he* Ivfzték. 1921 október 9-én nagy ünnepségek között, a kormányzó Jelenlétében nyitotta meg uj otthonának kapuit az elüldözött egyetem. Az azóta eltelt éveik fényesen bizonyították be az egyetem életerejét. Szer-Kesére, a város és az egyetem is, haSzéchenyi Mozi Szerdától vasárnapig, november hó 9—13-ig Budapestlel egy Időben!. Lehár Ferenc gyönyörű zenéin operellfe Volt egyszer egy valcer (Es war einmal ein Walzer.) Ragyogó, vidám filmoperel! 12 felvonásban FőszereplőEGGERTH MÁRTA az operell iilmek királynője. Pártnere*: Verebes Ernő, Paul Hörblger és Rolí von Golh. Előadások vasárnapin 3, 5, 7, 9, hétköznapon 5, 7, 9 Arakor.