Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-09 / 255. szám

DÉLMAGYAKOKSZAG tztotll. SicrkMztOség: Somogyi ucca íZ.Lem. Telelőn: 2J-33.^Kledóhlrelal, i(tlc«OnkönyTlAr e* legylroda • Aradi 0CCA S. Telefon > lí-OO. ^ Nyomda t Löw ILIPAI ncca 19. Telefo-.i t Zfl-54. TATlrntl iH levélcím • DélmauyaronrAg Szeged Szerda, 1932 nov. 9 Ara 1« fillér Vffl. évfolyam, 2,33. ELŐ FIZETÉS! Havonta helybea 3.aO vidAken éa Budapetlen M», feUltmdHn B*40 pengfl Boye» a «Am Ara hélkn«nao 1«. va»Ar> «a Ünnepnap 24 nil. III*detétek felTélele tnrtfn tserlnl. Meo le len«'' KA tro ittyélelével nannnia renqcl fl német sors Németország újra felelt, de van-e valaki, ald ennek a feleletnek értelmét meg tudja állapítani? Az emberi szervezet három-négy évtizeddel tzelőtt ért inzultusok emlékét Is megőrzi. Az ¿16 ember idegrendszere a szenvedések, izgalmak és örömek emlékét megőrzi az élet egész tartamára. Csodálatos asszimilációra hajlamos az emberi organizmus, de az asszimilllóképességnek szinte korlátlan teljesítőképessége sem törli le az inzultusoknak, izgalmaknak és betegségeknek az idegrendszeri« beágyazott nyomait. Ne gondoljuk azt, hogy a nép hamarabb felejt, mint az ember s ne hlgyjük azt sem, hogy a tömeg asszimilálódása egyben feledés is. Azokban az országokban, amelyekben az ujabb időkben hozták be az általános és titkos választójogot, a tömeg, amelyik először gyakorolta függetlenül választójogát, azo!; ellen fordult, akik számára az általános választójogot kiharcolták. ÉvtizedeKnek kell elmúlni addig, amig a politikai jogok gyakorlására be nem idegzett nép eljut a tisztánlátásnak s az elfogulatlan Ítélkezésnek arra a fokára, ahol valóban szolgálni tudja a közérdeket. Az általános választójog minden harcosa íudja ezt jól s tudja azt is,'hogy csak az utánajövő nemzedék fogja látni a jogkiterjesztésnek előnyeit, az a nemzedék azonban, amelyik a jogkiterjesztést kiharcolta, rendszerint a jogkiterjesztés áldozata lett, — de mégis harcol s mégsem hagyja abba a harcot addig, amig a mécsese ki nem alszik, mert jól tudja, hogy a politikai érettség s a közéleti iskolázottság csak egyetlenegy uton szerezhető meg a tömeg számára: a jogok gyakorlása utján. Senkit nem lehet megtanítani hegedű nélkül hegedülni s senkit nem lehet megtanítani a választójog gyakorlása nélkül arra, hogy z. választójogot hogyan kell gyakorolni. S ha ennek Igazságát be kell látni, akkor Könnyebbé válik a német válasznak nem megértése, de megmagyarázása. A mai német közszellem nyilatkozott meg s nyilatkozik meg a választások eredményében s ennek a közs?ellemnek előzményei között ott dereng még Bismarck emléke Is, a császári Németország hagyományai itatták még át ezt a kőzszellemet s ebben a közszellemben — mint a catalaumi ütközet után az elhaltak szellemei — tovább 'olytatja küzdelmét a császári uralori s a szabadságvágy. Ne higyje senki azt, hogy a weimari alkotmány megszavazása egyszerre elvágta gyökereitől a német nép lelkét s megszabadította azoknak a tradícióknak súlyától, amelyekkel hirtelen a megalkotott alkotmány következtében szöges ellentétbe került a német l*'ek. A megszavazott alkotmány élő alkotmánnyá akkor válik, amikor a nép lelkiségének, része lesz. A történelmi alkotmányok ereje nemcsak abban az időben rejlik, ami megalkossa óta eltelt, hanem s talán elsősorban abhan, hogy valóságként s a kinyilatkoztatás "fjeként és tekintélyeként él minden alapkő rendelkezése a nép lelkében. Az alkotmányt meg lehet változtatni, de idő, sokszor ?°k idő kell ahoz, amig a nép lelkében s a tudatában is felváltja az uj alkotmány a régi helyét. A weimari alkotmány uralma alatt a horogésztre feszitett császári tradíciók ^ kétségbeesés ellenállásába menekülő törekvésekkel folytatják tovább küzdelmüket § azt a kibékithetetlenséget, amivel az egymással szembenálló felek néznek egymásra, egy másik kibékithetetlenség teszi megoldhatatlanná: a weimari alkotmány, amit a német nép többsége szivébe nem zárt s ami a német nép többségét maga mögé felsorakoztatni nem tudja. A weimari alkotmány a háború utáni Németország jogrendjének akart szálláscslnálója lenni, de a német nép többségének nagyobb fele nem akarja ezt a háború utáni jogrendet, a kisebb fele pedig más rendet akar. Ez a választás azért nem Németországnak, hanem a weimari alkotmánynak tragédiája s Németország tragédiájává csak akkor válik, amikor beigazolódik, hogy se Potsdamm, se Moszkva nem szabhatják meg a mai Németország útját s a német népnek, ha élni akar. vissza kell térnie a demokrácia útjára, amiről botorul tért le olyan emlékeknek és olyan vágyaknak engedelmeskedve, melyek életfeltételeknek hazudva álmok rögeszméit tárták elébe. A történelmi szemlélet számára kevés jelentőséggel bir az egyes frakciók sikere és kudarca. Hitler egyformán veszedelmes, akár 230, akár 190 sötét Ing és sötét gondolat képviseli is a birodalmi gyűlésen s a polgári társadalom baloldali ellenségének erejét sem növeli a kommunista mandátumok szaporodása. A német helyzet mozdulatlan maradt s mozdulatlan maradt a német válság is. S nem Is lesz addig kibonte'-ozás, amig a német néppel csak taktikai érzék kísérletezik, ahelyett hogy ráengednék az uj tömegeket a maguk elhatározásának, felelősségének és tapasztalatszerzésének tragédiákkal szegélyezett, de kikerülhetetlen útjára. » Hoover vagy Rooseweli ? Óriási érdeklődés mellett folyik, ax elnökválasxtds Amerikában (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: A választások mindenütt a legnagyobb rendben zajlottak le. Az első hozzávetőleges eredményt csak szerdán reggel fogják publikálni. Washingtonban teljes csend uralkodik, mert az összes miniszterek, szenátorok, képviselők a pártok főhadiszállására utaztak. Érdekes módon hirdetik ki az eredményt Washingtonban. A főtéren hatalmas fényszórókat állítottak fel, amin vörös fénnyel jelzik Roosewelt és zöld fénnyel Hoover győzelmét. A választások iránti érdeklődés példátlanul nagy. Nem lehetetlen, hogy a szavazásra jogosultak 00 százaléka leadja szavazatát. • Merényletet követtek el Hoover ellen London, november 8. A Hoover elnök különvonata ellen megkísérelt dinamitos merényletet még most Is sürü homály borítja. A hidőrt, aki a vonatot tilos jelzéssel megállította, négy szúrt sebbel vérében találták, társát a merénylők agyonszúrták. A rendőrség a környéken razziát tartott, de eredménytelenül. A Saar~vidéken feloszlatták a „nácik" katonai jellegű szervezeteit Sanrbrtlcken, november 8. A kormányzóbizottság elhatározta, hogy a nemzett szocialista párt minden katonai jellegű szerkezetét azonnal feloszlatja, mert megcáfolhatatlan bizonyítékokat talált arra, hogy a nemzeti szocialista munkáspárt bizonycj szervezetei a Saarvidéken olyan tevékenységet folytatnak, amely flagráns ellentétben van az 1928 szeptember 12-iki rendelettel. Viharok a Házban a székesfehérvári választás, a kunbajai beszámoló és a római ut körül Budapest, november 8. A képviselőház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Almásy László elnök. Bemutatja gróf Károlyi Gyula levelét, amelyben közli, hogy székesfehérvári mandátumáról lemond. Jelenti, hogy a szükséges intézkedéseket meglette és a székesfehérvári központi választmány a választást már ki is irta. Rassay Károly: Az elnök bejelentését nem veheti tudomásul. Az érvénybén levő választójogi törvény ugv rendelkezik, liogv a képviselőház határozata szükséges ahhoz, hogy a belügyminiszter megtehesse a szükség»» intézkedéseket az uj választásra. Kéri a Házat, tegye komoly megfontolás tárgyává. Almáv László elnök válaszában azt fejtegette, hogy intézkedéseiben mindig objektív cs törvényes szempontok vezették. Láng Lénárt ezután bejelenti mentelmi jogának megsértését. Az elmúlt vasárnap Sauerpom Károly beszámolót tartott Kunbaja községben. Szabályszerűen bejelentette a gyűlést és ezt a hatóságok tudomásul vették. A gyűlésen semmiféle rendzavarás nem fordult elő. Mégis, amikor én akartam felszólalni, a rendői tisztviselő rám rontott, hogv nekem nincs jogom beszélni, fóriási zaj a baloldalon.) Megfenyegetett, hogy ha beszélni akarok, rögtön kivezettet a teremből, sót, be is vezényelte a csendőröket, akik hozzá akartak fogni az én kivezettetésemhez. (Egvrc fokozódó zaj a baloldalon. Felkiáltások: A régi stilus.) Á csendőrök látták, hogy a helyzet kritikus, tehát nem mertek hozzámnyulni. Kunbaja szinte teljesen német község, a lakosság tehát azt kívánta, hogy legalább egv szónok beszeljen németül. A rendőrtisztviselő azzal az indokolással nem adta meg nekem a szót, hogv ő nem ért németül, (óriási zaj.) Erre én kijelentet-