Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-06 / 253. szám

XI. » iy vendéglője ,t, Rákóczi-ut 19. rávéházzal szemben). sgediek ozó helye. Stlap szerint: P 120. isi nzért jól kell lakni! mm g, ahol a sorrend szerint az ízkottak angzott leniről a kiáltás: rünk, mit csináljunkí válaszolt: iljon senki a helyéről Ugyanrjuk meg a félórát. ill:k a Iwcőben: t? mert akkor vissza kellene forn az álmoskö.iyv srerw«t is V(»(alci útjára indulván, visszahogyan leszkirozza meg ezt az •1? Fgvre megy az, ha babonás, a nászníp, ahogyan volt. Fflrgc rül a fagylalitöt, a gyönyörű onyakot, — kinek mihee húzott pést «e tehetett senki vis&zafekoszontsiány bosztonozott a párjlral in megindultak a templomba (Előzékenység) lig nagy katona' központ volt itparancsmokságt székhely, ter' a ka-'zárnyák halottjai között is. A katonák ugyanis a béké•eghf^hat'.ak, mint a háborúban i krón'kái tudn ik szárrio • olva« cn hosszasan szimuláltak, ('eg•enitsartzt ur dignózisa szerint) k a kulcsot. achtige Simulamf íst aestorbent íor a napos. ika Mihály Temesvárra kerölt temetések után számlát küldött okságnak négy korona flakkerkellett szabályrendelet alapján , amá nem is olyan nagy pénz. is temető nagyon messzire esett, kellett mennie, hogy imádságot i halottat a sirba bocsájtják. tertparancsnok arcwtban Mord* Idte a számlát. >gyházi funkció, azért a lelkét semmit. íálv nagyon udvarias ember szolt. ma a föltétlenül szükséges készvalő, azt nem engedhetem el jg aionyira nem kérek díjazásit igyok készséggel, teljesen in* egész osztrák hadsereget. Ne111 z esetben még a felekezeti kfiBob. len Idényre és alkalomra leflkesztvüsnél. Klauzál tér 3 zr | ) szaküzletemet, sitő és másold rodámat ;a 16. (Dreher sörözővé' >á helyeztem át. 3. KELLER. isárleszállitis! . . kilója P --SO 1-40 *-20 2 . . . „ 120 1-T0 . . . í ao 2-í° . „ —'60 , Imény. — A DélmaRy'rorsiág eiöttwifll«' lázalék kedvezmény. S

n/ütor hentes ég mészárosnál , I CICl r«iöii Swdor tuolral11 XI. 6 IRODALOM ÉS POLITIKA Tbomas Mann nyilatkozott Bécsben az irodalom és politika viszonyáról s többek között annak az álláspontnak adott kifejezést, hogy ma minden irodalmi tevékenység egyszersmint politikai hitvallás is s hogy az igazi iró nemcsak esztétikai, hanem világnézeti törekvéseinek is érvényt szerez. Ez a megállapítás kétségkívül korszerű s igaz. ságának okát abban látjuk, hogy alig volt kor, mely olyan nyugtalan és türelmetlen szimatolással kereste volna azt a szintézist, melynek alapján a kultura s a mindennapi élet jelenségei közös nevezőre hozhatók. Ma nincs külön esztétikum, és külön politikum, a történések lélekzetállitóan gyors sodrában egyetlen tömeggé hömpölyögnek a gondosan szétkülönitett discimplinák, nincs iró, harcos magatartás nélkül és nincs politikus, aki valamilyen formában ne vonná le álláspontjának esztétikai következményeit is. Nincs elefántcsont, torony és nincs vásári dobogó, ma csak milliók vannak, rémült arook és égrelendülő öklök; roa csak éhség van és kenyértelenség, mely nem tür különbséget munka és munka között. Az iró munkája egy a politikuséval, mert senkinek sem lehet különb hivatása, minthogy kiki a maga módján segitsev támogassa a kátyúba merült emberi, séget. Ami az irodalmat illeti, ebben a kérdésben nem is késlekedik, mert tagadhatatlan, hogy minden valamirevaló iró (néha szinte heroikus erőfeszi, téssei) igyekszik ideológiáját politikai nézetekkel alátámasztani. Ez szükségszerűség s nincsen benne semmi érdem. Az iró együtt szenved a többiekkel, talán nyomorog is s igy minden oka megvan rá, hogy lándzsát tőrjön azért a gazdasági mozgalomért, mely a milliók tömegében számára is magasabb életnívót ígér. Az írók tehát nem riadnak vissza a politikától, e téren Thomas Mann nemcsak, hogy nem az első, de nem is aA utolsó. Az iró lelkesen és szívesen ajánlja föl tollát a nagyigéretü politikának. De mit tesz vájjon a politika az irodalom kedvéért T Melyik poltiikus érzi szükségét annak, hogy álláspontja tisztázásra szorul, éppen a művészet kereszttüzében? A szokott frázisokon kivül történtek-e "komoly intézkedések az irodalom megmentése érdekében? Az itt-ott előforduló építkezések vagy a nemzeti kegyelet talán módot nyújtanak a képzőművészetnek, hogy életjelt ad. jon magáról, de esett-e komoly szó politikus berkekben az irás apostolairól? Festők és szobrászok mfcg csak- el-eljutottak a külföldi kollégiumokba, de ki pártfogolta az írókat? S mikor a belügyminiszter ur leredukálta a lapok és folyóiratok terjedelmét, volt-e a magas politikának egyetlen tényezője is, aki fölemelte volna tiltó szavát a szétzüllesztett és kenyértelenné tett fiatal irók nevében? Volt-e olyan politikus, aki belátta volna, hogy a fönti intézkedés egyszerűen lemetszette a fiatal írókat a társadalom testéről s a békétlenek fölforgató lésiójába lökte őket? Vagy a politikának nem szívügye az irodalom? Hatalmi érdekeltségek csak a toll fáradt forgatóit tűrik meg, akik elég vérszegények ahhoz, hogy he ellenkezzenek az egyetlen célszerű politikai állásponttal: a mindenkori rezsim dicséretével? A közeledés ezen a téren nagyon egyoldalii s félő, hogy az Irodalom kénytelen tesz kerflfő uton politikai pártfogókat szerezni. Nem minisztert és nem képviselőt. Jelentéktelen politikai tényezőt, mely azért talán mégsem kapcsolható ki egészen a társadalom együtteséből. Csak a népre gondolunk, mely elég elkeseredett ahoz, hogy elkeseredett és száműzött irók szavára egyedüli nagyhatalomnak érezze magát. Berezeli Anzelm Károlv. '' ^ ' m a nőig I Lmü „l La ,.L a a hölgyek TőSST^^TKö^tt^S^mesebel? gyártója 'íijár a „Lampel és Hegyi" gyár, Tábor-u. 5. ek között — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója ¡ár a „Eampel és Hegyi" gylr, Tábor-u. 5. k között. — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója a „Lamp el és Hegyi" gyár. Tábor-u. 5. d^Tí között. — Kötött 5ru mesebeli. Ha gyártója ljár * „L'ampel és Hegyi" gyár. Tábor-u. 5. ^ tgyek között — Kötött áru mesebeli, Ha gyártója aVPi előijár a „Lampel és Hegyi" gyár Tábor-u. 5. a hölgyek kőzött — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója főttben előljár a „Lampel és Hegyi" gyár. Tábor-u 5. alom» hölgyek" között — Kötött Srn mesebeli, Ha gyártója .előljár a „Eampel és Hegyi" ftyár, Tábor-u. 5. a hölgyek kőzött >— Kötött áru mesebeli, Ha gyártója elől jár a „Eampel és Hegyi" gyár, Tábor-u. 5 hölgyek között — Kötött áru mesebeli. Ha gyártója előljár a „L"ampe 1 és Hegyi" gyár, Tábor-u. 5. hölgvek között. — Kötött ára mesebeli. Ha gyártója Lampel—Hegyi kötött-szövött „L a m p e 1—He g y 1". Köt Lampel—Hegyi kötött-szó „L1 a m p e 1—He g y i". '^ Lampel—Hegyi kőtöt) „L'ampel—Hegv!' Lampel—Hegvi 1 ^ ^ „Lampel- Tr ^^^ Lampel—F á Q „L" a m pr^ O éj^ Lam'4WX JL • " szövöttben t fogalom a Afch^AÖt» szövöttben C

^¿^.¿övött fogalom a Kőt - szövöttben jTtött-szővött fogalom a „ f fw 'gyi".^ Köt - szövöttben e' a '»•HkT^VM LAMPEL ts HEGYI Lampel—Hegyi kötött-szövőit fogalom a h. iqyek között. — Kötött áru mesebeli, tj;i gyarlóin Vakmerő rablótámadás Alfótanyán Kél gazdái megtámadtak és leQiöttek az utónállók (A Délmncjiffiromzág munkatársától.) Tegnap hajnalban vakmerő, kettős rablótámadás történt Alsótanya közelében. Gajdács Antal kelebia— vitéztelepi lakos kocsin igyekezett Szeged felé, amikor három ismeretlen ember a lovak elé ugrott »Pénzt, vagy életet/« kiáltással. Gajdács a lovak közé csapott és vágtatva menekült a rablók elől. Alig haladt azonban néhány métert, amikor hallotta, hogy a rablók már egy másik kocsira vetették magukat. Azt a kocsit Drexler József cipész hajtotta. A rablók ott is pénzt, vagy életet követeltek. Gajdács megállította lévait és Drexler segitscgérc sietett. A rablók és a gazdálkodók között vad verekedés kezdődött, amelynek során a rablók Drexlert leütötték és Gajdácsot is súlyosan bántalmazták. Drexlert a mentők a szegedi kőzkórházba vitték. A rablókat keresi a rendőrség. ne feledkezzen meg az TflTRUSZÉPLUK (Tatranska Pollanka) toto m. a t. u SJUUT0RIUM Dr. GUHR a legmodernebbül berendezett magaslati gyógyintézet gyöngeség, vérszegénység, élvágylalanság, álmatlanság, Ideges gyomor- és szlvbafok, neuraszténia» KUléseKre való hajlam, lulhlzoliság esetén, lüdőcsucshurut. Speciális intézet Basedow-betegek részére. Mélyen lesz6"»oH árak. Kérjen prospektust. Egész éven át nyitva. Cipővásárlás előtt IT>/ cipőket megnézni, nr -K. (Széchenyi lér 16.) mert árainkat lényegesen leszállítottuk. Tegyen egy próbavásárlást! )20 Felmentő ítélet a nyomozó csendőr és a tanuk rágalmazás! perében uak el, ami az ügyhöz tartozik és igy ők kénytelenek voltak megmondani az igazat A bíróság előtt, mint tanuk, nem követhetitek el rágalmazást Dr. Liszkay Lóránd ügyész vád- és dr. Fekete László védőbeszéde után a biróság érdekes Ítéletet hozott A két vádlottat felmentette, Provics Lászlónét azzal, hogy terhére sem rágalmazás, sem hamis vád nem állapitható meg, ellenben bűnpártolás vétsége látszik tennforopjni, ezt viszont gyermeke érdekében követte el, Provics Gizellát pedig azon az alapon, hogy mint tanú, köteles volt a biróság előtt mindent, őszintén elmondani, ezzel bűncselekményt nem követett el. Retikül, vadászkellék Legdivatosabb! Legolcsóbb! Legjobb I Lefjnafryobb választékban 1=3 Körpel Richárd bűnügye (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentettük, hogy a vizsgálóbíró megkezdte a sorozatos váltóhamisításokkal vádolt Kórpel Richárd kihallgatását. A kihallgatás szombaton be is fejeződött és ezután a vizsgálóbíró kihirdette a volt butorgyáros előtt az előzetes letartóztatásról szóló végzésé». Korpel Richárd mindent beismert és men,S(^re a*t adta elő, hogy a bankok tették főnkre mert 3fi százalékos kamatokat szedtek tőle. Dr. Sebők Ferenc, Körpel Richárd ügyvédje, a vizsgálóbíró letartóztnlási végzése elltn felfolyainodást jelentett he a vádtariácshot amely á jövő héten ül ö<zsze. hogv Körpel Richárd szabadlábrahelyezcsi T ' lat' dftnti/*»» (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes felhatalmazásra üldözendő rágalmazást ügyet tárgyalt szombaton a törvényszék Gömöri-tanácsa. Az ügy előzményei visszanyúlnak egy, még 1929ben indult magzatelhajtása ügyre, amelynek során a biróság Provics Teréz és Zai Istvánné magyarbánhegyesi asszonyokat jogerősen elitélte. Az ügyben tanúként kihallgatták Provics Teréz édesanyját: Provics Lászlónét, valamint testvérét, Provics Gizellát. Provics Lászlóné a biróság előtt azt vallotta, hogy a nyomozó Hegye« István csendőrőrmester őt arra akarta rávenni, hogy Zainéra voniaitkozólag terhelő vallomást tegyen, hnzza rá a vizeslepedőt Sőt, — vallotta az asszony, a csetldőrőrmester egy cédulára fel is irta, hogy mit keli majd vallania, hogy Zainét bemárthassa. Ilyen értelmű vallomást tett a bűnügy során Provics Gizella is. Hegyes István csendőr feljelentésére indult meg a két nő ellen a bűnvádi eljárás. A szombati főtárgyaláson a két nő azzal védekezett, hogy a biróság annakidején eskü alatt és azzal a figyelmeztetéssel hallgatta ki őket, hogy mindent mondjaf. --ím»MWBUf