Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-06 / 253. szám

XI. 6 Áss olvasó rovata CIPŐT, % ZSURKÓ-nái VlrW I »'cfőbhaii Hat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a prima minőségnek olcsó áron való árusítását Irányára k: Női cipő o . . P S'SO-íöl Férfi cipő. fekete és barna P 11-50-tttl Gyermekcipők nagy választékban. A.n. C. beaxerxési gely. Kossuth Latos suqárut 6. Telefont 17-72. Az 0X1 szegedi orvosai is tiltakoznak a fizetéscsökkentés ellen (A Délmagyarország munkatársától.) Az OTI. orvosok fizetéscsökkentése a szegedi intézeti orvosok körében is nagy riadalmat keltett. A szegedi orvosok között igen soknak 30 százaléknál is többel redukáltak," különböző megokolással. A szegedi orvosok az OTI. vezetőség által leküldött blankettát nem irták alá, a fizetéscsökkentést nem vették tudomásul és közölték az OTI.-vei, hogy az előző szerződés alapján fllva, tiltakoznak a fizetéscsökkentés ellen. Közölték, hogy az az óhajtásuk, hogy az OTI. minél előbb vegye fel az érintkezést az orvosszövetséggel, a kollektív szerződés megkötése céljából. Egyébként munkájukat továbbra is ellátják és megvárják, míg ügyük elintéződik. Tiz halálos fejszecsapással gyilkoltak meg egy röszkei gazdát (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken este borzalmas kegyetlenséggel gyilkoltak meg egy röszkei földművest, a mezőről hazavezető dűlőúton. Este 8 óra tájban az egyik elhagyott dűlőúton halott emberre bukkantak á közeli tanyabeliek. A halott arccal feküdt a földön, körülötte pedig hatalmas vértócsa volt. Feje a felismerhetetlenségig széf jel volt verve. Azonnal értesítették a röszkei rendőri kirendeltséget, amely azután telefonon jelentette az esetet a szegedi központi ügyeletnek. A rendőri bízottság nemsokára a helyszínre érkezett és megkezdte a nyomozást. Megállapították, hogy a halott Barát Vince 49 éves röszkei földműves. Barát Vinoe estefelé indult haza a mezőről és az elhagyatott dűlőúton igyekezett tanyájába. Valószínű, hogy leselkedett reá valaki, aki azután a sötétben rárontott és valamilyen kemény tárggyal, kapával, vagy ásóval fejbesujtotta. Barát az ütés következtében elvesztette eszméletét és a földrerogyott. A gyilkos ekkor újból nekiesett Barátnak és addig verte, Régi gazdám Emlékezés Béketi Antalról Irta Móra Ferenc. I. Akkor sirattam először halottat, mikor őt temettük huszonöt esztendővel ezelőtt Már nemvolfam gyerekember, de a sors olyan jó volt hozzám, hogy mindenkim életben volt, akit szerettem. Nagyon keservesen sirtam a „szerkesztő ur" temetésén, pár lépésre a városházától, a Barcsay-patik/a előtt. Apámat, bátyámat, barátomat, gazdámat egyszerre sirattam Békéli Antalban. Azóta eltelt huszonöt esztendő, már magam is lefelé botorkálok a dombról, fehér fejjel és fáradt lábbal, _ de nagyon szégyelném magam, ha „tárgyilagos" emlékezésem lenne Békefi Antalról és a szememből a szivemre nem szivárogna egyegy könnycsepp. Azt hiszeim, mindnyájan így volnánk vele, akiket « tariszmyázott fol és ő indított neki az ólom-szérűknek. Itt Szegeden mindössze hárman vagyunk még régi gránátosok, akiknek szemében, szivében, ha visszaálmodjuk magunkat azokba az évekbe, amelyek elmúlt harcoknak és elhullott álmoknak temetői, _ m<5g mindig ő „a császár, a császár". Az egykor szegedi lapszerkesztő és a Dugonics-Társaság első főtitkára, Békefi Antal. * Nevével nagyon gyorsan elfutott az idők hajója, legalább ami akkori ítéletünk szerint, akik, mint tanítványok arra számítottunk, hogy rá fog maradni az utókorra. Rá is maradt, de csak ugy, mintahogy, az elkorhadt fa tovább él a főhajtásban. Békefi Lászlót, a keserű mélységű játszi tréfák mesterét tenyerén hordja a népszerűség, — az ítpáról, aki a mi ifjúkorunkban vezére volt Szeamig ki nem szenvedett. A rendőrorvos megállapította, hogy Barát Vince fejét körülbelül tíz halálos csapás érte. A rendőrség véleménye szerint a gyilkosság bosszúból történt. Megállapították, hogy több haragosa volt a meggyilkoltnak, most ezeket veszi vallatóra a rendőrség. WIESNERBUTOR MINTATEREM: FEKETESAS U. 14. mit IS KéSZUl. Ora ékszer SS' SSSSS*. Iolll 6rá»hoz, Kölcsey ucca 7. Alkalmi vételek olcsó eladása! Óra. ékszer, gramofon, öngyultó (avitások gyorsan, olcsón, pontosan. ElőnyOs A. B. C. részlet beszerzés. Deszkát,épületfát,tűzifát,szenet legelőnyösebben 53 ajánl, házhoz ft*állítva 1b . STERNBERG ZOLTÁN épflletfa 4a tüzelőanyagkereskedfi Rákóczi ter, (Mérey és Török ucca sarok. Telefon 82—57 ged irodalmi életének és nagykövete az alföldi városnak fővárosi sajtóban, a mai generáció már alig tud. Nem hálátlanság ez, dehogy! Csak a mai élet tövénye, amely gyors tempóban vágtat előre, fájdalom, nem tudni, hova és nem állhat meg behorpadt sírok és hervadt virágok mellett * Ha megszerkeszteném emlékezetét, a retorika kőmives szerszámaival, fundamentumul vetném, hogy 1859-ben született Szentesen s erre építeném fel az életrajzát. De én ehhez nem értek s attól félek, Békefi Antalnak nem is volt dátumokkal kicövekelt életrajza. Két szó tölti ki bölcsője és koporsója közét: dolgozott és szenvedett. Mikor dolgozott, akkor, tudta tűrni az életet: pihenése egyet jelentett a szenvedéssel. Sűrűn pihent de mindig kényszerűségből: fiatalkora óta a hálál bélyegét viselte magában. Nem készült írónak, a sziniiskola operai osztályára vétette föl magát Vak eret kergetett, hamar a végire ért. Nem kincs csúllogotit benne, hanem a bányiarém jégszeme. Itt legyintette meg először az a denevér szárnyú démon, amely negyvennyolc éves korára elszívta a vérét: á tuberkulózis. Itt törte össze az élet az ifjú Robinson hajóját az első kikötö előtt s itt dobta partra Szegeden, egy Íróasztalt sodorván elébe kapas/kadónak. Csakhogy ez az Íróasztal nem Apolló oltára volt, hanem egy sokkal hatalmasabb szentté: Színt Bürokráciáé, akinek a kultuszát a rekonstrukció nagyon kiterjesztette Szegeden. Az Ifjú hajótöröttnek persze csak aféle alszerpapi szerep jutott abban a kultuszban: lajstromozott, másolt, rubrikázott, valahol a számvevőségen, mint napidíjas. A szülőknek nagy megnyugvás volt ez. Most már mégis csak ember lesz a fiúból. Ha a szerencse jól szolgál noki, még : ''ótiszt is lehel belőle „4 moziról" Igen tisztelt Szerkesztőség! hogy a szegedi mozik közönségejlenes politikája minden határt túllép, arról éppen tegnap, ráadásul még az igazgatóság által legjobban favorizált Széchenyi Moziban szereztem tudomást. Pontos ember lévén, már hét órakor beültem a terembe és naiv módon vártam az előadás kezdetét. Várhattam is, mert minden in* doklás nélkül kétszeri függöny ki- és behuzgálás után (amivel talán a türelmetlenkedő közönséget akarták húzni), írd és értsd tizenöt perc múlva jelent meg a vásznon egy kéthetes magyar híradó. Ezt még el lehetett szenvedni, ellenben a következő két filmecske már erősen az idegekre ment. Ugyanis két propaganda-, vagy ha tetszik idegenforgalmi reklámfilmről volt szó, amelyeknél sokkal külömb kiállításút ingyen kapnak a mozisok. Külön bosszantásul szolgált az angol hangos beszédet mindig váratlanul megszakító magyar fölirat. AZ utolsó darab, a Kuruzsló cimü film helyenkint nekihajszolt lepergetése a nyugodtabb jeleneteknél meg egyenesen tragikomikusán hatott. Ezek után még ha meggondoljuk nzt a nemes szociális cselekedetet, amellyel a moziigazgatóság a megjavult mozilátogatás ellenére is leszállította a Belvárosi Mozi jegysze; döinek havi illetékét harminckét pengőről havi tiz pengőre (Budapesten a közepes és kismozik jegyszedői 30—50 pengőt kapnak), felmerül a kérdés, hogy unalmas és rossz darabjaival, bosszantó taktikázásával, szociális követelmények legázolásával és rideg üzleti politikájával kinek használ a szegedi mozik igazgatósága. Nagy István joghallgató. Beíeglóíogaíás Tekintetes Szerkesztőség! Egyik gyermekem a járványkórházban fekszik tífuszban. A napokban, otthagyva munkámat, meg akartad látogatni, a kórházban azonban azzal k;sM'"1 el, hogy az ujszegedi tiszti orvostól A, engedélyt. Visszaérve azzal utasítottak el, l nincs többé látogatási engedély. Tessék el! zelni a helyzetemet, amikor megtudtam, ho,^ nem láthatom gyermekemet. Meg kell azonban jegyeznem, hogy azelőtt már meglátogattam f gyermekemet és akkor senki sem emelt ellene kifogást. Miért van ez a nagy szigorúság, ami' kor mindössze csak arról van szó, hogy a gyermeket az ablakon keresztül megpillanthassam? Tisztelettel: Egy apa. Nem lett A vacsoravesztő pillét ha százszoí elkergetik a gyertyalángtól, százegyedszer csa® belerepül Békefi Ant.J verseket kezdett irogatni az akkori Uj Időikbe, amit ugy hívtak, hogy M ^ gyarország és a Nagyvilág. Roppan« tekintély volit abban az időbein, tán ezer példány ban is megjelent s Békefi Antal a legjobbkof eresztette bele a horgonyát. A torony alél kifele állt a szekere rúdja. Nem használhatták, mert ideges, hányt-vetett betűi sehogy se akartak meg' maradni azok közt a gyönyörű piros, meg kék léniák közt, amik közit ugy vidul a rendes embef szive. A kis napidíjas nem tudott ilyen rendes rrn> ber lenni. Az akkori Szeged nagy rendetlenjei kö^ zé kívánkozott: Mikszáth Kálmán, Pősa Lajos, Sebők Zsigmond közé. A pesti la,p már kiállitotta útlevelét a Parnasszusra, erre hivatkozva i®" lenflkezett Mikszálth Kálmánnál. Azo'; voltak a legszebb napjai az éleiének' mint mindnyájunkénak, aikilk n* őlom-szérük vá*1' tíorai vagyunk, mikor a sanyaruságokra még bőven szórja az aranyport az ifjúság. Még krsől»' is, miikor az aranyport már rég «^hordták a szelek, nevetett a szeme, ha egy-egy cscmde.- órán végigtekintett az emlékezés szeflid mezőin. KiiH1' nősen annál a napnál álldogált szívesen, mik<^ Mikszáth próbatárcát Íratott vele a Szuted1 Napló Nádor-uccai kis redakciójában — TTít tudja, — mesélgette később, r iker a* indulásról vallattam, — sohase reszketett ugy 1 kezem, mint akkor. Nem csoda, me t Mikszáth 3 hátam mögött sétálgatott a cseréppipával f e"1 akart fogni a fejem sehogy se. De aztán cstfk találtam egy grófot akiire mindjárt az ötódik sorban kivetette artnyhálóját egy színésznő. S»' játságos dolog ez hogy ezek az alföldi polgá1" gyerekek, akik soha eleven grófot nem láttakmind grófokat halásztak ki először tintatartó