Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-30 / 273. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZE ED. HserkMStOaéo: Somogyi ncca 12. Lem. Telefont 23-33.^Klndóhlvatal, KnicMnkOnyüAr M lenyirndn • Aradi ucca S. Telefon t I1«4A. — Nyomda i LHw LIpAt ucca ÍO. Teleion > 2B-34. TAHrntl é* levélrlm t Délmn<iyaromiAo Szeged Szerda, 1932 nov. 30 Ara 16 fillér Vm. évfolyam, 273. S2. Pótadóemelés a bortermelők — kárára Nem vonjuk kétségbe, hogy a kormány félreérthetetlen tényekkel demonstrálja az önkormányzati ;ogna'< 'tsz'ebtét. A ko mány meeadta a törvényhatósági önkormányzatodnak azt a jogot, hogy a kereseti adót, a jövedelmi adót és a társulati adót felemelhessék s raost njra ilyen kedvezményben ré-zesiil az önkormányzatban élö polgárság s njra elismerésben részesül az önkormányzati jog is, — a kormány megengedi, hogy a városok tiz százalékkal felemeljék pótadójukat s megentye^i azt is. hogy városi adót vessenek ki ahol még ilyen helyhatósági adó kivetve nincs, a szódavízre s a természetes ásványvizekre. Jogunk van tehát újra felemelni az adónkat s az önkormányzati jogot újra gynkorolhatja a városi polgárság törvényes szervezete. Jogunk van arra is, hogy újra fellobbantsuk a harcot a szlkvlz-fronton, mintha ez a békaegérharc már eddig is nem szolgáltatott volna sokkal több mutatványt és sokkal több látványosságot, mint tényleges bevételt a város számára. Igaz ugyan, hogy a rendelet szerint a borfogyasztási adó pótlásául csak ott lehet hozzányúlni az ásványvízhez s a szódavízhez, ahol még Ilyen adó nincs a igaz ugyan, hogy Szegeden már ötven év óta szednek adót a természetes és mesterséges ásványvíz után. dehát nem kell félteni a közigazgatásunkat sem a leleményesség hiányától, sem a törvény tisztelettől. Majd olcsóbb lesz a bor és drágább lesz a szódaviz, de a spriccer ára marad változatlan. S még valami örök marad: a felemelt adó, mert az adónak az már alaptermészete, hogy szintén nem lesz soha kisebb. Más kérdés azonban, hogy segitenek-e a bortermelőkön a borfogyasztási adó leszállításával? A bortermelők ir.aguk nagyon pesszimisztikusan ítélik rreg a borfogyasztási adó leszállításának hatását. A bor ára nem a borfogyasztási adótól függött, ami — el kell ismerni, krudélisen magas volt s a mai borárakhoz viszonyítva szinte lázitóan magas, — teljes egészében áthárítható volt a fogyasztóra. A bor árát borfogyasztási adó nélkül kalkulálják s a bor ára egyetlen fillérrel sem emelkedett a borfogyasztási adó leszállítása óta. A magyar borpiacon szüret táján észleltek nemi élénkülést, de az élénkülés kedvezőbb exporthirekk-pl az amenkai piac megnyílásának lehetősé-ével volt összefüggésben s mióta a borfogyasztási adó mérsékléséről tudomást szerzett az érdekeltség, azóta — lehet, hogy ez csak véletlen, — a bor ára inkább lanyhul, mint szilárdul. A termelök tehát, akik fogyasztási adó nélkül adták el a bort, nem kapnak többet a borért, mint eddig kaptak, vagy mint amennyit magasabb fogyasztási adó mellett kapnánaK a kereskedők talán valamivel kevesebb pénzzel valamivel több bort tudnak megvenni, de az elmúlt év óta a pénz upyis annyival kevesebb lett. hogy a pénzszűke által teremtett kedveződen helyzetet a fogyasztási adó mérséklése nem képes még töredékeben sem egvensulvozni. Ez az egyik oldal mérlege, azé az old.<lé, ¿melyen tehát észrevehető változást nem okoz a borfogyasztási adó mérséklése. A másik oldalon azonban ott fenyeget a pótadóemelés, amit hiába kivan a kornr'ny tiz százalékban limitálni, a pótadót annyival kell maid végeredményben felemelni, amennyire a liiá.i'Jok pótlása meg fogfa követelni. A pótadó emelése sokkal nagyobb terhet jelent közvetve, de közvetlenül is a bortermelőkre, mint amennyi könnyebbülést remélhetnek a borfogyasztási adó mérséklésétől. Ha több az adó, kevesebb jut borra s a közvetlenül mögöttünk álló idők azt bizonyítják, hogy az ember mindig többet igyekszik megtakarítani mint amire az uj kiadások, vagy az uj terhek kényszeritenék. A borfogyasztók többet akarnak megtakarítani az adófelemelés következtében, mint amennyi a felemelt adó elviselésére szükséges volna, sokkal jobban fognak tehát tartózkodni a borfogyasztástól. mint amennyire azt az adók növekedése megkívánná. Az iszákos emberektől elEiO riZEtta Havonta helyben \10 vidéken «* Budapesten >eo, icUlfttldHn 1V.40 pengA «• Boyé* uta Ara héli«n»nan ««. ratAr« «• Ünnepnap aa flII. Hlrdetetek felvétele tarifa Merfnf. Mentelanlk hétM kivételAvel nanonia reooel tekintve (a borfogyasztók zömét amúgy sem az iszákos emberek teszik ki) az emberek általában felesleges, vagy legalább is nélkülözhetö filléreiket költik borra s ha az adófelemelése következtében sokkal kevesebb lesz a nélkülözhető fillér, akkor sokkal kevesebb lesz a borfogyasztók száma is s minden egyes fogyasztó még ezenfelül fokkal kevesebbét is fog fogyasztani. A fogyasztóknak és fogyasztásnak ez a csökkenése pedig sokkal nagyobb hátrány a termelőkre nézve, mint amennyi előnyt jelenthet a fogyasztásra áthárítható adó mérséklése. Az élet nehezebb, terhesebb, örömtelenebb, gonddal telitettebb lesz a mindebből a bortermelőknek sem lesz hasznuk. A francia Kamara tüntetése a háborús tartozások ellen „Fianciaorsxág egy centimest sem fizet Amerikának" (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.} Páristól jelentik: A francia kamara kedden délelőtt nagy tűntetést rendezett a háborús tartozások ellen. Louis Morin és Franklin Bonlllon a legesélyesebben tiltakoztak az ellen, hogy Franciaország akár egy eentimest is fla essen ae Egyenftlt Államokkal szemben fennálló tartozására. A szélső jobboldal szónokainak beszédét a bmeni minden oldalán nagy helyesléssel fogadták. León Bltun, a szociáldemokraták vezére és Malwy radikális párti képviselő kijelentették, hogy • kamara egyhangoan a háborús adóssáfok törlés* mellett foglal állást Szerdára váriák a berlini döntést Schlelcher tábornok tanácskozása Hitlerrel (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Berlinbői jelentik: A kormányválság megoldásának előestéjén tetőfokra emelkedett a belpolitikai zűrzavar. A késő esti órákban olyan hirek terjedtek el amelyek szerint lehetséges, hogy Sehleicher kormányalakítási kísérlete még sem Masni meg; remény van arra, hogy sikerülni fog valamilyen megoldást találni. Sehleicher tábornok táviratilag magához kérette Hitler Adolfot, aki szerdán érkeziik Berlinbe és nyomban felkeresi a tábornokot Most minden attól függ, milyen eredménnyel végződik kettőjük találkozása. Hindenburg döntését szerdán délutánra, legkésőbb csütörtök délelőttre várják. Nagy viharban tárgyalta a képviselőház az egyetemi verekedések Ügyét »Hol van a magyar testvérek összefogása?« — Hómhn kultuszminiszter: »Minden eszküzzel megvédem a tanulás szabadságát« — Dréhr Imre mentelmi fogát felfüggesztették Budapest, november 29. A képviselőház keddi ülésén először Dréhr Imre mentelmi ügyét tárgyalták. Erődi-Harrach Tihamér kérte, hogy a mewtclmi bizoltság javaslatai fogadják el. Az rTnf k -nnnciál ja. hogy Bródv Ernőnek a mnh ülésen benyufott halasztó indítványát teszi fci szavazásra az előadó javaslatával szemben. Az elnök nagy zajban enunciálja, hogy a Ház hivatali sikkasztás büntette és kétrendbeli hűtlen kezelés büntette miatt kikért Drébr Imre mentelmi jogát felfüggesztette. További mentelmi ügyek következtek. — Unjuk ezeket a „világrengető problémákat!" — kiállják az elleneken. A képviselők nem figyelnek a mentelmi ügyek tárgyalására. Állandóan átbeszélnek a jobboldalról a baloldalra és viszont Felfüggesztik Reisini^cr mentelmi jogát. Pcyer Károlyt és Propper Sándort nem adják ki. Ugyancsak nem függesztik fel Andaliázi-Kasnya Béla mentelmi jogát sem. Az üléstermet a beszélgetés monoton zaja tölti meg, senki sem ligyel az előadókra. Kabók Lajos, Kcthly Anna, Zrökr. Antal, Mojzas János, Buchinger Manó, W'oltncr Jakab mentelmi jofiát nem függesztik fel. Weltner Jakab következő ügyénél Kertész Miklós szólalt fel. Kifogásolja, hogy a Ház állandóan mentelmi ügyekkel foglalkozik. Az egiész közvélemény megdöbbenve nézi. hogy a parlamentnek nincs más teendője, mint a mentetni ügyek tárgyalása. Nem más ez, mint a parlamentárizmus teljes lejáratása. A jelenleg! kom Vny tempójához képest még a Károlyi-kormány tempójárt is gyorsvonati tempónak lehetne nevezni A Weltnerr-űgyek között szerepel az a eikk 1«, amelyet Sattai és Fürst statáriáHs elítéltetése alkalmából irt a Népszava. Kertész Miklós: Az egész közvélemény — mondotta —, azt érezte, hogy ez az Ítélet súlyos jogi eltévelyedés volt A Népszava ae egész ország közvéleményét juttatta kifejezésre akkor, amikor megállapították, hogy ennek az ítéletnek borzalmas hatása lesz nemcsak belföldöo, hanem külföldön is. A kiadatást ellenzi. A többség a kiadatás mellett határozott. A napirendi vitába« Pakots Jftwwf az egyetemi eseményeket tette szóví. — Igazság-e az — mondotta —, bogy az egyetemen emberi és polgári seempoatitói