Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-29 / 272. szám

RUHR Díj 1. KOKSZ. NEMZETI H'TELFHTÉZCT flflgÜB*»*^!! • ­li Iparosok és az inségmunka A lapokból szere etem tudomás* arról a terv­"fij, amely szerint dr. Pálfy Józsel, a város helyet­tes polgármestere gondoskodni kivin a aranka­nélküli ipari segédeknek és szakmunkásoknak ez inségmunka keretében való foglalkoztatásáról. Őszinte sajnálatomra az értekezleten nem jelen­hettem meg. igy ezúton adok kifejezést azon vé­leményemnek, amelyet a tervezettel szemben táp­lálok. Elsősorban is örömmel üdvözlöm magát a gondolatot Véleményem ugyanaz, mint a terve­ietet elkészítő polgármesteré, hogy aa Ipari szakmunkásokat nem lehet és nem taabsd közönséges napszámos, legtöbbesör földmunkára alkalmazni. A város érdekéből a sért nem. mert nem tudják megfelelően a reájuk bízott munkát elvégezni. Azonban általános ipari szempontból Is sokkal helyesebb, ha a lehatőség szerint minden tparosae­géd a saját szakmájában foglalkozik. Tudnivaló, hogy minden ipari foglalkozáshoz bizonyos kész­ség. kézügyesség szükséges. Ezt a korábbi években megszerzett kézügyességet viszont nem valami előnyösen befolyásolja az a nehéz munka, ame­lyet a városi InségmunkáJatok keretében végeznie kall minden lnségmtmkásaak. Ha tehát a legmeg­felelőbben akarjuk ezt a kérdést elintézni akként, hogy sem a város, sem a munkát végző iparos­segéd hátrányt ne szenvedjen, a legmegfelelőbb az, ha mindenkinek ipari szakmájába vágó mun­kát adunk. Ez azonban meglehetősen körülményes. A városi hatóság ugyanis néhány lzbm akként vélte a dolgot megoldhatónak, hogy a város ré­srére szükséges ipari munkát végeztette el az in­ségnumkáre jelentkezett iparoesegédekkel. Ez azonban semmiképpen sem jelentett jót. Nam szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy nemesek mnnkanéikflU tparossegédek vannak, ha­nrm munkanélküli iparosmesterek ls. fis végered­ményben akkor, amikor a város inségmunka kere­téhen végeztet ipari szakmunkáit, ásóktól aa 8a­áltó Iparosoktól veszi el a munkát, akik ugyanugy rá vannak utalva a legkisebb munkára K mint a srgédek. Nem saabad viszont azt sem felednünk, hogy Szegeden mintegy 3500 ónálló iparos átla­gosan számítva, 80 pengő kereseti adó fizetésére van kötelezve. Szeged kisiparos társadalma tsMt ftss­Mfsen esaknem 800.000 pengő kerasett adöt fizet be a városnak. H lehet képzelni, a mostani rendkívülit súlyos gazdasági ée munkaviszonyok közepette, milyen Arlási terhet jelent ez. Ha azt akarjuk, hogy az ipa­rosság megfizethesse ezt a Aagy adóiakkor nem sza­bad elvenni tőle még art a legkisebb mmnkaalkal­mat sem. amely bárhol is kínálkozik. Nem szabad pHig főként a városnak, amely elsősorban ven érdekel ve a keveset! adók pontos fizetásénéi. Többféle szempontból aggályosnak tartom áronban azt a másik megoldást is, amelyet a város polgármesterhelyettese vetett fel tervezetében. Helyénvaló az, hogy az iparos segédek az Iparos­munkaadóknál dolgozzanak. Van azonban az ipari műhelyeikben való foglalkozatásnak árnyoldala is. Megállapíthatjuk, hogy as Ipari mnnkabérek Igen alacsonya« ala­kulnak ¿rp« a nagy munkanélküliség következtében. A jelenlegi órabérek szinte éhbérek, »melyek semmiképpen sem elegendők még a meg­élhetésre sem. Azáltal pedig, hogy most még ezek­nek a béreknek felét átveszi a város, szinte öntu­datlanul is a»ég mélyebbre sfilyeszti a munkabére­it Félő, hogy az inségraunkák befejeztével a mnnkabérek nem fogják még a .jelenlegi, amint Belvárosi Moszi Kedden, szerdia Az T'fi remekbe készfllt vígjátéka: Á legszebb kaland. NAGY KAT6, OTTÓ WALBURG, Adde 5a ndrock ÓS WO!( Albach Reíly. Előadások f>, 7, 9 órakor. fentebh ki magállapttott«n. amt«y fc Maottan alacsony alvót som elérni, ezáltal még nehezebb helyzetbe fogja sodorni az ipari munkásságot Aggodalommal tóit el azonban a munkák árá­nak alakulása is. Ha ugyanis az inségakdó kö­vetkeztében egyes munkák olcsóbban lesmek elő­állíthatók. vájjon mit fog hozni az uz idő. Midkor már nem lesznek toségmunkák? A közönség ugyanis nem sokat törődik azzal, vájjon inség­munka keretében, vagy nem ott végzik él megren­delését NAI az a fontos, hogy minél olcsóbban tudja azt elvégeztetni. Ilyen köröhnények között azonbsn fgen hátrányosan befolyásolná az iparos­ság Jövő munkáját, vállalkozásait az bwégmunka. FéWétlenfll gondoskodni kfdl tehát arról az át­menetről is már most előre, amivd as Ínség­munka megszűnése után biztosítani tudjuk nem­csak se Iparosság megfeWő vállalkozásait, ha­nem as eszei arányosan haladó munkabéreket <> Mert senkinek sem lehet eélja aa, begy as inség­amnkák következtében a jövőre károsodás érje akár aa Iparosságot, akár aa ipart munkásságot. Valamilyen megoldást kell keresni. Akár olyan­képpen, hogy a« tpart tnségmurikát a megrendelő igénylésére engedélyezze a város hatósága, ami­kor is határozott költségvetésben fel lenne tün­tetve egyrészről magának a vállalatnak egész iwrtiblm másrészről se • munkabér amely ea tneégmunka keretében a város teriiéra db, Egyben goodoskodni kellene arról ta, hogy • munkaadók valóban azzal a munkabérrel foglal­koztassák az inségmtmkák keretében hozzájuk ke­rtit segédeket, amelyek ezidőszerint érvényben vannak. Ezáltal ki lehetne zárni azt, hogy a mun­kabérek lecsökkenjenek, hogy még azt a minimális azükségleteket se tudja majd a munkás megsze­rezzri munkabéréből, amely létfenntartásához szük­séges. El lehetne viszont ezáltal aat ts kerülni, hogy a munkaadók ezidőszerintl alkalmazottalkat elbocsátva, tisztán az inségmunka keretéből al­kalmamé* segédeiket, amft feltétlenül el kell ke­rülni Ugy vélem, indokaim és Javaslataim b«4efllenek azokba a keielekbe, amelyeket as ipari inségmun­kások foglalkoztatására kidolgozott tervezet meg­jelöl. Fontosnak tartottam előadni ezeket ez ipart mvnkák árinak és a winks béreknek kialakulása, főként pedig szoknak a munkásoknak érőekéből, akik az tnségnnmká^ előreláthatólag elhelyez­kedést, kenyeret fognak biztosítani maguknak és családjuknak és annak a sokszáz munkanélkfll álló iparosnak érdekéből, akik ettől az akciótól várnak egy kis életet ftres mühelyükbe. Körmendy Mátyás. Pollák Jenő Budapest, V, Széchenyi uooa 5. épltflanyacrgyirsk eladási irodái» *•» Puccolán A kisgyűlés a pánlcö&l megállapodás ellen ,4 szegedi gyáripar visszafejlődését csak megtelelő kedvese* ik biztosításával akadályozhatja meg a városm ménye\ (A Délmagyarország munkatársától) A tőr­vényhatósági kisgyűlés hétfőn délután tartotta meg novemberi ülését Először a szerdára ősz­szehivott közgyűlés napirendjét tárgyalták le. Közben politikai vita keletkezett az igazoló választmány tagság! Ke­megá és annak alapján állították össze a különböző jelöltlistákat, amelyekben számaránya szerint kapott helyet minden párt A közgyűlés as el­lenzék számára fenntartott három tagsági hely közül egyet mégis kormányzati bizottsági tag­gal töltött be. Most, as nj választás alkalmá­val kárpótolni kell az ellenzéket a pártközi megállapodás szelleméhen. Azt javasolta, hogy a kisgyűlés három ellenzéki bizottsági tag megválasztását javasolja. A polgármester az eredeti javaslatol tartotta fenn azzal az indokolással, hogy a Msgyülé eredeti határozatával állást foglalt a — párt­közi megállapodás ellen. Dr. Biedl Samu hivatkozott arra, nogy a közgyűlési pártok eddig mindig tiszteletben tartották egymás jogait A polgármesteri ja­vaslat most utat nyitna a pártközi megállapo­dás felbontásához. A polgármesternek már elvi okokból is arra kelfene törekednie, hogy érvényesítse a pártliözi megállapodás szelle­mét. A polgármester továbbra Is fenntartotta Ja­vaslatát A klsgvülés többsége — 12 szóval 4 el­lenében — a polgármester javaslatát fogadta el. öt óra után kezdték meg a kisgyűlés! napirend ná­tárgyalását X kisgyűlés a SzAK lyabérletét tíz évvel meghosszabbította. Az újszeged! Arpád-Otthont annak idején a Gyermekvédő Liga a várostól használatra ka­pott 8 holdas területen épitette fel. Az Arpád­Otthont az elmúlt évben megszüntette a liga és igy a szerződés értelmében a terület fölötti rendelkezés ioca visszaszállt a városra. A kis­gyűlés a polgármester javaslatára most négy holdat, amelyen az épület áll, átengedett hasz­nálatra a MANSz és a Gyermekvédő Liga ál­tal fönntartott Átmeneti Leánvoithonnak, a másik négy aoldat pedig a polgári tanárképző főiskola gyakorló iskolajának mezőgazdasági gyakorlótelep céljaira. A Pick-szalámigyár azt a kedvezményt kér­te, hogy a vágóhídon levágott sertések Húsából készült és Szegedről elszállított szalámi kilója után 6 fillér vágóhídi dijat térítsen vissza a város. A polgármester nem javasolta a kére­lem teljesítését, mivel a gyár nemcsak a sze­edi vágóhídon levágott sertéseket használja "*, hanem vidékről is hoz sertéshúst Wlmmer Fülöp a kérelem teljesítése mellett foglalt állást A szalámigyárat a régi szerződés elavult rendelkezése alapján terheli a vágóhídi költség, mert a gyárnak olyan sertések után is fizetnie kell vágóhídi dijat amelyek nem is jutnak el a vágóhidra. Hivatkozott a súlyos exportnehézségekre. Budapest minden kiló ex­portált szalámiért 8 fillért visszatérít a pesti szalámigyáraknak. Javasolta, hogy a kisgyűlés teljesítse a gyár kérelmét. Dr. ToneHi Sándor Ismertette a bndaiv"'' rendszert és azt javasolta, hogy a kisgyűlés 4—5 fillért térítsen vissza minden kiló Szeged­ről elszállított szalámi után. Dr. B!edl Sanro felhívta *a Katóság figyelmét arra, hogy a szegedi gyáripar fokozatosan vis­szafejlődik, ezt a visszafejlődést esek' megfelelő kedvezmények biztosításá­val akadályozhatja meg a város. A polgármester ezután bejelentette. Hogy alaposabb előkészítés céljából a kérdést leveszi a napirendről. Iritz Béla interpellálta meg a polgármestert a Gedó-melletti vizállásos terület feltöltésének halogatása miatt A polgármester bejelenti, hogy a munkát az insegmunkák keretében vé­geztetik el. Iritz Béla felszólalásában elmond­ta. hogy a Névtelen-ucra rendezését még a mu't év áprilisában elrendelték, de ebben az ügy­ben sem történt semmi. Dr. Glattfelder Gyula Inditványára elhatá­rozta a kisgyűlés a temetőbe vezető ut salako­zását. Kiss Bálint a lovassági laktanya mellett le­vő szemétdomb elhelyezése ügyében tett in­ditvánvt. A kisgyűlés elfogadta az indítványt. Török Ferenc az Alsótiszaparton lefektetett iparvágányok rendbehozatala ügyében tett in­dítványt- A kisgyűlés elhatározta, hogy az ügyben tárgyalásokat kezd az érdekelt válla­latokkal. Az ülés hét órakor ért véget

Next

/
Thumbnails
Contents