Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-27 / 271. szám

A szegedi baitárs? szövetségek memorandumot adnak át a rektornak a numerus clausus ügyében i szegedi diákok csatlakozlak a debreceni követelésekhez — Héllőn délben nem jelennek meg az előadásokon Schmidt Henrik rektornak. A kiszivárgott hí(A Délmagyarország munkatársát ól.) Ismeretesek azok "az események, amelyek legutóbb a debreceni egyetemen lejátszódtak. A bajtársi szövetségek csak »elveik fentartásával« jelentek meg az előadásokon és továbbra is követelik a numerus clausius szigorú fentartását. Követelésüket memorandumba foglalva átnyújtották • rektornak és hasonló állásfoglalásra szólították fel a többi egyetem diákiágát. A debreceniek határozata szombaton érke«tt Szegedre. Az átirattal — hir szerint — debreceni diákok Is érkeztek Szegedre, akik Informálták szegedi társaikat a Debrecenben történtekről. A bajtársi egyesüle ek nyomban ülést hivtak össze, amelyen magukévá tették a debreceniek határozatát és kimondották, hogy a numerus clausus szigorú betartásit kövcteWt. Kívánságukat memorandumba foglalták és héttőn délelOtt küldöttségileg nyújtják át dr. rek szerint a bajtársak az átadás idején, délelőtt 11 és 12 óra között nem jelennek meg az előadásokon. Dr. Schmidt Henrik rektor az ügyben a következőket mondotta: — Az ifjuság vezetői közölték velem, hogy hétfőn jelvonulnak és küldöttségileg memorandumot nyújtanak át. Tekintettel arra a jóviszonyra, ami az egyetem tanári kara és az ifjúság között fennáll biztosra veszem, hogy az ifjúságnak ez az aktusa békésen és nyugalomban intéződik el. A szegedi egyetem tanári kara a legnagyobb jóakarattal és atyai szeretettel karolja fel az ifjúság minden ügyét és már csak árért is bízom abban, hogy a rendet, feqyelmet megtartja és nem mutatkozik hálátlannak a tanári karral szemben. Szekuiesz József vizsgálati fogságban marad Szembesítés Bauer Máriával Budapest, november 26. A budapesti ügyészségen a kofleres valutaügyben ma délben szembesítették a bűncselekménnyel gyanúsított Szekuiesz Józsefet az ügy koronatanújával, Bauer Máriával. Bauer Mária Szekulcszben felismerte a valutás bőrönd elrablójának e<-' tittesét Szekuiesz határozottan tagadta, hogy bármi része lenne az ügyben és tévedésnek minősítette a tanú vallomását. A szembesítés alán nem hallgatták ki Szekuiesz mentőtanúit. Az ügyészségi elnök közölte, hogy zsarolás bűntettének gyanúja miatt elrendeli a vizsgálatot Szekuiesz így továbbra is fogva marad. „Gróf Klebelsberg Kuno örökre beirta nevét az Altöld történelmébe" Az Allöldkutaló Bizottság emlékülése (A Délmagyarorsz'ig munkatársától.) A szegedi Alföldkútató Bizottság szombaton este a városháza közgyűlési termében gróf Klebelsberg Kunonak emlékezetére ülést tartott. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester megnyitója titán dr. Berecz János egyetemi tanár mondotta el az enilékbeszédét. Azzal kezdte, hogy Sze{

¡ed és ezzel kapcsolatban az Alföld óriási je'ntőségét Klebelsberg ismerte fel. ö istápolta elsóndk az alföldi gondolatot, ő vetette fel az alföldi problémákat. Klebelsberg emelte ki az Alföldet nagy elhanyagoltságából akkor, amikor még rá sem jöttek arra, hogy Magyarországnak az Alföldön kivül jóformán semmije rincs. Az Alföldi Bizottságot háromszoros alapra fektette: a Müegvetemre. a szegedi és a Széchenyi Mozi Vasárnaptól, iiovombcr hó 27-étöl 4z évad legnagyobb sikere!!! Liane Hald és Ousíav Fröhlich Un »i M far? Éneke«, zenés vígjáték 10 felvonásban. Rendezte: Bolváry Géza. Z<MIO : Róbert stolz. debreceni egyetemre, illetve ezeknek az egyetemeknek szaktudósaira. Hívására meg is jelentek ezek a tudósok és végzik a munkát ugy, ahogy azt Klebelsberg elgondolta. — Az egyetem zárókőletételének ünnepségekor az egyetem aulájában mondott beszedében Klebelsberg kifejtette az alföldi két egyetem hivatását. Az Alföld propagálásában és áz ezzel kapcsolatos építő munkásságban Széchenyi István példája ösztönözte. Főleg a Tisza, a Duna-Tisza csatorna, az öntözés kérdése érdekelte. Ezeknek a problémáknak a megoldásától várta az Alföld és ezen keresztül az egész ország gazdasági fellendülését. E problémák megoldására alakította meg az Alföldkutató Bizottsógol és ezeknek a gondolatoknak beteljesüléséért dolgozott élete utolsó percéig. — Az alföldi, tanyai iskolák alapításával, az alföldi egvetemek felkarolásával, az alföldi városok istapolásával, az alföldi gondolat propagálásával örökre beírta nevét az Alföld történelmébe. Hogv gróf Klebelsberg Kuno milyen hatású volt biztatásra, reménykeltésre, azt mindenki tudja, aki hallotta szuggesztív erejű börzédéit. Beszélnrnk kell, hogy az a hatá«. me'vet ő keltett, hálálával nem sziint ineg és ez a hatás további munkára ösztönzi az alföldi gondolái fúklyavívőit. — Szeged és az Alföld sor*a közős, rélkilüzék Köt-szövötlben elfillár a „Lampel és Hegyi" gyár. k Lampel Hegyi kfititt szSvfilt Fogalom a hölgyek közölt. k k Kötött áru mesebeli, " Ha gyártója „Lampel-Hegyi" sei — vágyai azonosak és igy most a gyász és a bánat, mely eltölti a lelkeket, szintén egyforma. Árvaságában fogjon ö*sze ez a két testvér és kéz a kézben, valósítsa meg azokat a feladatokat, amelyeket Kleb.elsberg kitűzött. Az ő gondolatainak tettreválásával — fejezte be beszédét — ró ja le a város és az Alföld hódolatát a nagy halott iránt. Ezután dr. Kogutovitz Károly egyetemi tanár, az Alföldkutató Bizottság ügyvezető clnöbe beszélt a bizottság megalakulásáról, munkásságáról, eredményeiről és jövőjéről. A bizottság gróf Klebelsberg Kuno szellemében akar tovább dolgozni, hogy ne legyen Klebelsberg halálával vége mindennek egy fájdalmas akkorddal. Ez a munka az ő szellemének tetsző lesz. Az Alföldkutató Bizottság célja el.-őstrb2n a tudományos kutatás, egybekapcsolva a gyakorlatias irányú munkássággal. Végül dr. Somogyi Szilveszter polcármcst mondott néhány szót, beszédét ezzel fejezte be: — Nekünk, szegedieknek, mindenkinél tőbh jogunk van gróf Klebelshevg Kuno megítéléséhez és elhivatásához. Áldott legyen az em leke. Deszkát, épületfát, tűzifát, szenet legelfinyHtebben 53 •Ital, tiAzhox »rAIHtTa 1« STCRNBERG ZOLTÁN ípflMf» A« tttxelÍMvr&irkereakedS Rákóczi <ír. ÍMérev én Török noná «.-i-ok. Telefon 32—^T Megjelent a borfogyasztási adó leszállításáról szálú rendelet Budapest, november 26. a hivatalos lap közli a pénzügyminiszter rendeletét, amelynek értelmében a borfogvasztási adó eddigi érvénvben volt legmagasabb tételeit 1933. januá* "l-től kezdődően legalább 50 százalékkal mérsékelni kell. Vidéken az 1932 év végével a szemleiwel rendelkező adózók készlete't összeir ják. A borfogyasztási adó leszállítása következtében n község, vagy város költségvetésében előálló hiány elsősorban takarékossági rendszabály >k életbeléptetésével szüntetendő meg. Ila ez lehetetlennek bizonyul, a városok felhatalmaztatnok. hogv az el nem kerülhető hiány fedezésére a pótadó kulcsát legfel jebb 10 százalékkal felemé';ék. Acélból, hogv a pótadó kulinak felemelése minél kisebb mértékben váljék szükségessé, azokban a városokban, ahol az még bevezetve nínes, a szikviz és ásványvíz után fo«v«is7tási ndó szedhető. Elóarlások vasárnapon 3, ,*>, 7, 9t hétköznapon 5, 7, 9 órakor. 3-f 1 lámpás készülék váltóáramra és ugyanez egyenáramra.D'nimlfeus hangszóróval OyAriJo: Orion IzzólAmpAtivAr