Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-27 / 271. szám

,re CU. ScerketctOtég. Somogyi uccn '¿ Lem Telefon: 25-3.1.-Klnd^WTntal, ^OlctanMHnyrdAr leqylrodn Aradi „cca Telelőn > t *>-00. * Nyomda t LM w tipöf acca 1». Telefon t 2*»-"»-4 TArlrnti lepleim DélmaoyarnnréffVreqed Vasárnap, 1932 nov. 27 Ara 24 fillér VIII. évfolyam, 271. sz. Bethlen István igazsága Bethlen István két kötetbe foglalva kiadta utat és prog-amot jelző beszédeit. Nincs terünk arra, hogy ezekből a beszedekből kivonatoljuk azt ami belőlük történelem s nem váltakozhatunk arra sem, hogy megrajzoljuk annak az államféríiunak portiéját, aki eltökéltsége szerint mé.j ezután is akar szint, anyagot, formát, vonalat és Tényt szolgáltatni a portréja Márnára. Senki nem tud arra felelni, hogy Bethlen István mai elhelyezkedése átmeneti-e, vagy végleges. Ez a fé reállás, vagy félreállitottság nem lehet sokáig formája annak az aktivitásnak, amelyik Bethlen Istvánban lobog. Alig volt Magyarországon államférfi, akit hosszú uralom után olyan visszájára fordult kőzmeggyőződés i.éit volna meg, mint Bethlent s amikor most önigazolásként kiadja beszédeit, bcszé-Icivel megrajzolja képét s összeállítja számadását annak a tizéves múltnak, amelyben ő volt az erő és ő volt a hatalom, voltaképen — fellebbez csak a történelem Ítélőszéke elé a kortárs szerinte elhevenyészett, felületes és el'ogult döntésével szemben. Nincs terünk arra, hogy ennek a védekező vádiratnak teljességével foglalkozzunk. Egy pontot megvilágítva — ex uno dlsce omnla, — szeretnénk azonban köv3íkezte'é3t nyújtani arra. hogy mennyi objektivitás s menayi történelmi szem'élet mutatkozhaitk meg az egészben. S e? az egyetlen pont az. ami Bethlen István háború előtti és háború utáni politikájának sarokköve volt: a nemzetiségi kérdés. A töiténelem — irja Bethlen István, — a magyar ellenzéket nem fogja felmenteni az alól a vád alól hogy 1914. év előtt helytelenül itélte meg a nemzet igazi életszükségleteit és a világesemények folyását. Nem vette «szre, hogy nemzetközi viszonylatban már régen fel van vetve bizonyos vegyesajku területek politikai hovatartozandóságán&K kérdése s hogy az együtt élő népfajok pozíciója dinamikus probléma, hogy ezeken a területeken lövészárokharc folyik, amelyen «az egyik fél, ha mindennap csak egy arasznyit is vrszit, fél évszázad alatt csatavesztes lesz. S a magyar ellenzék ekkor »veszett össze a Habsburgokkal«. Ha csak egy századrésznyit alkalmaztuk volna azoknak az eszközöknek, melyek a tisztességgel, a jogrenddel, az egyenlő elbánás elvével összeegyeztethetők, ugy 1914-ben a nemzetiségi kérdés lényegében meg lett volna oldva * szomszédainknak nem lett volna érdemes háború', kezdeni. . . Aki csak egy szemernyire tájékozott Ma(Oarország háború előtti közállapotával, az 'gazát ad Bethlen Istvánnak a vádemelésben s " vud emelesének jogosultságában, csak eppen abban nem ad neki igazat, hogy mit akar emiatt leültetni Bethlen István a yádlotpadjára. Az tagadhatatlan, hogy meggyőzödének most világosan és pregnánsan ad Bethien kifejezést, a tragikus csak az, hogy Bethlen ' n a háború elölt és a háború alatí annak » Po.i ¡' ának volt támasza, amelyikkel szemtámasztották s támasztották hiába a ^og¡jnddel. a tisztességgel s az egyenlő elbánás ? ,Vel összeegyeztethető iméckedések és éltarozások foganatosítását. Lehet az elleniek szemrehányást tenni a ért, hogy r. nem^íiségi politikánkban nem a tisztesség ¿s nem JOgrend és nem az egyenlő elbánás elve uralkodott, mint ahogy azt most — nem is vitatjuk, hogy mennyi igazsággal — Bethlen István megállapítja? A gyakorlati politikáért, tudtunkkal, nem az ellenzék, hanem az uralom birtokosai felelősek. A magyar parlamentnek voltak kiváló tagjai, (most csak Mocsáiy Lajos nevét és emlékét idézzük), akik szociális, politikai és nemzetiségi igazságot sürgettek a nem magyarok számára. S mi lett osztályrészük azoknak, akik Bethlen István mai szemlélete szerinti nemzetiségi politikát követeltek a sovinizmus és erőszak helyébe? Kivetették és megtagadták, szégyenbe fulasztották őket azok, akikre s akiknek politikájára most keményen és irgalom nélkül hullenak rá a bethleni kritika súlyos szavai. Ha a magyar ellenzéknek ezzel szemben nem volt más bűne, mint csak az, hogy »összeveszett a Habsburgokkal«, akkor a magyar ellenzék bátran viselheti ezéri a felelősséget. Amikor a tisztességgel, a jogrenddel összeegyeztethetetlen nemzetiségi politika kifelé fordította a nemzetiségek tekintetét s amikor a tisztességgel é^ jogrenddel összeegyeztethetetlen politika elmulasztotta 1914-ig a nemzetiségeknek a magyar állameszme céljára megnyerését akkor mi hatása volt annak, hogy Magyarország »összeveszett a dinasztiával«? A dinasztiának soha nem volt több ereje, mint a nemzeteknek s ha egyszer azok, akik a nemELO FIZETÉS ' Havonta helyben 3.SO vidéken M BodapeílenJHW, KUlWldfln •V-40 pengd - Kor®» Ara •»«'««•nap 1«. va»*r> «• tlnnepnnn «41111. H«rdetétek felvitele »«rífa •«evlnf. MentelenVc héttt k'vélelével nonx^la rétinél zet nevében cselekedtek, Uyen tragikus mulasztást s Uyen tragikus bünt követtek el a nemzet élö felérek elidegenítésével, akkor semmi jelentősige nem volt sem a barátságnak, sem a feszültségnek a dinasztiával. Mennyi rágalom, mennyi vád, mennyi szeny. nyes szó illetett egyeseket, amikor a háború előtt ugyanazt mondták, amit a háború után most észrevesz, meglát és kimond Bethlen István gróf is. Ezek is sürgették, hogy a tisztességgel, a jogrenddel s az egyenlő elbánás elvével össztegyeztethetö politikával nyerjük meg a magyar állameszme számára a nemzetiségeket s szereljük le a klméletlensegnek és erőszaknak politikáját, ami az állampolgárok millióit a magyar állameszme ellenségeivé teszi. Ezek azt követelték a jövőre, amit most Bethlen István követel a múltra. Bethlen Istvánnak most igaza van, de milyen termékeny, milyen nemzetmentő, milyen történelmi hatású lett volna ez az Igazság, ha a háború előtt hirdeti és a háború előtt követi. Bethlen István későn rábukkant Igazságára azt mondjuk, ami Bethlen István egész politikájára, felfogására, szemléletére ráillik: debulsset prldem. Olykor kétszáz évvel, olykor százötven évvel, de alig van olyan Igazsága, amelyik legalább ötven évvel ezelőtt nem volt igazabb és nem volt aktuálisabb, mint amilyen ma, vagy mint amilyen volt elmondása Idején. Hindenburg nem kísérletezik ui kancellárielöltekkel Csak a ítél kOzepén lesz döntés — A szombati tárgyalások nem vezetlek eredményre (Budapesti tudósitónk telefonjélehtése.) Berlinből jelentik: Az uj kormány megalakítása ügyében csak a jövő hét közepén várható döntés. Az elnöki palotában szombaton lezajlott tárgyalások nem vezettek eredményre. A válság elhúzódásának az oka az, hogy Hindenburg nem akar kísérletezni kancellárjelöltekkel és addig senkit sem biz meg kormányalakítással, míg az uj kabinet tagjait nem ismeri. Kanceüárdezignálás nem lesz, az, akit az elnök a kabinetalak itással megbíz, ecvidejüleg megkapja a kancellári kinevezést is. . t A porosz tartománygyiilés iesza vazla a kormánybiztosi kabinetet (Budapesti tudósitónk telefon jelentésed !" lir.ből jelentik: A porosz tartománygyiilés szombaton leszavazta a kormánybiztosi kabinetet és a kormány távozását követelte. Az erre vonatkozó indítványt a kommunisták nyújtották be cs a szociáldemokraták csatlakoztak hozzá. A nemzeti szocialisták a szavazás elől kivonultak és igv a marxista front töt»— kapott. Az indítvány lényege az volt. bo'^v f* kormánybiztosi kormány tagjai hagyják el helyüket, az eddig kiadott rendeleteket pedig érvénytelenítsék. Mén nem írták alá a magyar-osztrák kereskedelmi szerződést (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.') Bécs- j zepére várható. Beavatott forrásból nyert értebői jelentik: Az osztrák—magyar kereskedelmi .; sülésünk szerint a tárgyalások kedvező medertárgyalások befejezése csak a jövő hét kő- ben haladnak. Amerika Lengyelországnak és Csehországnak sem ad moratóriumot (Budapesti tudósítónk tclefonjelentése.) I kozólag. A válaszjegyzék közli, hogy Amerika Washingtonból jelentik: Az amerikai kormány nem adhat moratóriumot a fennálló háborús szombaton Lengyelországnak és Csehországnak ! tartozások december /3-én esedékes részié is elküldötte vala/-at a moratóriumra vonat- ! tére