Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-24 / 268. szám

RUHR DIÓ I. KOKSZaNEMZETI HITELINTÉZET kedvezmény »Trón! n-rglcnnének a harminc pengő nélkül cs igv fölöslegesen vennék el a helyet a lenyomozott igazi rászorultaktól. N;igy riadalmat kelteit a szellemi munka­"Ikulick hatszázfőnví táborában az a hír is, hogv a munkaközvetítő hivatal a polgármes­IT rendelkezésé alapján a foglalkozáshoz jut­tatott szellemi munkanélküliek listáját kíégc­rzilctle azzal a negyvenvalahány városi alkal­mazottal. aki hosszabb-rövidebb idő óta ön­kéntes jelentkezés alapján Ingyen dolqozlk a város külön­böző hivatalaiban. izeknek a legnagyobb része ugy került a vá­roshoz, hogy nem reflektált f zetésre. Van köz­tük vagvonös polgári családok fia és lánya, van iragasállásti közalkalmazottak gyermeke s igaz­ságtalanságnak látszott, hogv az igazi munka­nélküliek a családfenntartó állástalanok ro­vására juttatja ezeket a város most havi har­minc pengő zsebpénzhez. A beosztás már ténj'lcg megtörtént. A dél­. lótti Arákban még azt a felvilágosítást kaptuk a népjóléti ügyosztályban és a hatósági mun­kaközvetítő hivatalban, hogy a belvárosi plé­bánián összeállított listáról mindössze 156-of Alkalmaztak, de ez a szám kikerekedik kétszázra, mert hoz­zá kell számítani a negyven ingyenes városi alkalmazottat. Később a polgármester nyilatkozata tisztázta a kérdést. — Éppen most adtam ki a rendelkezést — mondotta dr. Somogyi Szilveszter —, hogy a város ingyenes alkalmazottait sem­miesetre sem szabad fölvenni a szelle­mi munkanélküliek névsorába. Az ingyenmuhkaerők közül csak azok juthat­nak a havi harminc pengős keresethez, akik előzetesen kilépnek a város ingvenes szolgá­latából, jelentkeznek a népjóléti ügyosztály­ban szellemi szükségmunkáért és akikről a i ép jóléti nyomozás megállapítja, hogy család eltartásáról, vagy a maguk eltartásáról kcM gondoskodniuk és semmiféle jövedelemben, támogatásban nem részesülnek. tgv tehát a hatszáz szellemi munkanélküli 1 Öí!Ül még negyven számlikai az al­kalmazás Örömére, mert egyelőre kétszáznál több szellemi mun­kást nem juttat keresethez a város. Ez a szám eredetileg háromszáz volt, de ¡'több kiderült, hogy csak kétszázat engedé­lyezett a polgármester. Dr. Balogh István lel­I érz, aki összeírta a szellemi munkanélkülie­ket és a hatósággal folytatott mcgbjszélése alap­;:ín megígérte, hogy háromszázat szükségke­i••«cthoz juttat, most bejelentette dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnoknak, hogy megbízatásáról lemond. Az érdekeltek körében azt is panaszolják, hogv harminchét szellemi munkanélküli, aki a Ciglcr Arnold-féle munkásszakaszok élén rounkafelügvelőí szolgálatot teljesít, kétszeres Javadalmazási, havi hatvan pengőt élvez. A népjóléti ügyosz­tálvban ezt a rendelkezést azzal magyarázzák, hogy a „szakaszparancsnokok" kora reggeltől kcső estig a helvszinen teljesítenek nehéz szol­gálatot és megbízatásuk bizalmi jellegű. Azok a szellemi munkanélküliek, akik ki­szorultak az alkalmazottak listájáról, nem fogadják el ezt rázatot. a magya­Azt hangoztatják, hogy a munkafelfigyeletnél be lehet vezetni a vágórendszert. Ha olyen bosszú a „szakaszparancsnokok" munkaideje, ekkor azt kétfelé lehetne osztani és igy ezekc> a munkaposztokon kétszer annyi szeRemt munkanélküli juthatna a havi harminc pengős keresethez, mrnt amennyi most hatvan pengőt keres, ami az alkalmazható szellemi munka­i.élküliek számát 37-tel növelné. Felkértek bennünket annak közlésére, hogy a szellemi munkanélkülieknek csütörtöktől kezdve nem a belvárosi plébániára, hanem a hatósági munkaközvetítő hivatalban kell je­lentkezniük. A szeged-dorozsmai villamos A kereskedelmi miniszter kiküldöttének helyszíni szemlé|e (A Délmagyarország munkatársától.) Fablnyi Tihamér kereskedelmi miniszter dorozsmai lá­togatása alkalmával felvetődött a szeged—do­rozsmai villamosvasút gondolata, amely a két közület hatóságát már hat-nyolc évvel ezelőtt foglalkoztatta. A miniszter kijelentette, hogy tanulmányoziatni fogja a kérdést, mert fon­tosnak tartja, hogy a jelenlegi autóbuszjáratok helyett a villamosok bonyolítsák le a forgal­mat Szeged és Dorozsma között. A kereskedelmi miniszter megbízásából ked­den Szegedre érkezett Rohrmann István minisz­teri tanácsos, a minisztérium vasútépítési osz­tályának egyik vezetője, hogy a helyszínen ösz­szegyüjtse a kérdés elbírálásához szükséges adatokat. Meglátogatta dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, aki rendelkezésére bocsájtotta a városi autóbuszüzem szeged—dorozsmai jára­tainak forgalmi és Jövedelmezőségi statiszti­káját, tárgyalt dr. Veress Gábor államvasutl üzletigazgatóval. Korányi Jenővel, a villamos­vasút Igazgatójával, érdeklődött ipari és keres­kedelmi körökben, majd kiutazott Dorozsmára, ahol dr. Dósa István főszolgabírótól kapott felvilágosításokat. Megállapította Rohrmann tanácsos, hogy a szeged—dorozsmai villamosvasút pályatestének klépitése Szeged-Rókus állomástól a dorozs­mai templomig körülbelül négyszázezer pen­gőbe kerülne. Ebben az összegben benne van a dorozsmai állomás mellett épitendö vasúti alul­járó és a rókusl állomás mellett lévő vasúti felüljáró megerősítésének és kiszélesítésének költsége. Az újonnan építendő vonalszakasz hossza 5900 méter lenne. Jelenleg 15 autóbusz­járat bonyolítja le a személyforgalmat óránkinti közlekedéssel Szeged és Dorozsma kőzött. Az üzem forgalmi kimutatása szerint havonta 7500 az átlagos utaslétszám. 1927-ben ugyanennek az autóbuszvonalrak még körülbelül ZOJOOO volt a havi utasforgalma. Az autóbuszjegyek ára 44 fillér, a tanulóbérleteké 7, a tisztviselőbérleteké 16 pengő. Az autóbuszjáratok menetideje a városházától a dorozsmai templomig 21 perc. Rohrmann miniszteri tanácsos a Szegeden és Dorozsmán egyebegyüjtött adatokat jelen­tésbe foglalja össze és a kereskedelmi minisz­ter elé terjeszti. Életfogytiglani fegyházra Ítélték a linzi hétszeres gyilkost Linz, november 23. Az esküdtek verdiktje alapján a biróság Leitgöb Ferencet hét gyil­kosságban mondotta ki bűnösnek és életfogy­tiglani fegyházra Ítélte. Alig hangzott el az ítélet, a bírósági terem ablakán kiugrott Leitgöb a Mnzetnn Strassera é menekülni n-óbálL Esés közben a homlokán megsérült. Elfogták és n fogházba vitt <k. Teljesen kifosztották Reisinger Ferenc képviselő lakását (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Mis­kolcról jelentik: Reisinger Ferenc országgyű­lési képviselő lakását az éjszaka teljesen ki-' fosztották. A betörők minden megmozdítható tárgyat elvittek a lakásból, az összes niha­és fehérnemüeket. ugv, hogy Reisingernek csak az az egyetlen ruhá ja maradt, amit viselt. — Legújabb könyvek gazdag választékban s Dé!nns»v:irország kölcsönkönyvtárában. Dramaturgia kezdő rendőrök számára Irta: Berezeli A. Károly. Bruekner darabjának betiltása óta minden szá­noltevő színházi szakember könnyen kezelhető, kézi dramaturgia összeállításán fáradozik, mely {Taktikus irányelveket szabjon fiatal, tehetséges endőrök számára, akiknek még nem volt alkal­muk helytelenítő véleményt nyilvánítani drámai •okolásokról. A magyar kuliura szempontjából ez hézagpótló kísérlet, mert jelenleg simmi sem sür­'.:<töbl>. minthogy azok a kiváló férfiak is esztéti­kát kiképzést nyerjenek, akik mindenkor jelentős U'nvpzöi voltak a drámai konfliktusnak. Le kell szöge/.nünk, hogy a dráma eddigi tör­ténete a színpadi alkotásnak éppen azt a fontos .".-ktorát nélkülözte, amely nélkül kollektív művé­szet el sem képzelhető, hiszen ki képviselné a tö­megek óhaját és akaratát, ha nem a hatóság, melv esztétikai minősígben is pásztora a közösség­nek. Mindezek előtt meg kell azt is állapitanunk, hogy a rendőrség dramaturgiai fölismerése, nen • csak a színpadi interpretálás szempontjából döntő jelentőségű, hanem elméletileg is. mert ezáltal a dráma mivoltának néhány olyan problémája is tisztázódik, mely eddig elkerülte kutatóink figyel­mét. Kétségtelen dolog hogy a dráma gyökerei bo­ros, mámoros tobzódásokba futnak vissza (« Di.mysos-kultusz), melynek a hatóság váratlan közbelépése vet véget. A tragikum ezek szerint » hát mindig ott kulminál, mikor a hős (v. ö. nagy egyéniség, aki berúgva megmondja az Igazat) szembetalálja magát a hatóság emberével (kö­zösség!) s vele szemben elbukik. így az aristótc­Icai kalarzia is megoldást nyer, mely ezek szerint nem más, mint az a mélázás és elmerengés, mely a fogházbüntetés szükségszerű velejárója. (Mo­dern drámáknál a pénzbírság-komplexum szere­pel). Ugyanekkor a kömlkum mibenléte is uj oldal­ról nyer megvilágítást a erről a mély lelki pro­blémáról kiderül, hogy nem más, mint egyszerű káröröm, mit a néző érez afeletti örömében, hogy nem őt, hanem a szerzőt csukják be. Természetes, hogy Ilyen alapokon egész sereg Alteória megdől, többek közt az a tévtan is, hogy a dráma mindig valami erkölcsi Ítéletet revelál, mert nyilvánvaló, hogy erre egyetlen drámairó sem illetékes, hanem csakis az a testület, mely karhatalommal is érvényt szerezhet etikai meg­győződésének. (V. ö Deus ex maehlna.) S tz In­dokolt Is, mert az írók. akik még mindig a mólt félreértett tradícióiból táplálkoznak, abban a ki­szemben ringatják magukat, hogy különböző vi­lágnézetű szereplőik a tragikus hősök, holott nyil­vánvaló, hogy minden drámának esak egyetlf" teazl, bukásra ttélt hőse van • ez nem máe, mi"' maga a szerző. Tragédiát irni tehát annyi, mint Jö darabot irni. mert ebben az esetben a szerző (bő*) I fátumszeriien zuhan a nyomort>a, esetleg ön gyí'­kosságba (drámai igazságszolgáltatás!), mert er zel megtagadta és szembeszállt a közösség er­kölcsiségével. Az utolsó felvonás megoldását pe­dig a rendőrség szolgáltatja, mely tudatában van annak, hogy szükség van rá a kompozícióban 1 mrgérlően adja meg szerzőnek a kegyelemdöfést (v. ö. V. felvonás). Nem vagyok szakértő s így nem adhatok taná­csokat a dramaturg-igazgatónak, de azt hisz«*1' néhány észrevételem ilyen laikus módon Is O^' szívlelhető. Az uj dramaturgia megírásánál a föoti irány­elvek minden bizonnyal nélkülözhetetlenek l*2' nek, európai kulturánk örömére.

Next

/
Thumbnails
Contents