Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)
1932-11-20 / 265. szám
XI. 2, Ruhr dió I. koksz uszályból: Vértes |SSSSSSSS 2 Elsőrendű minőség. férjét, hogy menjen ki és nézze meg, mi van a lovakkal. Tudja, hogy halálba küldi a férjét. Börcsők kiugrik az ágyból, kisiet, az istálló a jtóban belebotlik a gyilkosokba, akik rávetik magukat. A gazda legyűri Vecsernyést, segítségért kiált, feleségét, fiát hivja. Bent a szobában Börcsökné fejére rántja a takarót, a fia azonban megjelenik és — a gyilkosok oldalára szegődik. Hárman aztán lebírják az öreget, Pipás Pista megforgatja feje fölött az istrángot, mely sivítva csapódik a gazda nyaka köré. Vérdíj, áldomás, nagy temetes következik. Az özvegy és az árva zoí<ogva követi a koporA Dobák-féle gyilkosság így tudódott ki: Doha knénak van egy mostoha leánya, aki férjével együtt ól az egyik tanyán. Ez a mostohagyermek tudott a gyilkosságról és elmesélte a férjének is. A nyáron a házastársak összevesztek. A férj dühében a gyilkosságról is kiabálni kezdett. — Megöltétek az apátokat! — kiáltotta a feleségének. Két tanyai rendőr ballagott az ablak alatt és megütötte a fülüket a kiáltozás. Vallatóra fogták a fiatalokat, akik rövidesen elmondottak mindent. A gyilkosok a rendőrség előtt, a vizsgálóbiró előtt mindent beismerlek. Az ügyészség valamennyiüket gyilkosság bűntettével vádolja, Dobák Antalnét és Börcsők Jánost, mint felbujtókat, Pipás Pistát, Csiszár Józsefet, Horváth Jánost, Vecsernyés Jánost, mint tettestársakat, Bőrcsök Imrét pedig mint bűnsegédet. Valamennyi vádlott épelméjű, besíáinitható. A törvényszéki főtárgyalásra előreláthatólag már decémberben sor kerül. Porosz szén és koksz szal Pécil Tojásbrikett vetekszik a 6900 kalóriás kokszosodó Kapható: Pécít Kőszén telepén, Zrínyi ucca 4-6. Teleion 28-02. FIUME. OTT TUL A RÁCSON... D'ANNUNZIÓ REGÉNYE AZ ÁCSORGÓ KIKÖTŐ FÖLÖTT .SUSÁK Fiume, november. (A Délmagyarország mimk/i társát ól.) Pezsg' -M a parton; a kikötőben — az európai válság. Kihalt mólók, bevont vitorlák, pihenő daruk, megállott műhelyek és dokkra húzott hajók. Megrozsdásodott, szomorú órífts-hajótistek, amelyeket hónapok óta, félév óta vernek a hullámok. E^y szomorú kikötő itt a peasdűlő fiumei éTetben, — az európai válság (és míg valami) az indulni készülő árbocok helyett... Egy hidroplán jön Velence felől, — ezüstösen megtánro] a hullámok fölött, motorcsónakon elviszik a postát, — aztán megint semmi a kikötőben. Csak az abbáziai vicinálishajőcska tülköl karcsú barna teltével a móló előtt, — öten, hatan, tizen megindulnak a fedélzetre, néhány ácsorgó nézi a látványt, — aztán újra csönd. Egy félóra itt a régi Baross-kikötőben és olykor a7, az impresszió, hogy mindez, mindössze — propeller-kikötő... A fiumei part az abbáziai propellerrel! De van még itt más is, ami a változást jelzi, — az európai válságon kivül a még valami-t. Egy szürke p'-^élos naszád vesztegel a móló keleti kövei előtt. Sereg makróz fényesiti és az árbó. rok ;Hatt elegánsan az olasz, flottila-tisztek. Agyuk éri r'" ^' erek, golyószórók és fényszórók, — Ezen hely a Bristol Szálloda Budapest részére van fenntartva. Figyeljük az itt megfelenő további hirdetéseket! « de csak a ' onturjai Izzanak a szürke ponyvák alatt. Szép, karcsú naszád; fényes és elegáns. Idegyül köréje a part és a november-tavasati aranyló alkonyatban őt nézi az egész halott fiumei part * öreg hajósok fáradtan éa mogorván kialudt pipájukkal és internacionális sapkájukban. És feszülő <,~,-1-NiHikások borostás áillal, ácsorogva, bjy ácsorog az. egész part, — mi volt itt tizenöt év előtt .. De " város élénk, pezseg a nagyszerű alkonyat, csörömpölnek a sötétzöld villamosok és fantasztikus száguldással dübörögnek az autóbuszok. A kikötőben ácsorgás: a városban ziháló élet, veszedelmesen És a forgatag teli egy iruhával. Szinte minden második ember: egyenruha. Vámőrök és határőrök, carabinerik és a milicia, a rendőrök és csendőrök, vonatkísérők és gyalogosok, 'engerészek és pilóták, árkászok és tüzérek. A kikötő hiányzó szine ez, — az egyenruhák ritmusa! Gyalogolok zöld tábori bricseszben, határőrök fehér szijjukkal és mások V >poleon-kalappal, trikolorral a vőrösszegéjyes fraVkszárnyak fölött... Szin te Marmont seregéből lép elő ez a frakkos fegyveres, ahogy széles kalapjával, lengő forgóival, világító szijjaival közelec:k... És egy másik sap1 'a -''mai sasok, fekete tollak és a fekete ingen fekete nyakkendő... És tisztek csillogó rojtokkal, ezüst és arany sujtásokkal a vállukon, — festői pompa: csupa csillogás, csupa csillag csupa forgó, csupa bojt és rojt, — szinte már elvész a pompa alatt az egyenruha. Szinte Napoleon gránátosai lépnek elő n színpadi ruhatárból, szinte Bosland szárnyal itt patetikus ámulással, — római sasok, gárdagránátosok... És még pátosz, még egy legenda a Piazza Dante zsongó élete fölött: fehér márványtábla riv régi ház homlokán, szemben a tengerrel, szemben az Csorgó kikötővel: D'AnnunZió regénye, itáliai legenda; Gardone előtt, fiumei hősköltemény. •• A heroikus napok márvány-emléke a Piazza Danién és szemben a tenger és szemben a mólók, a hidroplán, a páncélos naszád és szemben az ácsorgó kikötő és szemben a bevont vitorVik, a megrozsdásodott gőzösök, a pihenő daruk, a megállott műhelyek — és szemben egy kikölő teiretője . • Arany heti"': mondják" a fehér márványon D'Annunzio leííWidá:' r>' ^nnnrio szavait: E M ('ITTA DIX í ONiSUMATO AMOP'- e-or»0yATA DISPIJÍE arde sül mondo. Gabriele d'Annunzio. Anno DNJ et Libertatis primo d Itálico MCMXX. És az emlék mellett a fiumei fastío palotája. Távolabb a kikötőtől három vásárcsarnok. Külön üvegcsarnc'- a halaknak, a '-usnak, a gyümölcsnek; Fiúméban három vásárcsarnoki... És tovább a Via Donizettin egy rács és a kikötŐcsatornán egy hid. Itt vége van Itáliának, a rácson tul, a csatornán tul Snsák kezdődik, Jnffoszlávia kezdődik. Raktárak, rácsok. Raktárak, rácsok. És t rács fölött szöges drót és a rács mögött fegyverét, őr. A rács mögött, a drót fölött Jugoszlávia kezdődik, — Susákot őrzi a fegyveres őr és sapkáján a Sándor király cimere. S. H. S.-kaitona, jugoszláv őr. A rács mögött áll és fegyverén csillog a novemberi aranysugár. Rácsos kapu. ráeső» ablak: előtte Itália, mögötte Jugoszlávia. Itt lent a Via Donizetti kövén Itália, ott fent a drótok fölött Jugoszlávia. Szemben állunk a rácsokkal és a fegyveres őr szembe néz. A Via Donizettin a carabinerik disze, fénye, pátosza, — a ráos mögött fakóbbak ti színek: eltűnt Napoleon trikolórja és eltűnt .Rostand gránátosa. Szürkén és mozdulatlanul a ingó szláv határőr. Ott tul a rácson... őh Woodrov Wilson, d'Anrunzió, Népszövetség... • És a csaitornahidon a határforgalom tréfája. A hid: tiz lépés. Egy távolugrás. A fiumei hídfőn fekete határőrök és zöld vámkatonS'-. ItáliaA susáki hídfőn szürke határőrök ős barna vámkatonák. Jusroszlávia. És a két toronyban a két cimer. A csatorna közepén: a határ. Idáig járnak olasz őrök, kettesével, párasával. A középem megfordulnak és visszajönnek. Le-föl. És a másik oldalon kettesével, párosával a szerb őrök. A kft-» zépen megfordulnak és visszamennek. öt lépés előre, öt vissza. Le-föl. A középen találkoznak, megfordulnak és visszamennek. Aztán megállnak és szembenéznek. Nézi egymást Fiume és Susák. Egy autó jön a Via Donizettiról. A hídfőtorcnynál megáll. Örök, útlevél, pecsét. KurbH. Nekilendül. A hid közepén a határőrök feltartják a kezüket. Az autó megáll. Vizsgálat, szemle. Kurbli. Előre. Fordul a volán a hid másik szélére; egy fordulás: őrök. Útlevél, pecsét. Tovább 1 hidon, a susáki toronyhoz, örök, vizsgálat, szemle Pecsét és mehet. Kurbli, a volán fordul. Rendben van, odaát van. És áll a két hidfő népe, két ország népe és nézi a határforgalom tréfáját. És a turisták kézében kattog a Kodak: ezt meg kell örökítesd. Tií 'épésre néz a lencse; odaát Jugoszlávia van Európa, Népszövetség. La Paíx éternelle. • Este vissza a hajón Abbáziába. Kis tánc a hullámokon és a motor ritmusával egy régi meló" dia. Hogy is volt az az operett: Ott tul a rácsonReggelre sirocco lesz. Vér György. Szenzációk a fehércégtáblás Boros Miksa cégnél. •VJ Figyelje {további hirdetéseim!! $