Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-20 / 265. szám

XI. 2, Elegáns CIPÓT leg­olcsóbban ZSURKO nál __ „ vásárolhat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a prima minőségnek olcsó áron való árusítását. Irányára k: Női cipő . . . P 8-SO-íöl Férfi cipő, fekete éa barna P ÍVSO-íöl Gyermekcipők nagy választékban. A. B. C. beszerzési ffely. Kossuth Lajos sugárul ©. Telefon: 17 72. Tekintettel arra. hogy Hindenburg aligha vál­toztatta meg vélemenyét, hogy a kizárólagos kormányhatalmat nem adja oda egyik pártnak sem. a "hosszura nyúlt audienciából arra kö­vetkeztetnek, hogy Hitler most már nem követelheti párt­jának az egyeduralmat Politikai körök szerint Hitler az audiencia so­rán legfontosabb feladatnak a bolsevizmus el­leni harcot jelölte meg. A helyzet további alakulását illetőleg a véle­mények megoszlanak. A legvalószínűbbnek a sok ellentétes hir közül a Vossische Zeitung­nak az értesülése látszik, amely szerint Hindenburg felszólította Hitlert, érdeklődjék a párfoknál, milyen mértékben számithat rájuk. A Deutsche Allgemeine Zei­tung szerint most már számolnak a polgári pártok megegyezésének a lehetőségével és Hin­denburg végül is Hitlert bizza meg a kabinet megala* kitásával. Végeredményben tisztán látni ma még nem lehet, a döntést valószínűleg a második au­diencia hozza meg, ami keddre várható. A bajor miniszterelnök és az osztrák kancellár találkozója München, november 19. Held dr. bajor mi­niszterelnök ma találkozott Salzburgban Dol­fuss osztrák szövetségi kancellárral. Bajor részről szükségesnek látják h angsulyozni, hogy ennek a találkozásnak nincs közjogi, vagy állampolitikai jelentősége, hanem tisztán a ba­rátság megnyilvánulása, amely az osztrák ke­resztényszocialista pártot és a bajor néppár­tot már évek óta egybeköti, tehát szó sem tbrlt a salzburgi tanácskozáson Bajorország és Auszt­ria államjogi csatlakozásáról. Asz európai moratórium Newyork, november 19. A Fehér Házban kedden tartandó nagyfontosságú adósságkon­ferencia esélyeit a következőkben foglalják össze: A december 15-iki esedékesség elhalasztásá­nak kérdése meg kizárólag a Hoover-kormány hatáskörébe tartoznék: hogy azonban Hoover eViök gyakorolni fogja-e kezdeményezési és indítványozó jogát, még nem lehet tisztán lát­ni. A végső döntés a kongresszus kcaíben van, amelynek hangulata általában ellenséges a közvetlen adósság fizetésének felfüggesztése iránt. Az adósságok revíziójának jóval fnnto­sabb kérdése a Roosevelt-kormányra tartozik. Altalábon azt. hiszik, hogy a kongressrms nem térhet ki az adósok heívzetének megvizs­gálása alól, mert 1. a legtöbb adósságfizetési egyezmény feltételezi az adósok fizetőképessé­gét; 2. mért a revíziót Amerika vitális érdeke is követelik; 3. mert a másik lehetőség a fize­tésképtelenség mellett a fizetés megtagadasa lenne, ami sokkal súlyosabb veszteséget jelent, mint az adósságrevizió keresztülvitele. Brang angol bankár, a Lloyd Bank és a Lá­zár Broters cégek igazgatója, kijelentette, hogy Anglia, amennyiben a fizétesek folytatásara kényszerítik, csak két ut között választhat: az egyik a draszlikus defláció volna a munkabe­rek és egyéb költségek óriási mérvű zuhaná­sával, a másik pedig az, hogy ölhetett kezek­kel nézne a font elértéktelenedését, mindkét lehetőség oly megsemmisítő csapást mérne a világra, amelyet a mai gazdasági helyzet mel­lett nagyon nehéz volna kiheverni. Számtalanszor első dlflal Kitüntetve Csurgói csemegevai kiváló minőság minden Jobb csemegedsletben kaphatc A budapesti bankárok valutaügye (Budapesti tudósítónk telefon jelentés-*) A bankárok nagy feltűnést keltett valutaügyében a rendőrség szombaton este megtalálta Schniir­macher siffre-kulcsát és ennek alapján mos' a külföldre küldött táviratokat megfejtL:. A rendőrség adatai szerint nemcsak Vaduzzal hanem Amerikával is üzleti összeköttetésben állottak a letartóztatott bankárok és ezzel ksp­csolatban Amerikában levő összegek felett rendelkeztek. Ez pedig ellentétben áll az ír­'vényben levő valutaszabályokkal. * - Ora,ékszerí«=K'l.i I TóTH óráshoz, Kölcsey u. f- | Alkalmi vitelek olcaó eladias. óra, ékarer, gra­mofon, öngyújtó javítások gyorsan, otoaön, Ä mtoaan. EHhiyBs A. B. OHOCORD táskagépek T 1 3»» a iiniinnm.il iiiiniminn« HAJJIJLB " ? »mimm» HAtAl Vi VV<*VNNN0tfVfÍV«l(SWIIW0l9UV Wít WVWWWt u C. besieríés- % J I p Ja— Bt JL mérték után legolcsóbban készít Deszkát, épületfát, tüzif át, szenet legelőnyösebben ajinl, házhor szillitva ls , _ , STCRNBCRG ZOLTÁN éptlletfa és ttlielöanyagkemkedó .. nakóczl ter, (Mérey «a Török ncca sarok. Telefon 82-" — Régi gazdám Emlékezés Békefl Antalról Irta Móra Ferene. III. "A sors nem mindig igazságos bírája az író­nak még halála után se. Béikefl Antal, aki köl­tőnek indult, az ujságirás műhelyében legelőször « rímek édes játékáról szokott le. Még mi, tanít­ványai se tudtuk mindnyájan, hogy ő is verseken kezdte a abban az időben valószínűleg maga se igen gondolt már rá. S különös, hogy mégis vers volt az egyetlen dolga, ami túlélte, ö Irta egy nagyon szép Damkó^nótának a szövegét azt, ame­lyik ugy kezdődik: Eltörött a hegedűm. Ez még él az emberek száján és kicsendül belőle az időálló poézis tiszta muzsikája. De könyveit már rég por lepi s nem nyitogatja őket, csak a szegedi irodalom kutatójának keze. Kár értük s én hiszek benne, hogy jftn még olyan idő, amely galvanizálja Bekefi Antalt, az irót, aki egy kicsit elődje Tömörkény Istvánnak, Gárdonyi Gézának és Bródy Sándornak. Mestere a koncepciónak és művésze a stílusnak, igaz a realizmusa és meg­veszteget« a romantikája, de a legnagyobb ereje rz, hogy mindig a szív hangján beszél. Akár a lilabogyós kis batiszt ruháról mond mesét, ame­lyik olyan tiszta ebben a sáros viliágban, akár a sápadt orcájú Babettről, a kis regényhősnőről, akinek fekete szemeiben a halálos szerelem tűze lobog. Szerelne pesszimista lenni, de nem hl(j gze. gény ördögei — ez egy novellás kötetének a cime — mind azt vallják, hogy a ,ét kálvária, de azért mind virágot szednek a kálvária tövében. Vannak napfényre reggelre és estére való fcöByvek. Az ő Írásait este kell olvasni, szelid lámpafénynél, mikor az necában köd legelget s az embernek Mrtiatnékja van, de nem azért, mert fáj valamije, hanem, mert ugy magáért j6l esik a sir ás. Talán a Dugonics-Társaságunk lesz az, amely egyszer, ha megint kisüt a nap a magyar égen, egy összeválogatod kötettel életre galvanizálja Békefi Antalt, az Írót. A Dugonics-Társaság na­gyon sokkal tartozik első főtitkárának. Negyven esztendejéből az első tizenöt az ő jegyében telt el, a heroikus küzdelmek jegyében, amelyeknek ve­iére Lázár György volt, az elnök, de vezérkari főnöke Békefl Antal, a főtitkár. Az egyik polgár­mester volt, a másik szerkesztő s kettejük szövet­kezése az ész és sziv, a hatalom és az agítatorikus tehetség összefogása. Náluk nélkül soha se ala­kult volna meg a Dugonics-Társaság — a végle­ges megalakulást egész sereg elvetélt kísérlet előzte meg — vagy harnnrosao "alátemetkezett vol­na a vidéki közömbösség mindent eltakaró ho­mokjának. Sit venia verbo: a kilencvenes évek elejéről van szó, amikor az irodalom öncéluságá­ról még az ország fővárosát se volt könnyű meggyőzni. s a polgármester szeretetreméltó diktatúrája és az újságíró szívóssága és hivatás­beli lendülete kellett hozzá, hogy a fiatal egyesü­lés átjuthasson azokon a sokféle Scvllákon és Charibdiseken, amelyeken annyi kulturbajó ösz­szeförf. A főtitkári jelentések nem adnak számot azokról az örvényekről és zátonyokról, amelye­ket meg kel\ett kerülni. Azokban csak nagy álmok, merész tervek lobogását látni, amelyek a zeni­tet verdesik. A késő utód egyik en-másikon talán irtint naivságon elmosolyodik, de ez a naivság szent volt s ne felejtsük el, hogy mi. akik az ő nyomukba léptünk, ami eredményt elértünk, az csak az « nagy ¿imáiknak a lehetőség szerint való realizálása volt « Beszéltem Békefi Antalról, az újságíróról és az iróról. Még -nem szóltam arról, akivel neki legtöbb baja volt s akit mi, apródjai, legjobban szerettünk bennr-: az emberről. Nincs is r°la sok mondanivalóm: nagyon jó ember volt, meri nagyon sokat szenvedett. A boldogság egész életében futott előle, min' a középkori moaida vándorlovagja elől a bűvös vár. Mindnyájunknak kevés nap adatik az élet' ben a boldogságra: neki a többi halandók mérté­kén is alul adatott. Első hitvesét alig ölelte « szivére rajongó szerelemmel, kitépte karjaiból ¡> halál. (Reliefje a szegedi színház oszlopcsarno­kában őrzi emlékezetét.) Mire a rideg és elhagya­tott családi oltáron uj tüz gyuladt ki, akkor »ár sülyedezőben volt körülötte minden, ami szivén** egykor drága volt A sötét angyal denevér szár­nyai egyre ijesztőbben csattogtak fölötte. "Mf nekült előle a napfényes Itáliába s ha elment sá­padtan, elgyötörve, visszajött reménykedve. •fl7' olasz napsugarak életben tartották benne azt 3 jótékony hazugságot, amelyről Ibsen Rellin?|P azt mondja, hogy az erősebb, mint a lélek. Cvé az volt, hogy meg fog gyógyul; f. Hiába való volt - fuga mortis, a halál előírj futás kék tengerekre, havas hegyekre. A jégsze"1" szörny mindenüvé követte, haza is. Mert meg'1'1 ' ni hazajött: hogy porait adja városának, mik" már egyebet nem tud neki adni. A nagy uta>-:>, aki annyit bolvongotf. Innen ,n' dult neki az utolsó útnak. Csakhogy csónak amely annyiszor ringott a kék vizeken, most gyón kicsiny volt, feketére festett és kormái".;, l?nul ment neki egy imeretlen óceánnak, ' „ek ködét csak az innenső parton világította'11'"" fáklyák lobogása. A túlsói még soha se látta ?pn ki. Higvjük, hogy az őrök világosság hegyei W lenek ott, ahová egy láthatatlan kéz elvezette életnek mindig tiszta Tényekre szomjas vándor^ .. Kipp-^0ppt kipp-kopp... mintha busz^1' év szakadékán keresztül is hallanám botja gását odakint a lépcsőn, ahogy szaggatott köh«5 'ésscl igyekszik be ide hozzám. KipD-kopp R'ri kopp.., Csak a szAI TT:" * ; a I • a r—Sülét v .

Next

/
Thumbnails
Contents