Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-17 / 262. szám

DELM AGYAK gZCOED. BcerkMClOtég: Somogyi u< •2.Lem. Teleion: 23-33.^Kladúhlvatal, kOlesOakO nxvtdr és legylrnda • Aradi ucoa S. Telefon > 13-OA. * Nyomda > LUw LtpOl ueea ÍO. Telefon t 20-34. TAyirnti é* leveleim • DélmagyarontAo szeged Csütörtök, 1932 nov. 17 Ara M miér Vm. évfolyam, 262. Elő FIZETÉS' Havonta vidéken és 1 O-40 pengd * l nan I«, vasár* és Ünnepnap a-s mi. fltf detetek felvétele fart la iserlnl. Magfelenik hélld kivételével nanonia reggel 1 választójog reformja ' Alig van nap, hogy ne kelnének szárnyra híresztelések a kormány által tervezett választójogi reformról. Ezek a hirek a választójogi probléma különböző megoldási terveit ismer tetik, két alapelv tekintetében azonban mindegyik értesülés megegyezik egymással. Ez az egybevágóság könnyen és alappal kelti azt a látszatot, hogy valóban a kormány felfogásával egyezik meg a tervezett megoldási mód s igy talán nem dolgoznak légüres térben, amikor közelebbről vesszük őket szemügyre. S ennél a szemlélődénél elsősorban azt kell megállapítanunk, hógy az ismertetett tervezetek egyik alapelvét magunk is helyesnek tartjuk. S ez a lajstromos választásra s az arányos képviseletre vonatkozik. A lajstromos választás és aránylagos képviselet a kerületi választás legkiáltóbb visszáságait szüntetné meg, ízt a sokszor bántó helyzetet, hogy a képviseletből kiszorul, elvesz, megsemmisül a mandátumhoz nem jutott jelöltre leadott szavazati tömeg még akkor is, ha csupán pár szótöbbséggel maradt kisebbségben. Ha az egyik jelöltre 10.000 szavazat esett, a másik jelöltre pedig 9998, akkor ez a két szótöbbség mandátumhoz juttatja a jelöltet, de a 0998 szavasat ^képviselet ¿léikül marad s nemlétezőnek tekintetik. Előfordulhat az, hogy egymás mellett lévő kerületekben pár szótöbbségen műlik a választás eredménye s meglörétnbetik, hogy — például — három egymás mellett lévő kerületben, melyek mindegyikéten átlag húszezer szavazat esett a jelöltekre, pár szavazaton múlik. hogy melyik jelölt kapja meg a többséget. Ebben az esetben összesen tiz-husz szótöbbség három mandátum sorsát szabja meg s amig harmincezer szavazót három mandátum képvisel addig hnszonkilencezerkllencszáz szavazat egyetlen képviselőhöz sem jut. Ez a rendszer a többségi pártnak kedvez s a kisebbségi pártokra hátrányos, — ha azonban nem pártpolitikai szempontból tekintjük a kérdést, akkor is be kell látni, hogy ez a képviselet elvre, a parlamentárizmus elvére sem előnyös. Nem lehet a választók tömegeit kizárni abból, hogy a törvényhozásban képviselethez jussanak s azért kell előnyt adni annak a választási rendszernek, mely a leadott szavazatok arányúban juttatja mandátumhoz a jelölteket is s mely megakadályozza azt. hocv legalább egy nagyobb egység határain belül a kisebbségi pártra leadott szavazatok a politikai közvélemény kialaki'láiában semrlféb szerepet ne tölthessenek be s olyan nyomtalanul vesszenek el, mintha azokat le sen-> n Mák volna. Nem állítjuk, hogy ez a választási rendszer tökéletes, — legnagyobb fogyatkozása az, hogy a pártszervezetek diktatúráját teremti meg. mert akit a pártok nem jelölnek, arra a válaszok nem szavazhatnak s ekként a pártaervezetek a legesélyere'-b jelölt megválasztását is meg tudják akadályozni, az azonban kétségtelen, hogy ennek a váV tá-i rendszernek igen nagy előnyei is vannak s megfontohneló. hogy ezekért az előnyökért nem ke'l-e szakítani eddigi választási rendszerünkkel? A másik alapelv azonban, az érdekképviseleti rendszernek az alsóházba való bevezetése, már a legsúlyosabb agqoicdmunkkal találkozik. Ez a rendszer a fasiszta gondolatnak Protektora s nem hisszük, hogy ez az import megérni azt az áldozatot, amit écte meg kell«ne hozni A népképviseleti elv alapjában rendülne meg, ha testületek, egyesületek, foglalkozási ágak kiküldöttei ellensúlyozhatnák a nép választottainak elhatározását Mi szükség van arra, hogy a népképviseleti rendszer tökéletesítése felé tegyünk meg egy lépést az arányos képviseleti rendszernek a a Wsebbségi képviselet elvének elismerésével, ha másfelől az érdekképviseleti elv megvalósításával el akarjuk torzítani a nép választottjainak meggyőződését és akaratát? Ha az érdekképviseletek kiküldöttei azt akarják, amit a nép által választott képviselők, akkor nincs rájuk szükség, ha pedig mást akarnak, akkor nem szabad érvényesülni akaratuknak. A törvényhozás gondoskodhatik arról, hogy a szaktudás tanácsai, > tudományos vizsgálódások által tisztázott eredmények a törvényhozókat tisztük betöltésében támogassák, de ez a támogatás nem erősödhetik annyira, hogy másgk hozzák a törvényt s nem azok, akiket a választók törvényhozókká választottak. Apponyl Albert szerint a nemzeti érdek legnagyobb biztosítéka maga a magyar nép, ezt a biztosítékot n?m lehet helyettesíteni érdekképviseleti protekciók kiküldötteivel s ezt a biztositékot nem szabad elerőtleniteni a népképvlse'et eivével összeegyeztethetetlen rendszerrel. A választójogi problémát ugy kell végr* meg óldani, hogy aí nyugalmat is adjon. S nem teremt nyugalmat az a rendszer, amelyik ben a nép a maga akaratának --gvalósulását nem látja. Európa moratóriuma Hoover tQnácekozáeal Washingtonban (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Washingtonból jelentik: Hoover elnök visszaérkezett Washingtonba és a kormány tagjaival, valamint a miniszterek szakértőivel nyom-; ban megkezdte a tárgyalásokat az európai államok háborús tartozásának revíziója kérdésében. A tár gyalások^ elsősorban arra a kérdésre vonatkoznak, hogy lehet-e ujabb moratóriumot adni az európai adós államoknak a december 15-én esedékes törlesztésekre. Hoover és a kormány tanácskozásai még nem hoznak végleges döntést, miután Hoover minden" további lépést attól tesz függővé, hozzájárul-e ahoz Roosevelt, az újonnan megválasztott elnök. Roosevelt és Hoover történalmi jelentőségű tanácskozásalt a jövő hét keddjére, vagy szerdájára várják. •M Gömbös Gyula beszámolója a lcUlUgyt bizottságban római útjáról „A gazdasági Kapcsolatok tokozott lehetőségét Olaszország Is elismeri" - A mezőgazdasági kivitel, pénzUgyl kérdések és a vatikáni látogatás Felszólalások a szomszédos államokkal való gazdasági kapcsolatok szükségességéről / sági tartalmat adjon a kölcsönösség elve alapján. Sülyt helyez annak megállapítására, hogy a szomszédos államokkal is keresi a barátságos légkört és nem Magyarországon múlik, hogy ez a légkői; gazdasági vonatkozásban egyes viszonylatokban még nem jött létre. Magyarországnak logos igényeit tekintetbe véve, Olaszország volt az első, amely a revizió és a leszerelés kérdésében nyiltan foglalt állást. Ezért Olaszországot a magyar nemzet hálája kiséri. Bejelentette, hogy az olasz miniszterelnökkel a közeljövőben napirendre kerülő összeu nemzetközi kérdéseket, igy a világgazdasági konferencia és a keleti jóvátételi konferencia, kérdését is megtárgvalta. Megállapították au olasz miniszterelnökkel, hogy a két ország külpolitikája tekintetében teljes az összhang. Budapest november 16. A képviselőház kül-* ügyi bizottsága ma délben ülést tartott. Az ülcren először letárgyalták a külügyminiszter jelentését az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés alapján létrejött megállapodás életbeléptetéséről, továbbá a magyar—francia kereskedelmi szerződés pótcívezménvéről, valamint a Magyarország és Csehszlovákia között létrejött árumegállapc dás életbeléptetéséről szóló külügyminiszteri jelentést. Eckhardt Tibor interpellációt intézett a külügyminiszterhez a bukaresti magyarellenes tűn te lések ügyében. Pukv Endre külügyminiszter válaszában bejelentette, hogy mihelyt a bukaresti zavargásokról a kormány értesült, bukaresti követe utján tiltakozott a román kormánvnál és kérdést intézett, hogy milyen intézkedéseket szándeko:ik tenni a tüntetés; k megakadályozására. A román kormány kielégítő es koncíliáns választ adett. Ezután Gömbös Gvula miniszterelnök szólalt fel és ismertette r6mal uflának eredményeit. Római utjának udvariassági jelentősége mellett az volt a célja, — mondotta —, hogy a nagy gazdasági nehézségekkel küzdő magyar mezőgazdaság helyzetét envhitse azzal, hogy a barátsági szerződésnek melyebb gazdaA magyar—olasz gazdasági viszonylatban még vannak lehetőségek és azt hiszi, hogy ezeket a lehetőségeket épp az olasz kormány előzékenysége folytán már a következő hónapokban ki lehet használni az erre a célra alakuló bízottság közreműködésével. Vázolta ezután azokat a lehetőségeket amelyek a magvar mezőgazdasági kivitelnek Olaszország felé irányuló kibővítését célozzák. A magvar termelők egyéni felfogásából következik, hogy általában nem a mások szája í/e szerint termelnek, hanem saját elgondolásaik