Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-16 / 261. szám

DELM AGYAR SZCOCU. SserkMStO*«g: Somogyi uccu SS.Lem. Telefont Z5-M.-UadöhlTBlal, kOleMnkHnyrtAr tegyboda . Aradi ueea S. Telefon > 13—OO. — Nyomda x Lttw Updi iiccn 19. Telefon t ZO-34. TáHratl <t levélcím • Délmaoyaronxdg szeged Szerda, 1932 nov. 16 Aral6fU16r Vm. évfolyam, 261. ELŐFIZETÉS! Haronta helyben 3.ZO vidéicen «• BndapMlenS^o, kttuniddn tt^40 pengd Boye* itán Ara hetkitz­nap tO, valdrá él Ünnepnap «4 1111. Htr­detételc felvétele tarifa aserlnf. Megie­lenl't héllt '«-'vételével niinnnia retqel A Szeged-Dorozsm a-i vasút Nagyon melegen üdvözöljük ezt a gondola­tot, amit a város polgármestere vetett fel a dorozsmai községházán. (Talán az is az uf stílushoz tartozik, hogy eddig a dorozsmaiak jártak be nagy nrakat köszönteni Szegedre, most pedig a szegedi urak kezdenek kijárni Dorozsm ára.) Ha lenne kedvünk az évődés re. azt mondanánk, hogy bárcsak a szegedi vá­rosházán is lennének olyan jó gondolatai So­mogyi Szilveszternek, mint amilyenek a do­rozsmai községházán jutnak eszébe. Életre­való, okos gondolatnak tartjuk, hogy Dorozs­ma kereskedelmi miniszter-képviselője előtt fel­vetette a Szeged— Dorozsma-i villamosvasút ter­vét s ezzel a régóta vajúdó tervet újra aktuá­lissá tette. ­. Hogy Szegednek milyen szüksége lenne a do­rozsmai villamosra, azt nem kell most bizo­nyítanunk s annak bizonyítására ezúttal nincs is terünk. Ez a villamos megszüntetné a tá­volságot a város s a nagyközség között s Sze­ged ipari és kereskedelmi forgalma csak jó­tékony hatáöt várhatna az elveszített hadtáp­terület részleges pótlásától. De Dorozsmának cem ,kö?ömbös az, hogy egy nagy város fo-^ gyasztóit fennakadás nélkül kereshetik fel a' dorozsmai termelők s hogy a városi élet min­den tényezőjéhez távolságok legyőzése nélkül jutnának el. A város számára azért is sokat jelentő lenne ennek a vasúti összeköttetésnek Megteremtése, mert ezáltal határozett irányt lehetne szabni annak a városfejlesztési törek­vésnek. amelyiket csak kertváros létesítésével lehet szolgálni s az a városfejlesztés, amelyik eddig a telepek létesítésének át nem gondolt rögtönzéseiben merült ki, határozott célt és irányt kapna a megépítendő vasút két oldalán elhúzódó területek beépítésével. Talán hat éve annak, hogy a Szeged—Dorozs­ma-i villamosvasút megvalósulás előtt állott s akkor kizárólag azért nem épült meg, mert a város képviseletében tárgyaló polgármester nem vállalta a város nevében azt a kötelezett­séget. hogy negwenezer pengőn túlmenő ősz­szegért vegyen át részvényt az alakítandó rész­vénytársasáptól. A város polgármesterétől ok­kor azt kívánták, hogy még negyvenezer pen­rös részesedést vállaljon, amire azonban a pol­rármester kedvezőtlen választ adott. Negyven­ezer pengőn múlott tehát akkor a Szeged— Dorozsma-t villamosvasút megépítése (a szín­házi deficit egythenketted részénX holott a negyvenezer pengő ellenében a város negy­venezer pengő névértékű részvényhez jutott volna s a városi egyetlen fillér sem terhelhette a vasút fenntartási költségetbői. A város ehe­lyett a negyvenezer pengőt lénvegesen megha­ladó költségen megszervezte a dorozsmai autó­buszjáratot sokkal nagyobb befektetéssel, sok­kal nagyobb üzemi költséggel és a közlekedés igényeinek sokkal hiányosabb megoldásával. Ez is oivan elhatározás volt, amire nagyon keve­sen lehetnek büszkék a torony alatt. Bármilyen örömmel üdvözöljük is a felve­tett gondolatot, mégis azt hisszük, hogy az eredmény elérése kedvéért nem kellene ra­gaszkodni a villamosvasút megépítésének ter­véhez. A dorozsmai autóbusz forgrtlma havon­kint hétezer utasra tehető s ezért a hr'ezor utasért a dorozsmai autóbuszok megtesznek összesen hétezer kilométert. Minden megtett kilométeres tehát — egy utas esik. Ha most már a beszerzési és üzembentartás kiadásait, a tőketörlesztés költségét összevetjük egy utas egy kilométerre eső viteldíjával, akkor na­gyon hamar meggyőződünk arról, hogy a mai forgalomnak megháromszorozódása mellett sem ígérkezik villamosvasút számára rentábilisnak a dorozsmai nt Angliában és Németországban az ilyen ará­nyú (illetőleg: az ennél sokkal nagyobb arányú) forgalom lebonyolítására nem is építenek vil­lamosvasutat, hanem trollybus közlekedést szer­veznek meg. A trollybus olyan villamoskocsi, amelyik nem sineken fut, vagy olyan autóbusz, aminek hajtóerejét nem benzin, ha­nem felsővezetőkből jövö villamosáram szol­gáltatja. Képzeljünk el egy autóbuszt, amelyik, mint villamos, felsővezetékböl kapja a villa­mosáramot s rögtön tisztába jövünk a trolly­bus fogalmával. A ^ollybus Jó utat igényel, de meg lehet vele takarítani a vasúti pálya meg­építésének költségét. Ha figyelembe vesszük, hogy Szeged és Dorozsma között pusztán a vasúti pálya megépítésének költsége megköze­líthetné a négyszázerer pengőt, rögtön szemlé­letessé válik a trollybus előnye a villamosvasút felett. Ennél csak a felsővezetéket kellene meg­építeni s be kellene szerezni három kocsit, más jelentős dologi befektetést a trollybus közleke­dés nem igényelne. Amikor azonban az épí­tési költségek nagysága a terv megvalósulását veszélyezteti, olyan megoldásokra kell gondol­nunk, amelyek a forgalom Igényét tökéletesen kielégítik, de lényeges szűkebb költségvetési keretek között megoldhatók. S éppen ezért vet­jük fel a Szeged—Dorozsmai trollybus-közle. kedés gondolatát. A német szociáldemokrata párt nem hajlandó Papennel tárgyalni Hitler a kancellári széket köveleli (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Szerdán megkezdődnek a ta­nácskozások Papén kancellár és a pártok ve­zérei között a nemzeti koncentráció ügyéten. A centrumpárt, a bajor néppárt, a német nép­párt és a szociáldemokrata párt vezérei kap­tak szerda délutánra meghivást Papenhez. A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója kedden este tartott értekezletén elhatározta, hogy a meghívást nem fogadfa el, meri nem hajlandó Papennel tárgyalni. Az erről szóló határozati javaslatban a párt élesen támadja Papent és lemondását követeli. Hitler kedd délutánig nem kapott meg­hívást a kancellárhoz. Hitler állítólag csak abban az esetben haj­landó tárgyain), ha Papén kijelenti, hogy haj­landó egy olyan kombinációról beszélni, amelyben Hitlernek Jutna a kancellári tisztség. Mivel pedig Papén erre nem kapható, aligha fog kettőjük kőzött közeledés létrejönni. A jobboldali körök ideges figyelemmel kisé­rik az egységes marxista-front megteremtésére irányuló törekvéseket A jobboldali sajtó azt követeli a kormánytól, hogy inditson kímé­letlen harcot a bolsevizmus ellen. Vad verekedés a francia Kamarában (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Pá­risból jelentik: A kamara üléstermének be­járata előtt kedden délután vad verekedés ját­szódott le. Több kommunista képvbelő meg­támadta a szociáldemokrata »Populaire« cimü lap parlamenti szerkesztőjét és ütlegelni kezdte. A verekedés oka az volt, hogy a lap reg eli számában éleshangu cikket közölt a kommu­nisták ellen és a képviselők a cikké:-t akartak elégtételt szerezni. Valóságos boxvU.dal ala­kult ki. Az ujságiró erélyesen védekezett, végül támadóival együtt a földre került. A gomolygó embertömeget a teremörök csak nagy üggyel­bajjal tudták széjjelválasztani. Tizenöt Interpelláció képviselőház szerdal Illésén Gömbös Gyula a külügyi bizottságban beszámol római alfáról Budapest november 15. A kormány tagjai ma reggel 8 órakor minisztertanácsot tartot­tak, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök részletesen beszámolt olaszországi utjáróL A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt és háromnegyed 1 órakor ért véget Vitéz Ke­reszies-Fischcr Ferenc belügyminiszter a mi­nisztertanácsról távozóban a következőket mondotta: — Ugy a rokkanttörvény, mint a középfokú közigazgatási bíráskodásról szóló tőrvényja­vaslat előkészítés alatt áll és rövidesen a tör­vényhozás elé kerül. A ma reggeli római lapok hosszabb cikkben foglalkoznak Gömbös Gyula római látogatásá­val. Közlik Gömbös bacsutáviratait valamint azokat az ünnepélyes fogadtatásokat, amelyek­ben Nagykanizsán, Székesfehérvárott és Buda­pesten része volt A képviselőház szerdai ülésén mentelmi rnl mai/1 <S nAn*liomi»*lJl. az ieazságügyminiszter javaslata a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás bünteté­séről. Interpellációs nap is van. 15 interpellá­ciót is jegyeztek be az interpellációs könyvbe, •i. Az ülésen Gömbös is megjelenik ^ . mólót mond olaszországi tárgyalásairól.

Next

/
Thumbnails
Contents