Délmagyarország, 1932. november (8. évfolyam, 250-273. szám)

1932-11-04 / 251. szám

DHMAŰYARORSZAG SZEUtl). Si«rHMZtO*«o: Somogyi ucca ¿2.. I.em. Teleion: 2.V33.^KladOhlvntal, wnictankHnyrlAr M legytrodo • Aradi ucca S. Teleion i 1 í-OO. * Nyomda < LOw LioAi ucca itt. Telefon t 20-34. TArlratl M levílclm • OélmaoyaToríFáq «Keged Péníek, 1932 nov. 4 Ara IC fillér VIII. évfolyam, 251. az. ELÖ riZCTf-S' »«vonla helyben 3.ZO vidéken «• Budapenlen MO, KUlftlldnn «•40 pengd Boye« Mám Ara MthHa. nap Ifl. rasAr- «• Ünnepnap »•« mt Hlrd et ¿a ele felvétele fattfa nerlnl. Mcgleleni'' HMFA IR'véleldvel n»R»"-»la reogel Vizet a kalapba Mióta az Inségadó kivetéséről szóló kormányrendelet megérkezett, mindenki szociálpolitikai szakértő lett ebben a városban. A rendeleti alapon megszületett szociálpolitikai szak. értők egyszerre tudomására ébredtek az tnségtnunka fontosságánál; és nem szűkölködnek se elvekben, se tervekben, hogy miként kellene az Ínségeseket a téli hónapok folyamán megsegíteni és magát ez Ínségmunkát lebonyolítaná. Amit mi már régen hirdettünk, kezd belemenni a köztudatba: a munkanélküliség a legnagyobb társadalmi problémák egyike, amelyet nem lehet filléres adakozásokkal és nőegylet! akciócskákkal megoldani. Ebben a kérdésben az állam, az autonómiák és a társadalom olyan együttműködésére van szükség, amelv ei.smeri mindenkinek az élethez való jogát és ennek megfelelően igyekszik mindenkit a megélhetés lehetőségéhez hozzásegíteni. Ebből az elvből és az emberi méltóságnak az elismeréséből következik viszont az is hogy amennyiben csak lehetséges, mindenkit, a' I csak dolgozni tud, nem könyöradománnyal. hanem munkához juttatással kell megsegíteni. Ebben Jut kifejezésre az emberi társadalom együttműködése. A társadalom senkit sem enged elesni, de munkát követel tőle, olyan munkát, amelynek ellenértékét megadja. Az ellenérték' lehet szűkös, hisz szegényes viszonvok között élűnk, azoknak sincs sok, akik adó formájában az áldozatokat vállalják. Az ellenérték azonhan mindenesetre legyen olyan, hogy aki kapja, legyen vele tisztában, hogy nem ajándékot kapott, hanem munkáért járó iogos díjazást. Eddig rendben volna az elmélet. Vannak azonban, akik az elméletet megtoldják azzal a böles kijelentéssel, hogy tökéletesen mindegy, hogy a munka minő természetű, csak munka legyen. A torony alatt kering egy mondás, — Szeged becsületére legyen mondva, ez a mondás nem szegedi embertől, hanem külső szakértőtől származik, — hogy a város, ha más munkát adni nem tud, hordassa fel a Tisza vizét kalapban a közúti hidra és onnét öntéssé bele Ismét a Tiszába. Az egyszeri gazda télviz Héjén kitekint az ablakon és látja, hogy a i vres tétlenül álldogál, mert nincs munkája. Doleoznl azonban kell, a béres álljon neki, hiizi"á'ja ki a kocsit n színből és tologassa vissza ismét. Megmondotta ugyanis Szent Pál ?postol, hogy aki nem dolgc-zik, ne Is egyék. Miért kell azonban nagyon komolyan foglalkozni ezzel a kérdéssel? Azért, meri az inségadó kivetését elrendelő miniszteri rendelet a leghatározottabban kimondja, hogy a városok részére engedélyezett adóból és az állami támogatásból befolyó összeget kizárólag isak munkabérre szabad fordítani. Ez a rendelkezés pedig, akármennyire helyes is a benne megnyilatkozó intenció, hogy a munkanélkűliek 'ámogatására rendelt globális összegből minél lóbben részesedjenek, nagyon szűk körre szorítja a munkáltatás lehetőségeit. Csak a nyers fölmunka az, amelynél minden fillér munkabérre megy. Földmunkát azonban éppen a 'éli hónapokban végezni nagyon nehéz és a legtöbb földmunka is abban az esetben válik gazdasági értékké, ha járulékos költségekkel, "állítással, anyagok szolgáltatásival kiegészül. Az olyan földmunka, amelyet tessék-lássék csak azért rendelnek el, éppen olyan, min^" a kalapba mártott vizet visszaöntögetnék a Tiszába. Az Ilyen munka lehet munka fizikai értelemben, de gazdasági szempontból nem az. Gazdasági jellegű akkor lesz a munka, ha értéket is termelünk vele. Erkölcsileg is csak az olyan munkának van igazi értéke, amelynél a munkához juttatott látja, hogy nemcsak dolgoztatják, hanem hasznot szolgáltatást kívánnak tőle. A po'gármester álláspontja az, amelyet egyébként osztani nem tudunk, hogy az a pénz, amelyet a gázgyár és villanytelep konoe6Sziöjának meghosszabbítása ellenében kapunk, törzs vagyonnak tekintendő, emelyet inségmunka ellenében kifizetendő munkabérre fordítani nem szabad. A közgyűlésen is hangoztatott álláspontja szerint ezt a pénz csak olyan létesítményekbe szabad belefektetni, amelyek meg Is maradnak és a város vagyonállagát szaporítják. De ha ez a polgármester felfogása, miért ne lehetne ezt a fe'fogást a hasznosság szempontjával összeegye.: etni és azt mondani, hogy az inségsegélyt a város tényleg munkabérekre fordítja, de mellé a város a gázgyári pénzből követ vásárol, anyagot szállíttat, aszfaltoztat, vagyis a puszta földmunkát kiegészíti, hasznosítja és gazdasági munkává alakltja át. Bizonyára a mérnöki hivatalra is lelki megkönnyebbülést jelent, ha ilyen munkának a programját kell elkésziíeni, mintha árkokat kapartat, amelyek a következő évben újra eliszaposodnak ^s olyan feltöltéseket végeztet, a molyok megkötés és kövezés hijján sártengerré változnak s amelyeket Ismét elmos az eső. Az inségmunxa progiamjának Ilyetén összeállítását ajánljuk a közgyűlésnek és a város hatóságának figyelmébe. Csak azt ne tegyék, hogy vizet merittessenek a kalapba. Sok munkanélkülinek ugyanis még télen is csak szalma a kalapja és a víz kicsurog belőle. A Jugoszláv kormány váratlanul beadta lemondását Sándor király szakit a diktatúrával (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A jugoszláv Delpolitikáhan ugy látszik döntő fordulat áll küszöbön. Csütörtökön délután a jugoszláv kormány beadta lemondását A hetek óta várt fordulatot több órás minisztertanács előzte meg, amelynek befejeztével Szrszkics miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy a kormánv elhatározta lemondását, mert betöltötte feladatát, amit megalakulásakor vállalt. A miniszterelnök azonnal a királyhoz sietett, akinek átnyújtotta az összkormánv lemondását, amit a király elfogadott A kormány lemondása óriási feltűnést keltett, mert senkisem hitte, hogy a rég várt fordulat Ilyen meglepetésszerűen következik be. Hetek óta suttogtak már politikai változásokról, de még csütörtökön délután egy órával a kormánv lemondása előtt sem sejtette senki a bekövetkező eseményeket és maguk a miniszterek sem tudtak Szrszkics szándékáról, aki közvetlenül a minisztertanács befejezése előtt jelentette be. hogv be fogja nyújtani az 5sszkormány lemondását. A közeljövőt íllető'eg a helyzet teljesen bizonytalan. Az illetékes tényezők mély hallgatásba burko lóznak b senki sem tud biztosat arról, hrgy kt és mi jön Szrszkics után> B.-szílmk arról, hogy Sándor király szakítani akar a je> lenlegi diktatórikus politikai rendszerrel és mélyreható változásokat ?\'ar k*resztüMnni. A találgatások előterében Uzonovics volt miniszterelnök áll. aki pedig aligha jelentené a rég várt fordulatot a jugoszláv belpolitikában. De előreláthatólag igen nagy s*erepe lesz a kibontakozásban Balugsics berlini jugoszláv követnek is. Nincsen kizárva, hogv a király Balugsicsot bízza meg kormányalakítással, ami a parlamentáris rendszerhez való visszatérés útját jelentené. Ezzel a valószínűséggel hozzák összefüggésbe Korosec volt miniszterelnök. az egvkori szlovén klerikális néppárti vezér zágrábi utiáf, aki Zágrábbr.n Macyek Vladimírral, a feloszlatott horvát parasztpárt vezérével tárgyalt, hogyan lehetne egvséges szerb—horvát—szlovén koalíciót létrehozni, ami esetleg föderatív alapon biztosíthatná a délszláv állam egységét. a kommunisták és a nemzeti szocialisták egységfrontja szervezte meg Berlinben a közlekedési sztrájkot TelIesen megbénult a német tftv&ros forgalma — A szfrájkolók barrikAdokaf emelnek a villamos sínekre -» Berlin, november 3. Csütörtökön reggel a berlini közlekedési társaság egész személyzete sztrájkba lépett. Sem a villamosok, sem az autóbuszok, sem a földalatti vasutak nem közlekednek. A pályaudvarokon megszűnt az élet. A sztrájkolok megakadályozták a munkába állani akaiókat abban, hogy a munkát munkahelyükön felvegyék Emiatt a két tábor között több helyen súrlódásokra került sor. a rendőrség azonban minden alkalommal közbelépett. A sztrájkolok az üzemi pályaudvarok környéken táboroznak. A munkás vonatok járatait he kellett szüntetni, mert a vonatokat a sztrájkolók kövekkel dobálták meg. A sztrájkot a munkásszervezetek azért határozták el, mert az igazgatóság 2 pfenniggel leszállította az alkalmazottak órabérét.