Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-14 / 235. szám

X. 714 Herriot és MacDonald „sszabad esszmecseré Herriot pénteken utazik. vissza Pör isba 00 te (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lon­donból jelentik: Herriot és MacDnnald az egész délutánt együtt töltötték és már késő este volt, sinikor a' tanácskozásokat félbeszakította';. Beavatott körökben már tudják, hogy a csü­törtöki tanácskozások nagy vonásokban tisz­tázták az összes aktuális kérdéseket Pénte' en már csak egy tanácskozás lesz, délelőtt. Her­riot délután visszautazik Párisba. Jólértesült körök szerint az angol és fran­cia miniszterelnök csütörtöki tanácskozásai egyáltalában nem voltak tárgyalásszerüek. A két államférfi minden kötöttségtől mentes sza­bad eszmecserét folytatott, miután csak ilyen eszmecsere kereteben van lehetőség arra, hogv elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek az utóbbi hetekben a leszerelési konferencia munkáját lehetetlenné tették. November 3-án ismét összeül Genfben a leszerelési konferencia elnöksége ^Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genf­ből jelentik: A nemzetközi leszerelési konfe­rencia munkájának ujrafelvétele ügyében csütörtökön megtörtént az első lépés. A kon­ftrencia elnöke, Henderson november 3 ra Genfbe ülésre hivta össze a konferencia elnök­ségét és szétküldte a meghívókat az általános leszerelési konferencia főbizottságának ülésé­re is. Pénteken dől el a Vajda-kormány sorsa DOntő tanácskozás lesz Tlfulescuval (Budapesti tudósítónk' telefonjelentése.) Bu­karestből jelentik: A pénteki nap döntő ese­ményeket ígér. Sinaiában az esti órákban fon­tos tanácskozások lesznek, amelyen el kell dőlni, sikerül-e kiegyenlíteni az ellentéteket a Vajda-kormány és a király bizalmi embere, a külügyminiszterré kinevezett Titulescu között. A tanácskozástól függ nemcsak a román kül­politika további iránya, hanem a Vajd«­konnány sorsa is. Titulescu pénteken érkezik Sinaiába Micha­lache és Madgearu miniszterek társaságában, akik az utóbbi napokban Franciaországban tartózkodtak, hogv tájékoztassák a hazatérő Titulescut. Sinaiában a tanácskozáson ott lesz a nemzeti parasztpárt vezére, Maniu is. A nagy politikai tanácskozás rögtön Titu­lescu megérkezése után kezdődik és befejezé­se után Titulescu audienciára megy a király­hoz. Beavatott körökben azt hiszik, hogy sikerül majd valamilyen megoldásra találni, amely­nek segítségével ki lehet küszöbölni a kormány és a Titulescu között fennálló konfliktust. Kösfogi jfrely szelünkön váltosziami nem sszabad — mondotta Gömbös Gyula miniszterelnök a felsőházban nagy nyilvánosságához fordultam, mert ugy éreztem, hogy a közvélemény átalakítására van szükség, mert a közvélemény teljesen elromlott. Bemutatkozásom az elsóházban teljesen sike­rüli. mert sikerült megteremtenem a lelki kon­centrációt Az ellenzék részéről jóakaratú kriti­kát kaptam. Hangzottak el kifogások, hogv a program túlságosan messzenéző, de messze­néző célok nélkül még a mának se dolgozha­tunk. Tudom, hogy a ma problémája sürgős és tudom, hogv azok megoldása nélkül a hol­napra nem térhetünk át. A nemzetet azonban nem lehet ugy vezetni, hogy csák a mának dolgozzunk. Látnia kell a nemzetnek, hogy hova vezet az ut Nem délibábokat akarok ker­getni. Sem a demokrácia, sem a kapitalizmus elleni harc nem lehet jelszó. — A felülről irányított tudatos, népies po­litikának van helye —, folytatta Gömbös. Ugv fog találkozni valamennyi társadalmi osztály, ha megért jük a munkást, aki dolgozni akar és a munkás megérti a tőkét, amely termelni kí­ván. Csak a társadalmi osztályok közötti teljes harmóniával lehet megmenteni az országot Első kötelességünk lesz, hogy a társadalmi osztályok között fennálló ellentéteket lebontsuk. Összefogást hirdetek mindazok között, akik velünk egyiitt éreznek a magvar sorsért. Gömbös a továbbiakban elmondotta, hogy szükség van a békeszerződések ügyében arra, hogy a lausannei szellem érvényesüljön. Kije­lentette, hogy a béke embere, Budapest október 13. A Gömbös-kormány csütörtökön délelőtt muíatkozott be a felső­házban. A felsóház tagjai nagyszámban jelen­tek meg az ülésen. Wlassics Gyula elnök meg­nyitó beszédében kegyeletes szavakkal em'e­kezett meg gróf Klebelsberg KunóröL. — Az egész magvar közélet mélv megillető­déssel áll a ravatal elótt —, mondotta. Bár a világháborút megelőző időkben és a háború alatt is tekintélyes szerepet játszott, értékes munkásságának súlypontja mégis a trianoni Magyarország újjáépítésének korszakára esik. Klasszikus színvonalon ál'ó értelmisége ritka tetterővel párosulva, hatalmas lendületet adott a magyar kultúrpolitika fejlődésének. E téren valóban maradandó emléket hagy maga után. — Munkássága kulturánk minden ágazatát fel­ölelte; a .'egfelső oktatástól a népoktatásig, a művészetedtől a testnevelésig kultúránknak minden alkotó elme érezte kiváló egyénisé­gének jótékony hatását. A gyű jtemény-tg ve­tt m. az egyetemek, a külföldi intézetek, a ta­nyai iskolák, a szegedi Templom-tér az egyes rilomásai ennek a nagy elgondolásu tevékeny­ségnek és ezek mindenkor hirdetni fogják a nevét. Az elnök javaslatára a felsőház jegyzőköny­vileg örökítette meg Klebelsberg emlékét. Ezután Gömbös Gyula mondotta el bemutatkozó beszédét. — A képviselőházban kifejtettem azokat a nézőpontokat — kezdte beszédét a miniszter­elnök —, amelyeknek alrpján vezetni kivá­rom az országot. Megelőzőleg pedig a nemzet KeSZtyUK minden idényre és alkalomra leg­olcsóbb Nölle keszlvü^nél Klauzál tér 3 275 politikát csinálni nem lehet. Ez a ludat atra készteti a kormányt, hogy a célszerűség jegyé­len folytassa politikáját. Külpolitikai térin azon az" uton fog haladni, amelyen Bethlen és Károlyi. A szomszédálhimokkaí szembeni ál­láspontja: békét cs megértést keresni. A bel­politika terén a nemzeti öncélúság gondolatot veti fel. A közérdeket kell fölé helyezni min­den más érdeknek. A bürokrácia tekintetében az az álláspontja, hogy nem az aktákat k-'l kezelni, hanem az életet kell minden cseleke­dettel szolgálni. Közjogi helyzetünkön változtatni nem szabad — folvtatta Gömbös. Legyen a magyar álhm létének fix pontja a kormányzó. Eljön az az idő, amikor szebb és boldogabb napok követ­keznek és akkor ragyogjon fel újra Szent lit­ván koronája. Kapitalista vagyok, meggyőző­désem, hogy ez a világrend helyes. A kapita­lizmus azonban sokszor elferdül. A lulzó ka­pitalizmus fejlesztette ki a kapitnlistaclle­nes irányzatot. Bejelentem, hogy a pengő ál­landóságát célomul tűztem ki, általános moratóriumról szó sem lehet A gazdaadósságok végleges rendezéséről nem lehet szó. Nem lehet kikapcsolni a nem/et eletéből társadalmi osztályokat — Szerelmese vagyok a magyar rögnek — mondotta ezután, ennek a vérázott, szenvedés­sel teli rögnek és aki ezt műveli, az konzerva­tív, az államfenntartó, az erős. A szísztenuti­kus telepítési politikának vagyok a hive. Ki kell egyenlíteni a birtokelosztast. Végül a munkanélküliekről szólva, azt monaotta, hogy a bajon munkaalkalmak te­remtésével óhajt segíteni. Feladata munkát, megélhetést biztosítani minden magyar szá­mára, hogy ne legyen éhező magyar. A miniszterelnök' után gróf Somssich László szólalt fel. Olyan időket élünk — mondotta —, hogy aktivitással kell saját sorsunkon ja­vítani. Gazdasági életünk nem tűri tovább a Í asszivitást. Megértést kér a mezőgazdasággal oglalkozók számára és azok részére, akik ön­hibájukon kivül kerültek nehéz helyzetbe. 4. Hadik János volt a kővetkező szónok, aki azzal kezdte be­szédét, hogy a miniszterelnök programját fő­leg gazdasági vonatkozásában helyesli és kéri az u| kormányt, hogy elsősorban gazdasági ós szociális problémákat karoljon fel. Miután a miniszterelnök programjában annak a célki­tűzésnek nyomai érvényre jutnak — mondotta —, terveinek megvalósításában támogritofc bm» landó. A rentábilis termelésnek és a fogyasztó tömegek megfelelő ellátásának előfeltetele a kartellek túlkapásainak letörése. Ezen a té­ren is erélyes intézkedéseket vár a miniszter­elnöktől. Jankovlch Béla beszédében azt kívánta, hosv a miniszterelnök szorítsa korlátok közé a bü­rokráciát. Az állam tartózkodjék a magán­gazdaság kérdésébe való felesleges beavatko­zástól, viszont kétségtelen, hogy a gazdasági váiság addig nem lesz megoldható, amíg az árak színvonala minden téren ki nem egyen­súlyozható. Szlerényl József kellemes csalódásnak mondta az utóbbi na­pokban szerzett benyomásait. A miniszterei­dé az igazi békét csak a hatalmi tényezők egyensúlya biztosíthatja. Egy másik krízis: Széchenyi Mozi Péntek, szombat, vasárnap, októbor hó 14, 15. ós 16-án Az esztendő slágere! rr Őnagysága soffőrje Énekes, zenés bohózat Főszereplök : rloile On Előadások vasárnapon 3, 5, 7, 9, hétköznapon 5, 7, 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents