Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-13 / 234. szám

DBLMMMOBSZAfi SZEGED. lierkMiia*«oi Somogyi ncca ta. Lem. Teleim: 23-M.^Kle «hlvelal, kOlctdnkBny»lA/ éo legytroda • Aradi ncca S. Teleion > 13-OA. Nyomda » LOw UoAl uccn «1». Telefon t 20.34. TAHrn« ét levélcím DélmaoyamniAo «xeged Nem fizetünk! Romhányi beszédében art mondotta Magyarország miniszterelnöke, hogy nekünk keleteurópai politikát kell folytatnunk. Semmi kétségünk nem fűződhetik ahoz, hogy a keleteurópai poolitika nem a keleteurópai módszereket, hanem a keleteurópai geográfiai helyzetből folyó feladatokat tűzi kí maga elé célul. Ebből a szemszögből, amit éppen ugy nem lehet helyteleníteni, mint a nehézemlékü statárium eltörlését, vetődik most fel a kérdés: mit követel a keleteurópai poliika a jóvá. lételek kérdésében? S a kérdést a romhányi kijelentéstől függetlenül Magyarország egyik lege'evenebb szelleme, Hegdüs Lóránt veti fel s mutat rá ezzel a kérdéssel kapcsolatosan a Bethlen-kormány nemzetközi tárgyalásainak egyik legsúlyosabb tévedésére Pár nappal ezelőtt Bethlen István nyilatkozott arról, hogy miért nem vállalkozott kormányalakításra s ebben a nvila'kozatában elmondotta. ho;{v az optánskérdés küszöbön álló tárgyalása olyan kormányelnökőt kivánt, aki ebien a kérdés, ben személyileg érdekelve nincs Ez a nyilatkozat nyilt beismerése annak, hogy a hágai tárgyalásokat magyar részről olyan államférfi vezette, /tki a tárgyalások kimenetelében anyagilag a saját személyében Is érdekelve volt s amikor a tisztultabb közvélemény, amit már se ünnepi lakomákkal, se, mint ahogy Hegedűs Lóránt mondja, »közéletünk egyik legcsunyább jelersé£ével. a megrendelt törvényhatósági tüntetések sorozatával«, se sokszorosított vezércikkek pergőfüzével nem lehet Ítélőképességében megzavarni, kezdte belátni, hogy Magyarország számára semmi előnyt nem hozott az a pénzügyi függetlenség, amit Hágában kL vívtak, de kötelezettségeket és terheket jelentett, akkor visszamenőleg alig lehet már megállapítani, hogy a tárgyaló képviselők objektivitását személyi érdekeltségük mennyiben befolyásolta. Ugy ünnepelték itthon a hágai győzelmet, mint a pénzügyi függetlenségünk megszületését, a pénzügyi függet'enségünket pedig ugy ünnepelték, mint ami az egyetlen feltétele annak, hogy a hosszúlejáratú külföldi kölcsönhöz hozzájussunk. Ezt a hosszúlejáratú külföldi kölcsönt nem kaptuk meg s a pénzügyi függetlenségünket csak arra tudtuk felhasználni, hogy aranyainkat és valutáinkat befizethettük — az optánsaink javára. Németország nem fizet jóvátételt, Bulgária nem fizet jóvátételt, fizethetünk-e hát jóvátételt mi? S ha nem fizethetünk a fegyverrel győző államoknak, fizelhetünk-e saját állam, polgárainknak? Ha a vitézségi érem járuiékait valorizálni nem tudjuk, ha nem tudunk eleget tenni a hadikölcsönt jegyzőkkel szemben elvállalt becsületbeli kötefezettséjünknek, vállalkozliatunk-e arra, hogy az optánsok igé nyét mi magunk elé i síik ki, mi vá la'hatjuk-e magunkra azoknak a kötebzettsépeknek teljesítését, amiket a kötelezett államok megtagadtak? Ha a magyar állam a maga 1artozását megfizetni rem képes, megfizetheti-e — Románinét? A keleteurópai jóvátételi konferencia küszöb előtt áll s ha ke'c.e.irópai politikát akarunk folytatni, nem lehet kétséges az orsz.íg ál'ás pontja. Nem fizetünk jóvátételt és nen ¡ize. tünk az optánsoknak. A legelső feladatunknak azt keli elismernünk, hogy a háQui mcgállapoCsütörtök 1932 oki. 13 Arat 16 fillér VIII. évfolyam, 234. ddst eltöröljük. A külföldi hite'ezőinknek nem tudunk fizetni s nemhogy a tői e'.örlesztés esedékes részle'.eit le tudnánk róni, de még kamatfizetési kötelezetlségünknek sem tudunk megfelelni. Mit szólnának hitelezőink ahoz, hogy amikor velünk sreml en kö'e'ezettségelnknek megfelelni nem tudunk, akkor aranyban és nemes valutában, vagy akár pengőVen eleget teszünk az optánsokkal szemben feleslegesen és hiábavalóan vállalt kötelezettségeinknek. Ez a kötelezettségvállalás egyoldalú volt s éppen azért nem tartható flenn. Nem mondjuk azt, hogy az optánsoknak az utódállamokkal szemben támasztott igénye nem jogos s nem mondjuk azt sem, hogy a magyar kormánynak nem erkölcsi kötelessége az optánsok követelését az utódállamokkal szemben elismertetni. De mi magunk, a magyar állam csak akkor elégítheti ki az optánsok követelését, ha minden cősebb jogcímen támaszELO FIZETÉ 1 Napon a Helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 3*00. kUlfttldttn (V40 pengd - Bnye» szAm Ara Mik««« nap le, vatArm A* llnnepnap 14 «111. H r detéeele felveiel« iniifn werlnl. MeqteIrni'c h*IM'«ivételével nf»noni« reiqel tott követelést már kielégileLU Ami« azonban kielégítetlenek a megalapozottabb jogi és indokoltabb erkölcsi jogcímen támasztott igények, amig a rokkantaknak, a hadiáraknak, a hadiözvegyeknek ezerszer előbbre való igényeit teljesíteni nem tudjuk, amig a hadi érdemekért földhöz juttatottak megszöknek a jutalmul kapott földről, mert annak tcrlieit viselni nem tudják, amig kisíizetésü állami és törvényhatósági alkalmazottak létminimumot alig elérő fizetését kell megcsonkítani az állami kölU ségvetés szanálása érdekéten, atalg ingyenkonyhára járnak olyanok is, akik mindenüket odaadták az államnak bizva az állam Ígéretében, köleleze' ségvállalásában és 'eMeslőképességében, addig mi nem fizethetünk jóváté. telt sem a győzőknek, sem az optánsoknnk. Mankók és szegénységi bizonyítványok ezrei állnak útjában az optánskövetelések teüesltésének s a jóvátóflri lizetésének. Pénteken Budapest szombaton Szeged temeti gróf Klebelsberg Kunót A budapesti beszenfelés után különvonat hozza Szegedre a koporsót, amelyei a ; fogadalmi templom kriptáiéban díszsírhelyen helyeznek el A polgármester megemlékezése a törvényhatóság szerdal kOzgyOlésén (A Délmagyarország munkatársától.) Csak Szerdán bontakozott ki teljes komorságában az a gyász, amelyet gróf Klebelsberg Kunó halála borított Szegedre. A középületek ormáról fekete zászlók hirdették a város veszteségét. Dr Somogyi Szilveszter polgármester, akit teljesen letört a csapás, szerdán délelőtt dr. Pálfy József polgármesierhdi-ettes elnökletével bizottságot alakított az elhunyt szegedi temetésének előkészítése céljából. A bizottság tagjai dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, dr. Balogh István lelkész, dr. Ketter Tibor főispáni titkár. A polgármester értesítést kapott Budapestről, hogy pénteken délelőtt tizenegy órakor lesz a gyászszertartás. A koporsóba zárt halottat vonaton szállítják Szegedre és Ide este fél 10 órakor érkezik meg. A koporsó szombat reggelig az állomáson marad és a szegedi gyászszertartás reggel ki'enc órakor kezdődik, amikor hatalmas gyászmeneMel kisérik be a halottat a fogadalmi templomba. A templomban rekviem lesz, utána kiviszik a koporsót a templom elé és ott felravatalozzák. A város nevében a polgármester mond búcsúztató beszédet, az egyetem nevében dr. Schmidt Henrik rektor búcsúztatja és búcsúztatót mond az egységes párt nevében dr. Winkler Elemér. Azután leviszik a koporsót a templom kriotájába és a kereszthajó keleti oltára alatt he\vezik el. A fogadalmi templom kriptáiban világiakat — mint ismeretes — csak e'.őzetes szentszéki engedéllyel lehet temetni. Gróf Klebelslwrg Kunó még 1928-ban kért a szentszéktől dr. Glattfelder Gyula püspök utján engedélyt a maga és a feleséce számára, hogy a templom kriptájába temet kezhessék. Az engedély már régen megérkezett és igy nincs egyházjogi akadálya annak, hogy gróf Klebelsberg Kunót annyiszor hangoztatott kivánsága szerint a templom kriptájában helyezzék nyugalomra. A gyászszertartást Szegeden is a megyéspüspök vSgzL A polgármester utasítására szerdán délelőtt műszaki és egyházi bizottság tartott helyszíni szemlét a fogadalmi templom kriptájában, hogy kijelölje Klebelsberg Kunó sírhelyét és megállapítsa, hogy milyen átalakításokra van szükség. A megoldás ideiglenes jellegű lesz, mert a kripták végleges kiépítésének tervét a vános fedezethiány miatt még nem hajthatta végre. Dr. Tóth Béla főjegyző a polgármester megbízásából szerdán délután felutazott Budapestre, hogy tájékoztassa a családot a temetés szegedi programjáról és állandó összeköttetést tartson fenn a család és a város között A budapesti temetésre pénteken reggel nagyobb küldöttség megy fel dr. Somogyi SziL veszter polgármester vezetésével. A küldöttség önként jelentkező tagokból alakul meg. A jelentkezőket a főispáni és a polgármesteri hivatal jegyzi fel. A polgármester sne-dán re jgel a következő táviratot küldte Klebelsberg Kunó özvegyének: „Kegyelmes Asszonyom! Szeged város egész közönsége mélyen megrendülve értesült nagyrabecsült és osztatlanul szeretett országgyűlési képviselőjének, a nemzet kiváló nagy fiának, Klebelsberg Kuno gróf őnagyméltóságának történelmi hivatásu munkás élete teljében váratlanul bekövetkezett elhunytáról. A város hatósága és közönsége pótolhatatlan veszteséget érez nemes patrónusának elvesztésében és mélyen átérzett részvéttel osztozik Nagyméltóságod hitvesi gyászában. Fogadja kérem Kegyelmes Aszszonv ugy magam, mint a város hatósása és