Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-08 / 230. szám

X.S A gyermekparalisis Járvány és az iskolák bejárása Pur/esz és Kramör professzorok nyilatkozata - „Berlinben csak 90 volt a megbetegedések száma, de az összes Iskolá­kat bejárták" — Hódmezövásáröelyl fel&ivás — Szeged ellen (A Dél magva rország munkatársától.) Meg­írta tegnap a Délmagyarország, hogy a főor­vosi hivatalban nyilvántartott Heíne-Medin megbetegedések snma csütörtökön tizennégy­gvel emelkedett. A hír nyugtalanságot keltett a városban, mivel cáfolatot jelentett az egész­ségügyi halóságok jóslataira, amelyek szeret az is' olák megnyitása nem fokozhat ja a jár­ványveszedelmet és a hirtelen beállt hűvös időjárás a járvány megszüntetőjének tekint­hető. A főorvosi hivatal az uj megbetegedések statisztikai adatait csütörtökön nem közölte és így senki sem tudta, hogy hol fordullak elő az ujabb esetek és milyen életkorú gyermekek kőzött. A főorvosi hivatal csak pénteken ffizőtt ma­gyarázatot az uj megbetegedésekhez. Pénteken közölték a nyilvánossággal, hogy a csütörtö­kön bejelentett U u| eset közöl nyolc tanyai, (Szentmihálvtelek, Atokháza, Királyhalom, Algyő és Tápé), hat pedig belte­rületi. A belterületről bejelen^tt hat eset közül hárem bénulásos, a másik három abortiv. A bejelentett esetek száma az iktató­könyv szerint ösuzesen 124, de ezek közül ll-ről kiderült, hogy téves volt a diagnózis, tehát a tényleges Heine­Medin-esetek száma 110. A főorvosi hivatal azt is közölte pénteken, hogy a csütörtökön bejelentett 14 uj beteg élet­kora kivétel nélkül alul van a három eszten­dőn. A szegedi gyermeknaralizis ellen egyébként teljes erővel megindult a védekezés — Hódme­zővásárhelyen. Vásárhelyen, ahol eddig mindössze két megbetegedés tőr­tént. tegnap a következő felhivást bocsátotta ki dr. Czakó Lajos tiszti főorvos: „Tájékoztató a szegedi gyermekbénulást jár­ránvröl. Tudomásomra jutott, hogy a vásárhelyi süllők közfitt érthető izgalom van amiatt, hogy Szegeden gyermekbénulás! járvány van. Igaz ugyan, hogy a Szeged és Vásárhely között fenn­álló közelség és nagy forgalom miatt nincs ki­zárva, hogy esetleg a járvány ide is átterjed — bár a beállott hüvős időjárás miatt ennek lehető­sége csökkent. — mégis teljesen fölfisleges minden aggodalom, mert eddig csak három megbetegedés történt ezévben. Ennyi pedig minden évben szo­kott lenni. Az aggodalom annál inkább fölösleges, mert ngv látszik, igen jó eredménnyel lehet küzdeni a beiegség ellen oly módon, hogy a betegségi ősei­tek szaporodása elején az egészséges gyermekek­be néhány köbcentit fecskendezünk az anya véré­ből. Ennek a védőkezelésnek azonban csak két­három hónapra terjed a hatása, éppen ezért esak akkor végezzük ezt ha arra itt szükség lenne. Teljesen céltalan azonban az, hogy egyes aggódó szülők most Szegedre menjenek, hogy ott ellát­tassák gyermeküket ezzel a védőkezeléssel most, nőikor itt nincs járvány. Legyen mindenki meg­győződve. hogy a tiszti főorvosi hivatalnak gond­in van rá, hoev nálunk ez a betegség el ne ter­jedjen és ha arra szükség volna, To^-j* tudatni a közönségei, hogy ml a teendő. Most pedig ismételtein figyelmeztetem a közAri­séget. — folytatja a felhívás —, hogy Szegedre lohrtöséc szerint ne járjon, pyermekeit oda sem­mi knriilménvrk között ne visrve és onnan láto^a­HZ ft C H E N V I MOZI Siomhaton ós vasárnap, október hó 8. és fl-én A budapesti Hunnia filmgyárban készült u(donság: HATHENGERES SZERELEM Vidám történet ecv ifjúról, aki mejriitötte a tőnye­reménvt. — Főszereplők: Beregi Oszkár, K*bos Gyula, Dénes Györpy és Dínn« Gralla. Előadások vasárnapon 3. S, 7, 0 órakor, hétköz­napon 5, 7, 0 órakor. tót semmiesetre se fogadjon, mert az egészséges felnőttek is közvetíthetik a betegség okozóit A fo­kozott tisztaság és a tömegektől való tartózkodás mellett minden reményem meg van arra, hogy ez a betegség nem fog elterjedni Vásárhelven." Eddig tart a vásárhelyi felhívás. A Délma­gyarország munkatársa pénteken beszélt a szegedi egyetem k.'t professzorával. Dr. Purfesz Béla a belgyógyászati klinika diagnosztikai intéze­tének vezetője a következőket mondotta: — A járvány terjedésének megakadályozása szempontjából mindenesetre jobb volna, és J ez természetes Is, Ha az Iskolákat bezárnák. A szülőkre nézve is nagy megnyugvást jelente­ne ez, szerintem ez is fontos. Annvit mondha­tok, hogy amikor a többmilliós Berlinben a megbetegedések számi elérte a 90-et, az ösz­szes iskolákat bezárták. Dr. Kramár Jenő professzor, a gyermekklinika vezetője, ezeket mondotta: — A közönség számára okvetlenül megnyug­tató lenne az iskolák bezárása. De a fertőzés meggátlása érdekében nem ártana, okos dolo-* lenne az iskolák bezárása, bár a legutóbbi meg. betegedések a 2—3 éves gyermekek közül ke­rültek ki és ugy látom, hogy a járvány egyéb­ként is lefelé tendál. — Ezek a dolgok egyébként is nem rám, ha­nem a város tiszti főorvosára tartoznak — fe­jezte be a professzor —, nekem a kötelességem az, hogy gyógyítsam a betegeket. KUzdelem a téli inségmunkák biztosításáért Kedden ufabb megbeszélést tartanak a belügyminisztériumban (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági bizottság a jövő héten kezdi meg a város 1933 évi költségvetésének tárgya­lását. Nehezebb költségvetés már hosszú esz­tendők óta nem készült a város háztartása szá­mára, még az inflációs esztendőkben sem. Most nem dolgozott csillagászati számokkal a számvevőség, de sok tétel realitása ma is ép­pen olyan kétséges, mint volt a konjunktúrák idején. A költségvetés legtragikusabb része az, amelynek rubrikái üresen maradtak. A jövő esztendőre a számvevőség egyet­len fillért sem irányozhatott elő a mun­kanélküliség enyhítésére, munkaalkal­mak teremtésére, szükségmunkákra. A város hatósága egyelőre teljesen tájékozat­lanul áll a súlyos probléma előtt, a városházán még senki sem tudja, hogy a város milyen mó­don enyhíthet a következő télen a nyomoru­ságon, hogyan juttathatja keresethez a mun­kanélküliek egyre növekvő ezreit. A polgármester, aki csütörtökön Budapes­ten járt és meglátogatta Keresztes-Fischer Bel­ügyminisztert, közölte vele, hogy a városnak a téli szükségmnnkákra egyetlen fillér fedezete nincsen, Így Szeged csak akkor adhat munkaalkal­mat a munkanélkülieknek, ha ehhez tekintélyes segítséget kap az államtól. A miniszter válaszában nem sokat igért Kije­lentette, hogy az államnak nincsen pénze, leg­feljebb annyi segélyre számithat a város, amennyiből megindíthatja a Nagvhuvártó föl­töltését, de a folytatásához szükséges összeg­ről a városnak kell gondoskodnia. Pénteken délelőtt a belügyminisztérium tele­fonon fölhívta a polgármestert és közölte vele, l:ogy a miniszter ismét tárgyalni kivin a szegedi mun­kanélküliség problémájáról, ezért arra kéri, hogy a szükséemunkák refe­rensével együtt a jövő hét keddjén utazzon föl Budapestre és vigye magával a szükségmun­kák programját és költségvetését A megbe­szélés tizenkét órakor kezdődik a miniszté­riumban. A polgármester a telefonbeszélgetés után azonnal magához hivatta Mihályffv László műszaki tanácsost, a mérnöki hivatal város­rendezési osztályának vezetőjét, aki műszaki vezetője a különböző inségmunkáknak. A polgármester megbízta Mihályffyt. hogy sür­gősen állítsa össze a szflkségmunkák program­ját. Ebbe a programba elsősorban a Nagybu­vártó feltöltését vegye föl, de vegye föl a fő­gyűjtőcsatorna elkészítésinek tervét is, amely egyelőre még kidolgozásra vár. Megbízta a pol­gármester Mihályfly tanácsost a szükségmun­kák költségvetésének elkészítésével is és uta­sította, hogy ugy a programot, mint a költ­ségvetést hélfőn délelőtt mutassa be. A belügyminiszter kívánságára fölviszi a polgármester a városháztartás 1932. évi költ­ségvetését is, mert dokumentálni kiván'a, hogy a városnak nincs fedezete a szükség­munkákra. A Kelen-bank összeomlásának Ugye a törvényszék előtt Az ellárás kiegészítése és szakértők meghallgatása miatt az Iratokat vissza­küldték a vizsgálóbíróhoz — Kelen Hugóné ellen az (lgyész elejtette a vádat (A Délmagifarország munkatársától.) Az elmúlt évben összeomlott /fe/m-bankház bűn­ügyét pénleken tárgyalta a sze e:li főrvényszék VfVrf-tanácsa. A vádlót»ak padján Krlen Hugó, Kdén Hugóné és Kelen Fülöp ül ek. j Kelen Hugó ellen az ügvészséí hllelsértés, csalás ?s sikkasztás miatt emelt vádat. A vád­irat szerint a bank ellen 1931 októberéhen nyitották meg a csődöt és ezt megelőzőleg Kelen Hugó jogialanul es:>k';en!e'te vagyonát, mert jogtalan kifizetései et eszközölt; könyvelt, általában üzletét gondatlanul veze'.te, a köl­csönöknél ragaszkodott bankszerű fede/elek­hez. Terhére rótta az ügyészség ezeken kívül dr. Szeles Józsefné sérelmére elkövetett sik­kasztást, valamint mozi-részvények elzálogosí­tását. Kelen Hugónét a Roval-< ípőúzlet, Kelen Fülöpöt pedig a dr. Szeles József né ügyben vádolta az ügyészség bünsrgédséggcl. Kelen Hugó az elnök kérdésére vallomásá­ban kijelenteti«, hogy nem érzl magát bűnös, nek. Üzletvitelénél nem kőve'ett el gondatlan­ságot. Az általánosan rossz ga-dasá i viszonyok következtében került a vádlottak padjára Flö­adta, hogy 190 ezer pengő kinnlevőségét nem tudta behajtani és ez volt bukásának oka. Kelen Hugöné és Kelen Fülöp leljes ártatlan­ságukat hangoztatták. Dr. Kalmár Szilveszter ügyész Kelen Hugóné ellen nyomban elejtette a vádat, mire a bíróság ellene a további eljá. rást megszüntette. Ezután dr. Ács Sándor és dr. Gyuriéra Sán­dor orvosszakértők terjesztették elő vé'emé­nyüket Kelen Hugó elmebeli állapotáról. A vádlottat beszámithatónak találták, azon! an elhatározókéoessése bizonyos mértékben kor­látozott. A bíróság dr. Szlvesstr Lehel védő előer­jesztése után határozathozatalra vonult visz. sza és ugy döntött, Kogy az tatokat az eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents